DR. HADHÁZY ÁKOS
DR. HADHÁZY ÁKOS
DR. HADHÁZY ÁKOS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az ön helyettese, Csepreghy Nándor a múlt hónapban egy fórumon azt mondta, hogy a szakképzett munkaerő hiányára részben megoldás lehet, ha a közszférában a következő években több tízezer vagy akár százezer dolgozót elbocsátanak, és majd velük fogják feltölteni a versenyszférában üresen maradt állásokat. Később egy véleménycikkben azt fejtegette, hogy milyen nagy teher Magyarországon a bürokrácia - ami egyébként valószínűleg igaz -, és hogy akkor lenne versenyképes az állam, ha az állami alkalmazottak számát a felére csökkentenék. Az ő számolása szerint jelenleg a 4,2 millió munkavállalóból 1,1 millió dolgozik az államnak, de az lenne az optimális, ha a foglalkoztatottak 10-15 százalékát tenné ki a bürokráciaapparátus, magyarul 500-600 ezer fő fölösleges szerinte a közszférában.
Az elbocsátásügyi államtitkár nem valós számokkal dobálózik, az állami alkalmazottak száma nem 1 millió, hanem 870 ezer. Ebben benne van a 150-180 ezer fő közmunkás, az oktatásban a 2015-ös adatok szerint 230 ezren dolgoztak, a humánegészségügyi és szociális szférában 306 ezren, a rendvédelemben 70 ezren, a bürokráciában pedig 140 ezren, 78 ezer kormánytisztviselő, 35 ezer köztisztviselő és 26 ezer bírósági és ügyészségi alkalmazott, tehát nem igaz az, hogy 1 millióan dolgoznak az államnak, és hogy 25 százalékos bürokráciaapparátusról van szó. Ha valóban kirúgnának 100-150 ezer embert a bürokráciában, ahogy ezt elvileg tervezik, akkor nem maradna senki a 140 ezer fős államigazgatásban, ráadásul önök is tudják, hogy sok helyen már ott is létszámhiány van, mert aki csak tehette, már rég átment a jobban fizető versenyszférába vagy külföldre ment, akinek meg nem volt lehetősége váltani, az nyolc éve ugyanazért a bérért dolgozik sokszor napi tíz órákat.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Nincs tehát lehetőség tovább csökkenteni az államigazgatásban dolgozók számát, legfőképpen nem úgy, ahogy a kormány a háttérintézmények esetében is eljárt. A háttérszámítások nélkül, fűnyíróelvszerűen véghez vitt intézménybezárások és a kilátásba helyezett 20 százalékos létszámleépítés minden, csak nem átgondolt reform. Ahelyett, hogy végiggondolták volna, milyen feladatokat lásson el az állam, és csak ezután határozták volna meg, hogy ehhez mekkora létszámra van szükség, a gombhoz varrták a kabátot. És most jön a munkaerőhiány is. A munkaadóknak munkaerő kell, a kormány szabadulna az állami alkalmazottaktól, csakhogy nehezen érthető, hogy a hivatalnokok hogyan tudnák pótolni a szakképzett munkaerőt, az asztalosokat, a hegesztőket, a villanyszerelőket, a feldolgozóipari szakmunkásokat. Ezek a kirúgott dolgozók csak növelnék a munkanélküliek számát, és sokan közülük biztosan külföldön kötnének ki ahelyett, hogy itthon minimálbérért futószalag mellé álljanak.
Meddig szeretnék folytatni ezt a bürokráciacsökkentésnek nevezett folyamatot, és mikor fejezik be a munkaadókkal való alkudozást a közszféra munkavállalóiról? Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)
