HEGEDŰS LORÁNTNÉ,
HEGEDŰS LORÁNTNÉ,
HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országgyűlés a rendszerváltozás óta törvényalkotással fogadja el a kormány pénzügyi beszámolóját, és ezzel mintegy felmentést ad a kormányzatnak a gazdálkodás felelőssége alól. Ezért is lenne, lett volna különösen fontos, hogy gondosan tudjunk eljárni ebben a kérdésben, és ezért is lett volna fontos az ÁSZ véleménye, amely megalapozhatta volna a döntésünket.
Alapvető, hogy egy ilyen beszámolónak megbízhatónak és valós összképet adónak kéne lennie a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről, pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről. Azonban ez az előttünk levő zárszámadásitörvényjavaslat nem ilyen. Ennek hiányában az Országgyűlés és benne az ellenzék nem tud eleget tenni az egyik legfontosabb kötelezettségének, azaz a kormányzat elszámoltatásának. Ez azt jelenti, hogy sajnálatos módon az elmúlt évek, évtizedek gyakorlatához hasonlóan az elszámolás, elszámoltatás terén nincsen fejlődés Magyarországon.
Az is rendkívül sok nehézségre ad okot, és az is rendkívül kárhoztatható a kormányzat részéről, hogy amíg a zárszámadás bázisa, a jövő évi költségvetés elfogadása az előző évi zárszámadáson kéne hogy alapuljon, de unortodox módon minden szakmai logikát, tradíciót félretéve, annak fittyet hányva a Ház már nyáron elfogadta a jövő évi költségvetési törvényt, ezért sem lehet az sem megalapozott.
Sajnálatos, hogy a kormány a közpénzek elköltéséről nem számolt el észszerű részletezettséggel. Ennek példája az is, amit már a bizottsági ülésen is elmondtam, hogy a Miniszterelnökség az eredeti kiadási előirányzatát 28 milliárd forintban állapította meg a költségvetési törvény szerint, de az év során ez 56 milliárd forintra módosult, azonban a teljesítés 42 milliárd lett összességében, így a kiadások csak 75 százalékban teljesültek.
Ennek kapcsán sem az előterjesztett törvényjavaslatban, sem pedig az ÁSZ-jelentésben nem olvashatunk konkrét indoklást. Olyanokat olvashatunk benne, hogy bizonyos dolgokra jelentős tételt költöttek el. Azt azonban, hogy mit jelent a jelentős tétel, nem definiálja sem a kormányzat, sem pedig az ÁSZ ezt nem próbálja meg számunkra egyértelműsíteni. De nemcsak a Miniszterelnökséget kell ilyen értelemben példaként felhozni, habár ott különösen is érdekes, hogy a személyi kiadások 10 milliárdról 13 milliárdra, a dologi kiadások 2,3 milliárdról 3,7 milliárdra növekedtek. De még emellett nyugodtan megemlíthetjük az éppen most megszüntetendő KEKKH-t is, amely a személyi kiadások terén 3-ról 3,5 milliárd forintra emelte a kiadásait, a dologi kiadásait pedig 23 milliárdról 27 milliárdra. De a Nemzetgazdasági Minisztérium is eléggé megemelte a kiadásait, például a személyi jellegű kiadásai esetén 15 milliárdról 18 milliárdra, a dologi kiadásait pedig még ennél is drasztikusabb mértékben; csakúgy, mint a NAV esetében, ahol 90 milliárdról 115 milliárdra nőttek a személyi jellegű kiadások.
Nagyon érdekes számunkra, hogy például a kisvárdai sportberuházás kapcsán azt láthatjuk, hogy az eredetileg tervezett 800 millió forint helyett 1,5 milliárdra növekedtek a kiadások, és emellett még a zárszámadásban megjelenik egy korábban nem tervezett 1 milliárd forintos tétel is. És így tovább, számtalan további ilyen jellegű példát tudnék még említeni; esetleg még egy-kettőt, ha megengednek. A Liget-projekt esetén is volt egy jelentős, 1,2 milliárd forintos emelkedés az eredetileg előterjesztetthez képest. Ha kimegyünk a Ligetbe, ennek azonban nyilván a nyomát sem láthatjuk.
Ugyanakkor amellett, hogy a kormányzat növekvő adóbevételekről számol be, egyetlenegy tétel esetén, a játékadó terén az eredetileg tervezett 39,7 milliárd helyett csak 32 milliárd valósult meg. Ez a 7 milliárdos csökkenés igenis érdekes, és nyilvánvalóan az ellenőrzés hiányára vezethető vissza.
Az ÁSZ-jelentés kapcsán meg kell hogy fogalmazzam, hogy az általunk felsorolt és még az általános vitában továbbiakban részletezett hiányosságokról nem tesz semmifajta említést, sem elszámoltatás, sem auditálás nincsen. Az ÁSZ auditálás helyett falaz a kormányzatnak. Másfél évtizeddel ezelőtt az angol szakértők azzal a megállapítással fejezték be az ÁSZ-szal való együttműködésüket, hogy Magyarországon fejletlen a közpénzekkel való elszámoltatás kultúrája, és az ÁSZ-jelentésből az olvasható ki, hogy az ÁSZ nem tud és nem is kíván ezen a helyzeten változtatni.
(18.40)
Így körülbelül két évvel ezelőtt még mintegy száz intézmény fejezeti kezelésű előirányzat beszámolójának, gazdálkodásának az auditálását, valamint több tucat központi kezelésű bevétel és kiadás ellenőrzését végezték el, most már azonban csak megfelelőségi ellenőrzést végeznek, ez a jelentés 14. oldalán olvasható szó szerint. Ez annál is inkább sajnálatos, mert az ÁSZ-nak érdemi szerepe lehetne a korrupció elleni küzdelemben, ha végre megértené, hogy tömegesen végezhetne könyvvizsgáló típusú ellenőrzést, amire igen nagy szükség volna értelmezésünk szerint.
Mindezek alapján, és azért, mert úgy látjuk, azt tapasztaljuk, hogy a 2015. évben sem sikerült a kormányzatnak érdemi előrelépést tenni nemzeti sorskérdéseink megoldása terén, így a költségvetési politikáját nem tudta olyan értelemben befolyásolni vagy olyan értelemben mozgósítani, hogy például a katasztrofális demográfiai helyzet vagy a tömeges elvándorlás kérdésében bármit tegyen, de mondhatnánk az oktatás és az egészségügy helyzetét is, mindezek a problémák továbbra is megoldatlanok, ezért tehát mi a zárszámadást nem tudjuk elfogadni ebben a formában. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
