DR. SZŰCS LAJOS,
DR. SZŰCS LAJOS,
DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A 2015. évi központi költségvetés zárszámadásának törvényjavaslata fekszik előttünk, amelynek általános vitájára október 14-én került sor. A Költségvetési bizottság mint kijelölt bizottság október 19-i ülésén a részletes vitát lefolytatta és lezárta azt. Természetesen, ahogy a házszabály is előírja, a parlament többi állandó bizottsága és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága is megtárgyalta azt. Mostani felszólalásomban az ő véleményüket is ismertetem.
A tárgyaló bizottságok megállapították, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.
(18.10)
Tehát a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek.
Képviselői módosító javaslat nem került benyújtásra, egyedül a Költségvetési bizottság nyújtott be módosító indítványt, amelyet egyhangúlag támogattak a bizottsági tagok. Ennek lényege, hogy az állam a görögkatolikus egyház részére bocsátja a XIV. kerületi ingatlant, amelyet ma is használnak kulturális és művészeti célból. Úgy vélem, hogy a budapesti 25 ezres görögkatolikus közösség jó gazdája lesz az ingatlannak.
Továbbá bizottságunk - Törvényalkotási bizottságként eljárva - egy másik, úgynevezett TAB-os módosítót is benyújtott, ami arra irányul, hogy a köznevelési feladatokat ellátó egyházi intézmények az állami és önkormányzati fenntartású intézményekhez hasonló összegű támogatásban részesüljenek. Ezért a 2015-ös évre vonatkozóan egyszeri kiegészítő támogatásban részesültek.
A következőkben a tárgyaló bizottságok véleményeit ismertetem.
A Költségvetési bizottság véleménye. A kormány 2015-ben is elkötelezett volt az alacsony költségvetési hiány, a csökkenő államadósság iránt, és nem tett le a foglalkoztatottak számának növeléséről sem. Az ország nemzeti összterméke 3,1 százalékkal növekedett 2015-ben, ami a tervezetthez képest több mint fél százalékponttal lett magasabb. Ezt úgy sikerült elérni, hogy az egyensúlyi mutatókban nemhogy romlás, hanem további javulás volt megfigyelhető.
Fontos kiemelni, hogy a 2015-ös volt az az év, amikor a nagy nemzetközi hitelminősítők egyike már felismerte - azért mondom, hogy már, mert azóta az összes többi -, hogy a magyar gazdaság teljesítménye milyen, és ezért felminősítette Magyarországot. Mint tudjuk, idén bekövetkezett a második, és néhány nappal ezelőtt a harmadik is.
A háztartások szempontjából igen fontos volt a Kúria döntése a bankok devizahitelezési gyakorlatát illetően, amely szerint az alkalmazott árfolyamrés és a folyamatos kamatmódosítások tisztességtelenek voltak. A banki elszámoltatás keretében a hitelintézeteknek az ebből származó hasznukat vissza kellett téríteni az ügyfeleknek, így 2015 elején közel 1000 milliárd forint visszafizetése történt meg. A növekedési fordulatot egyértelműen jelzi, hogy a belső kereslet is a vártnál gyorsabban bővült, hiszen a nemzeti össztermék növekedését meghaladó mértékben, 3,4 százalékkal nőttek a háztartások fogyasztásai.
2015-ben az Európai Unió módszertana szerint számított adósságráta 74,7 százalékra mérséklődött az előző évi 75,7 százalékról, így 2015-ben is tovább csökkent az államadósság. A költségvetési hiány tekintetében a tavalyi évben a vártnál kedvezőbb deficit lett, ugyanis 2,4 százalékos hiány helyett 1,6 százalékban teljesült. A kisebb deficit a kedvező makrogazdasági folyamatokból és a gazdaság fehéredéséből származó többletbevételeknek volt köszönhető.
A költségvetés stabilitását jól mutatja, hogy az előző évben mindössze kétszer kellett költségvetést módosítani: az egyik alkalommal a BKV adósságátvállalása és az Erste Bank részesedésszerzése miatt; a második alkalommal pedig a migránsválsággal összefüggésben felmerülő többletköltségek és az MTVA adósságátvállalása, valamint a „Modern városok” program miatt.
A Kulturális bizottság véleménye. A bizottság a törvényjavaslatot megvizsgálva megállapította, hogy az megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.
A Külügyi bizottság véleménye. Magyarország sikerességéhez elengedhetetlen a jó kapcsolatok fenntartása külföldi partnereinkkel, hozzájárulásunk az Európai Unió és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete munkájához, valamint külgazdaságunk folyamatos fejlesztése, a fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése. Ez utóbbiak részben a külgazdaságiattasé-hálózaton, a kereskedőházakon és a Nemzeti Befektetési Ügynökségen keresztül valósulhatnak meg.
