SCHMUCK ERZSÉBET,
SCHMUCK ERZSÉBET,
SCHMUCK ERZSÉBET, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Összességében azt lehet megállapítani a 2015. évi költségvetésről, hogy az több szempontból is a leszakadás költségvetése volt. Egyrészt távolodunk a közép- és kelet-európai, hasonló helyzetben lévő országoktól mind a pénzügyi mutatókat, mind a társadalmi fejlettségi mutatókat tekintve. Másrészt folytatódott a magyar társadalom kettészakadása és egy jelentős részének, nagyobbik felének a leszakadása.
A romló oktatási mutatók, az egészségügy egyre groteszkebb helyzete, a létminimum alatt élők arányának növekedése, párosulva a szűk körnek szolgáló, bőkezű osztogatással és a perverz újraelosztást megvalósító adórendszerrel, okozzák a társadalom szétszakadását. Ezekre a jelenségekre a kormány alig-alig reagált, sőt sokszor súlyosbította a problémákat.
2015 során vált mindenki számára érzékelhetővé, hogy az elvándorlás már a gazdasági fejlődés első számú akadályává vált. Ma rengeteg szakmában hiány van, és nem csak szakmunkásokból. Erre az LMP már hosszú ideje felhívta a figyelmet, és sorolta az ellene ható eszközöket is: általános béremelés a költségvetés átrendezésével, béremelések a közszférában és a közszolgáltatások megerősítése. Ezzel szemben a 2015-ös költségvetés a 2010 utáni megszorítások bebetonozását tartalmazta.
Az egészségügyben és a nyugdíjrendszerben, a környezetvédelemben és az oktatási intézményrendszerben csökkentek a GDP-arányos kiadások. Elmaradtak a fenntartható gazdaságba történő beruházások is, tehát távolodunk egy olyan gazdaságtól, ami tartósan tudná biztosítani a jólétet és a jóllétet mindenki számára. Egyre nő a fölösleges vagy káros kiadások és a korrupció miatti veszteség. Ez 2015-ben különösen nagy volt, tekintve az európai uniós pénzek költésének nagy méretét. Ezek a most rossz helyre menő források hiányoznak máshonnan, például az egészségügy igen forrásigényes rendbetételétől, és még jobban fognak hiányozni, ha elapadnak az európai uniós támogatások.
A költségvetés végrehajtása kapcsán sokatmondó, hogyan alakultak a makromutatók. 2015-re a GDP 2,5 százalékos növekedését tervezték. Ez ugyan kisebb mértékben nagyobb lett, 2,9 százalék, ám 2016 első negyedévében jött a feketeleves, bezuhant a GDP, 0,8 százalékkal múlta alul a 2015. évi utolsó negyedévit. 2016 második negyedévében 1 százalékos volt a növekedés ehhez képest, azaz 2016 közepén ott tartunk, hogy a GDP nagysága lényegében nem magasabb, mint 2015 végén. Ez a hullámvasút pontosan mutatja az európai uniós források fideszes kezelésének hátulütőit.
Az államadósság forintban mért nagysága még soha nem volt ilyen magas, 25 250 milliárd. Ez 150 milliárddal több, mint amit terveztek. A GDP-ará-nyos mutató ugyan csökkent a GDP kicsivel nagyobb növekedése, illetve az ismert év végi adósságcsökkentő technikák miatt.
Ami a pazarló és felesleges kiadásokat illeti, ezek 2015-ben is több száz milliárdot tettek ki, a túlárazott vagy akár az ellopott EU-s és hazai projektekről nem is beszélve.
2015-ben olyan mennyiségben áramlott ki a közpénz magánzsebekbe, mint korábban sosem. A költségvetésben azonosítható a paksi beruházás végül 14 milliárdja, a Várba költözés megkezdése, a Liget-projekt, 50 milliárd stadionokra, 52 milliárd az Eximbanknak, és még sorolhatnánk. De a fölösleges és pazarló kiadások közé tartozik a közmédiának juttatott 70 milliárd nagy része, a sportcélú tao 50 milliárdja is. Az EU-s források elpazarlására és lenyúlására pedig ott a száznyi példa, amit az LMP a korrupcióinfó keretében hétről hétre ismertet.
Ezek az eltapsolt százmilliárdok nagyon fognak hiányozni, amikor az EU-s pénzek elfogynak. Hiányozni fognak, mert ahhoz, hogy mindenkinek megélhetést biztosító munkája, egészsége, lakása, természeti és emberi környezete legyen, azért tenni kellene, és e tettekhez a jelenleginél lényegesen több forrásra lenne szükség.
Mindezek miatt az LMP nem tudja támogatni a zárszámadás elfogadását. Köszönöm szépen. (Sallai R. Benedek tapsol.)
