IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Urak! Az LMP korábban is elmondta már, hogy a 2015. évi költségvetés több szempontból is a leszakadás költségvetése volt. Távolodunk a közép- és kelet-európai hasonló helyzetben lévő országoktól mind a pénzügyi mutatókat - például a GDP-növekedést -, mind a társadalmi fejlettségi mutatókat tekintve. Folytatódott a magyar társadalom kettészakadása és jelentős részének leszakadása is. Ennek okait romló iskolai mutatókban, az egészségügy egyre súlyosabb helyzetében, a létminimum alatt élők arányának növekedésében, a kaszinózó és helikopterező haveroknak jutó bőkezűségben és a perverz újraelosztást megvalósító adórendszerben kereshetjük.
(Az elnöki széket dr. Hiller István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
2015 során vált mindenki számára érezhetővé az elvándorlás is, fiatalok tízezrei mentek el innen. Ez ma már a gazdasági fejlődés első számú akadálya is, hiszen rengeteg szakmában munkaerőhiány alakult ki. Az LMP már rég felhívta a figyelmet, és sorolta a megoldásokat is: általános béremelés és a költségvetés átrendezése, béremelés a közszférában, és a közszolgáltatások megerősítése. Ezzel szemben a 2015-ös költségvetés a 2010 utáni megszorítások bebetonozását tartalmazta. Az egészségügyben és a nyugdíjrendszerben, a környezetvédelemben és az oktatási intézményrendszerben csökkentek a GDP-arányos kiadások. Elmaradtak a fenntartható gazdaságba történő beruházások is. Tehát távolodunk egy olyan gazdaságtól, ami tartós jólétet tudna biztosítani mindenki számára.
Egyre nőnek a fölösleges vagy káros kiadások, és a korrupció miatti veszteség. Ez 2015-ben különösen nagy volt, tekintve az EU-s pénzek költésének nagy méretét. Ezek a most rossz helyre menő források máshonnan hiányoznak; például az egészségügy igen forrásigényes rendbetételéből, és még jobban fognak hiányozni, ha elapadnak az EU-s támogatások.
Tisztelt Ház! A zárszámadáshoz benyújtott összegző módosító két egyházi, köznevelési vonatkozású pontot tartalmaz. Egyrészt egy 31 milliárdos átcsoportosítást, ami még az idei utolsó hónapra vonatkozik, másrészt egy ingatlantulajdonjog-átadást. Nem tudjuk, hogy miért pont a zárszámadás összegző módosítójába kerültek ezek bele. Az egyházi iskolák kapnak 31 milliárd forintot, de hol volt ez a 31 milliárd forint eddig? Miért nem szerepelt az eredeti előterjesztésben? Miért módosítóként jött be most hirtelen? Hasonló furcsa az ingatlan-átruházás is.
Érdemes viszont megnézni az oktatási területet összességében, ha már az erre vonatkozó módosításokat tartalmazza a javaslat. Nézzük meg az összképet! A közoktatásnál a KLIK működésére 532 milliárdot terveztek, végül 518 lett belőle, vagyis csökkenést láthatunk. Nem is csoda, hogy tavaly csődbe jutott - részben ezek hatására is - a KLIK. A helyzet azóta is véleményünk szerint csak látszólag javult.
A felsőoktatás állami támogatása a tervezett 152 milliárdhoz képest 190 milliárd forintra nőtt végül. Ez valóban érdemi növekedés, és a területnek szüksége is van erre a forrásra, de ez még mindig csak a 2010 körüli szint. Azóta pedig eltelt öt év. Ebből a növekedésből azonban sajnos nem mindenki részesült. Gondoljunk csak a gyalázatosan alacsony oktatói bérezésre és az alibi béremelésre. Vannak azonban olyanok is, akikkel szemben bőkezű volt a kormány. Ott van például Mocsai Lajos egyeteme. Több béremelés, több általános működési támogatás helyett néhány kiválasztott területre jutott csak több forrás.
Érdemes még röviden kitérni a Magyar Művészeti Akadémiára is, mint a magyar kulturális élet pénznyelő, kisgömböc módjára hízó szereplőjére. Fekete György intézetének éhsége nem csillapodik. A tavaly módosított előirányzat szerint 5256 millió forintot kaptak végül. Ehhez képest a végső összeg: 5400 millió forintra nőtt a támogatás. A növekedés főleg a titkárságra és az igazgatásra fordított források növekedését jelentette, vagyis az MMA vízfejét növelték tovább. Az LMP szerint minden, az MMA-ra fordított forint ablakon kidobott pénz, az intézményt azonnal be kellene zárni.
Összességében nem állunk jól. Ha visszatekintünk a 2010 óta eltelt időszakra, akkor azt látjuk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy pont annyival nőttek az oktatás kiadásai, amennyivel az infláció is, vagyis ugyanott tartunk, ahol tartottunk Bajnai Gordon kormányzásának végén: a sötét zsákutcában. Ehhez a zárszámadáshoz az LMP nem adja a támogatását. (Sallai R. Benedek a páholyban tapsolva: Úgy van!)