A külügy ugyanakkor felismerte a kulturális diplomácia, valamint a tudománydiplomácia fontosságát és a bennük rejlő lehetőségeket. Ezeknek megnövekedett a közvetítő szerepe, és a célkitűzések is hangsúlyosabbá váltak az elmúlt években. Ezt a célt szolgálják a külföldön nagy sikerrel működő Balassi-intézetek is. A Balassi Intézet 4 milliárd 427 millió forint támogatásban részesült a költségvetésből. Ezzel párhuzamosan a külképviseletek kulturális tevékenysége, aktivitása az előző évekhez képest is egyre erősödik, segítheti a külgazdasági fellendülést. Mindezen intézmények a munkájukkal hozzájárulnak Magyarország sikeréhez és a nemzeti érdekek megvalósításához.
A Fenntartható fejlődés bizottságának véleménye. A környezetvédelem intézményi és ágazati célfeladatainak kiadása 2015-ben az előző évi teljesítéshez képest összességében 390 milliárd forinttal, mintegy 70,5 százalékkal nőtt. Az intézmények, a nemzeti Környezet-egészségügyi Intézet, a nemzeti parki igazgatóságok, a környezetvédelmi, a természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek, a vízügyi igazgatóságok 2015. évi kiadásai 208 milliárd forintot tettek ki. Az ágazat kiadásainak növekedését főként a KEOP-projektek megnövekedett kiadásainak, valamint a vízügyi igazgatóságok KEOP- és határvízi projektek évközi bevételeinek és kiadásainak rendezése, kiadásainak növekedése befolyásolta.
A közlekedés fejlesztése területén jelentős előrelépések történtek. A 2014. és a 2015. években mintegy 100 kilométer hosszúságban kerültek átadásra gyorsforgalmi úti fejlesztések, 300 kilométeren történt meg számos főút burkolatának 11,5 tonna tengelyterhelésre történő megerősítése. A településeket elkerülő utak megvalósítása - például Győr, Nyíregyháza, Mórahalom, Kecskemét -, a vasúti pályák, állomások fejlesztése esetében is érdemi eredmények voltak. A városi közösségi közlekedés fejlesztése keretében több városban üzembe álltak környezetbarát városi autóbuszok.
Az „Otthon melege” programnak köszönhetően több, mint 85 ezer háztartás energiahatékonysági javulása érhető el. Az elavult háztartási készülékek cseréjével akár 20 ezer, míg a lakóépületek korszerűsítésével akár 150 ezer forintot is megspórolhattak a magyar családok az éves rezsikiadásaikon.
A Gazdasági bizottság véleménye. A 2015. évi költségvetés végrehajtásáról szóló számvetésből, a zárszámadásból egyértelműen látható, hogy a 2010-ben kitűzött célokat sikerült teljesíteni és a kívánatos gazdaságpolitikai irányt tartani. Az adópolitika 2015-ben - a korábbi években kialakított keretrendszer fenntartása mellett - a vállalkozói környezet javítására, a gazdaság fehérítésére, az adózás gyakorlati területein tapasztalható adminisztrációs terhek csökkentésére, valamint az adókedvezmények célzottságának javítására koncentrált. A meghozott intézkedések sikerét mutatja, hogy a három fő adónemből, a személyi jövedelemadóból, az áfából és a társasági adóból származó bevételek dinamikus bővülést mutattak, amelyben a gazdasági növekedés mellett a gazdaság fehéredése is szerepet játszott.
A foglalkoztatottak száma 2015-ben is jelentősen, 2,7 százalékkal növekedett. A versenyszférában foglalkoztatottak száma ennél magasabban, 2,9 százalékkal emelkedett.
A tavalyi évben a külkereskedelem többlete és a beáramló EU-transzferek hatására tovább javult Magyarország külső egyensúlya. Ez a folyó fizetési mérlegben is tükröződött, a 2014-es évi 2,1 százalékos többlet után 2015-ben 3,4 százalékos aktívumot mutatott ki.
2015-ben az Európai Unió módszertana szerint számított adósságráta 74,7 százalékra mérséklődött az előző évi 75,7 százalékról. Így 2015-ben is csökkent az államadósság. A kamatkiadásokra és közvetve az adósság szintjére is mérséklően hatott a Magyar Nemzeti Bank 2012-ben megkezdett alapkamat-csökkentő lépéssorozata.
Összességében megállapítható, hogy a 2015. évi költségvetés végrehajtása megfelelt a jogszabályi előírásoknak; a zárszámadási törvényjavaslat megalapozott, az abban szerepeltetett adatok pedig megbízhatóak.
A Nemzetbiztonsági bizottság véleménye. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának többségi véleménye szerint a 2015. évi költségvetési törvénynek a polgári és katonai szolgálatokra vonatkozó előirányzatai biztosították a titkosszolgálatok törvényben meghatározott feladatainak maradéktalan ellátását.
