TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném önt emlékeztetni, hogy nem a jelenlegi Fidesz-KDNP-kormány, aki elhíresült a költségvetési számok trükközéséről, hanem éppen az önök baloldali MSZP-s kormánya. (Dr. Rétvári Bence: El is ismerték! - Gőgös Zoltán: Nem adtunk a Garancsinak és másnak se!) Nem más ismerte be ezt, hanem a kormány akkori miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc. Ő mondta, hogy trükkök százai kellettek ahhoz, hogy a költségvetés finanszírozható legyen.
Egyébként pedig az önök kormányával fordult elő egyedül, hogy az Európai Unió módosította a költségvetés elfogadott beterjesztett számait. (Dr. Bárándy Gergely: Ha egyszer a kérdésre adnál választ, ha megérnénk, csodálkoznánk.) De ez, hogy önök a saját trükközésüket szeretnék a jelenlegi kormányra ráterhelni, ez nem egyedi, hiszen az sem véletlen, hogy például ön ragaszkodik a nagyobb költségvetési hiányhoz. Hiszen emlékezzünk csak, hogy az önök idején 6-8-10 százalékos költségvetési hiányt tudtak elérni, vagy vizsgáljuk meg az államadósságot. Most ön ragaszkodik ahhoz, hogy igenis Magyarországnak föl kell emelni a GDP-hez viszonyított államadósságát, hiszen az önök kormányzása idején az államadósság mértéke a GDP-hez viszonyítottan 80 százalék fölött volt. A jelenlegi kormány idején pedig év végére 75 százalék alá fog csökkenni. Tehát önnek érzelmi viszonya van a nagy költségvetési hiány és a magas államadósság irányába.
Ami pedig a konkrét kérdését illeti, szeretném önnek elmondani, bár önök számára ez is ismeretlen, hogy létezik olyan, hogy egy országnak vitája van az Európai Unióval, az Európai Unió egyik szervezetével, jelenleg az Európai Unió statisztikai hivatalával, mégpedig szakmai, módszertani vita. Arról van szó, hogy a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank álláspontja szerint nem az a helyes megközelítés, amit az Eurostat mond Magyarországra vonatkozóan.
Tehát itt egy statisztikai értelemben vett vitáról van szó, és nem arról, hogy Magyarország rossz minőségi adatokat szolgáltatott, vagy pedig szándékosan, tudatosan elferdített valamit. Arról van szó, hogy ki hogy értelmezi, az álláspontok ellentétesek. Én tudom, hogy önöknek az, hogy egy nemzetnek, egy országnak az álláspontja nem térhet el az Európai Unióétól. Hát, nézzük meg a letelepedési kvótával kapcsolatos álláspontjukat! Önök behunyt szemmel (Gőgös Zoltán: Garancsinak adtatok pénzt vagy nem?) elfogadták az Európai Unió álláspontját. Itt is pontosan ugyanez történik.
Egy szakmai, módszertani vitáról van szó, amelynek még nincsen vége, és ezt maga az Eurostat is elismerte, hogy a vita tart, és senki nem tudja, hogy ebben a vitában a magyar álláspont lesz elfogadható vagy valami kompromisszum születik. Egy biztos, hogy a magyar hatóságok, a magyar hivatal, a Nemzeti Bank törvényesen és jogszerűen járt el mind a két kérdésben.
Az is egy szakmai megközelítése a kérdésnek, ha Magyar Nemzeti Bank alapítványai állami intézményi feladatok helyett finanszíroznak-e feladatokat. A magyar kormány és a Magyar Nemzeti Bank álláspontja szerint ez nem így van, hiszen alapvetően kutatásokhoz és kínálatbővítő szolgáltatásokhoz nyújtanak különféle forrásokat, mint ahogy más országokban is az adott nemzeti bankok ezt megteszik. Arról tudom megnyugtatni képviselő urat, hogy mind az Eximbank működése, mind pedig a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak a működése törvényszerű és jogszerű. (Taps a kormánypártok soraiból.)
(15.40)