Az Információs Hivatal szervezeti felépítésében kisebb módosításokra került sor. A hivatal költségvetésében 735,2 millió forinttal több előirányzat állt rendelkezésre a szakmai feladatok ellátására és a fejlesztésekre.
(18.20)
A rendvédelmiéletpályamodell bevezetése és a humán képességek javítása is megfelelőek voltak, és a források rendelkezésre álltak. Az Alkotmányvédelmi Hivatal tekintetében is biztosítottak voltak a működéshez szükséges források, amelybe beletartozott a rendvédelmi életpályához tartozó illetményfejlesztés és az egyéb fejlesztések forrásai is. A hivatal kiemelten kezeli a menekültként elismert kérők személyes ellenőrzését, így a migrációs válság többletfeladatokat jelentett a 2015-ös évben. 2015-ben a migrációs nyomás kezelése és az Iszlám Állam elleni katonai szerepvállalás nagyobb katonai szerepvállalást igényelt, ami természetesen többletkiadásokat jelentett a szakszolgálatok számára.
A Honvédelmi és rendészeti bizottság véleménye. A Honvédelmi Minisztérium költségvetési lehetőségeivel összhangban a 2015. évi fejezet költségvetésében elsődleges prioritásként a haderő működőképességének fenntartása, professzionális jellegének erősítése, valamint Magyarország nemzetközi szerepvállalásaiból és a szövetségi kötelezettségeiből adódó, HM-fejezetre háruló feladatok teljesítése jelentkezett. Célként került megfogalmazásra többek között az irányítási, vezetési rendszer hatékonyságának növelése és a Magyar Honvédség megtartó-képes-ségének javítása. A 2015. évben már hangsúlyos szerepet kapott a határvédelem megerősítését szolgáló ideiglenes biztonsági határzár kiépítése és a rendkívüli tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelése, valamint a nemzetközi szerepvállalás részeként a magyar részvétel biztosítása az Iszlám Állam elleni fellépésben. A migrációs helyzet kezelése kapcsán a honvédség jelentős létszámmal és technikai biztosítással vett részt a szerb és a horvát szakaszokon.
A fejezet 2015. évi középpontjában a kormány döntése alapján az új katonai életpálya bevezetése állt, amellyel 2015. július 1-jei hatállyal átlagosan 30 százalékos illetményfejlesztés valósult meg. A Honvédelmi Minisztérium a 2015. évben is fenntartotta a honvédség működőképességét és tovább erősítette professzionális jellegét. A költségvetés biztosította a nemzetközi és a NATO-vállalásokhoz szükséges forrásokat. A Belügyminisztérium fejezetében szintén kiemelten jelentkezett a rendvédelmi életpálya bevezetése, illetve a rendkívüli bevándorlási és migrációs nyomás is többletforrások biztosítását igényelte, amelyet a kormány biztosított a Belügyminisztérium számára is.
A 2015. év során is kiemelt feladat volt a szervezett bűnözés és a terrorizmus hazai biztonsági kockázatokat indukáló tevékenységének figyelemmel követése, valamint a nemzetbiztonsági és a rendvédelmi szervek együttműködése. Mindkét minisztérium számára a szükséges költségvetési források biztosítva voltak.
A Magyarországi nemzetiségek bizottságának véleménye. A bizottság a törvényjavaslatot megvizsgálva megállapította, hogy az megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.
A Mezőgazdasági bizottság véleménye: megállapítható, hogy a mezőgazdasági ágazat kibocsátása az előző évhez képest tovább emelkedett, és 2015-ben elérte a 2457 milliárd forintot. Ez ugyan csak 0,3 százalékos bővülés, de a nem túl kedvező időjárásnak köszönhetően még így is jó teljesítmény, hiszen a 2015. év az elmúlt száz év harmadik legforróbb nyarát hozta. Ennek következményeként a 2014-es rekordterméssel szemben kukoricából mind-össze 6,5 millió tonna, napraforgóból pedig 1,7 millió tonna termett. Az állattenyésztés eredményei is jól mutatják az áfacsökkentési és a támogatáselosztási intézkedések helyességét, hiszen az ágazat kibocsátása 2014-hez képest 3,6 százalékkal nőtt, és ez a növekmény elsősorban a sertés-, a szarvasmarha- és a baromfiszektorban realizálódott.
Elmondható, hogy az állattenyésztés növekedése tornázta fel a mezőgazdaság 2015. évi eredményeit, ami arra enged következtetni, hogy az ágazat növénytermesztéssel szembeni súlyának növekedése a kormányzat jó munkáját dicséri. Az év elején az élő és félsertés általános forgalmi adójához hasonlóan mára a szarvasmarha-, a juh- és a kecskeágazat termékei is bekerültek a kedvezményes 5 százalékos áfakörbe, ami egyértelműen az említett ágazatok fehéredéséhez vezetett. A 2015. év végén kezdődött a „Földet a gazdáknak!” program. Az ennek a programnak a keretében megvalósuló állami földértékesítési program célja a magyar gazdálkodók földhöz juttatása és a kis- és a családi gazdaságok pozíciójának erősítése.
A Népjóléti bizottság véleménye. A bizottság a törvényjavaslatot megvizsgálva megállapította, hogy az megfelel a házszabályi rendelkezéseknek.
Az Igazságügyi bizottság véleménye. Az igazságszolgáltatási funkciókba tartozó szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai 2015-ben mintegy 131,3 milliárd forintot tettek ki, az előző évi teljesítésnél 8,6 milliárd forinttal többet. Az alkotmányos fejezetek intézményeinek bevételeinél és kiadásainál az Állami Számvevőszék ellenőrzése megbízhatósági hibát nem tárt fel, a bevételi és a kiadási adatok megbízhatóak.
A helyi önkormányzatok 2015-ben a finanszírozási műveletekkel együtt összesen 3305,8 milliárd forint bevétellel gazdálkodtak, ami 5,9 százalékkal magasabb a 2014. évi teljesítésnél. A helyi önkormányzatok központi finanszírozása a 2015. évben is az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, 2013-ban kialakított feladatalapú támogatási rendszerben történt meg. Azóta a cél a struktúra megszilárdítása volt. A 2015-ös évben fő feladat a helyi önkormányzatok számára a működési hiány nélküli gazdálkodás fiskális feltételeinek erősítése, a kistelepülések további felzárkóztatási esélyeinek megteremtése, valamint az önkormányzatok által nyújtott közfeladatok és közszolgáltatások színvonalának emelése volt.
A hitéleti tevékenységek funkciócsoportba csoportba sorolt 2015. évi előirányzatok támogatása összesen 53,5 milliárd forintra, a kiadásai pedig 59,6 milliárd forintra teljesültek. E támogatások zöme a valamennyi évben jelentkező szja 1 százalékos felajánlások és kiegészítésük biztosítása volt, az egyházi ingatlanok tulajdonjogi helyzetének rendezése kapcsán fizetett ingatlanjáradék, a hittanoktatás támogatása, a hazai kistelepülési és külhoni egyházi személyek jövedelempótléka.
A Nemzeti összetartozás bizottsága véleménye. A Nemzeti összetartozás bizottságának célkitűzése, hogy támogassa az anyaország határain kívül élő magyarság boldogulását, elősegítse a magyar nyelv és a kultúra megőrzését, valamint hogy előmozdítsa a külhoni magyarok Magyarországgal való kapcsolatainak ápolását és fejlesztését. A Bethlen Gábor Alap olyan kezdeményezéseket, programokat és intézményeket támogat, amelyek célja egybeesik nemzetpolitikai érdekeinkkel. 2015-re 4 milliárd 820 millió forint lett előirányozva az oktatási-nevelési támogatások fedezetére a magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytató kiskorúak, illetve a felsőoktatásban tanuló hallgatók megsegítésére.
216 millió forint összegű támogatásban részesült a Magyarság Háza, amelynek rendezvényei a nemzeti identitás erősítését szolgálják, erősítik a magyar közösségek összetartozását. A nemzeti jelentőségű intézmények és programok támogatására körülbelül 4 milliárd 126 millió forint jutott a tavalyi költségvetésből.
A Vállalkozásfejlesztési bizottság véleménye. A bizottság az előterjesztés alapján megállapította, hogy a kormány jó úton halad azon gazdaságpolitikai célok elérésének irányában, amelyeket még a kormányzati ciklus elején hirdetett meg. A 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulat óta elmondhatjuk, hogy Magyarország jó úton jár, hiszen a gazdaság növekedési szerkezete hosszú távon is fenntartható. A 2015. évi költségvetéssel kapcsolatban kiemelten fontos megemlíteni, hogy a vártnál jóval kedvezőbb lett a költségvetési hiány, hiszen a 2,4 százalék helyett 1,6 százalékban teljesült.
(18.30)
A vártnál több adóbevétel folyt be. Ilyen például a társaságiadóbevétel, az evabevételek, de az energiaadóbevételek is a tervezettnél kedvezőbben alakultak.
Az Európai ügyek bizottságának véleménye. A költségvetés a végrehajtása során a 2015. évben megfelelt a maastrichti kritériumok legfontosabb feltételeinek, a 3 százalék alatti államháztartási hiánynak és a GDP arányában csökkenő államadósságnak. Az európai uniós források felhasználása tekintetében kiemelendő, hogy tavaly 1165,9 milliárd forint európai uniós támogatás érkezett a központi költségvetésbe.
Tisztelt Ház! Kedves Elnök Úr! Államtitkár Úr! Az elhangzott összegző vélemények alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
