DEMETER MÁRTA,
DEMETER MÁRTA,
DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Ahogy az előttem szólók és Szijjártó miniszter úr hangsúlyozta itt korábban, hogy a mindennapi működésből és a nyáron elfogadott törvényjavaslat óta eltelt tapasztalatokból következően bizonyos módosításokra van szükség, illetve képviselőtársam is kiemelte azt, hogy fontos a finomhangolás, ezt alapvetően problémának látom.
Tehát két törvényt módosít ez a javaslat. Az egyik a külképviseletekről szóló törvény, amit nyáron fogadott el az Országgyűlés. Ez úgy történt, hogy hónapokon keresztül tartó hercehurca előzte ezt meg, és míg egyébként azt gondolom, hogy lett volna értelme egy ilyen törvénynek akkor, ha az egy külszolgálati életpályáról szól, tehát egy kiszámíthatóságot határoz meg azok számára, akik egyébként ténylegesen fontos munkát végeznek Magyarország külkapcsolatai és képviselete szempontjából, mind a külképviselet-vezetők, mind pedig a munkatársak, ennek, azt gondolom, hogy igenis lett volna értelme.
Akkor egyébként azért tartózkodtunk annak a törvénynek a parlamenti szavazásakor, hiszen nem mondhatni azt, hogy különösebben bármit hozzátett volna az eddigiekhez ennek a törvénynek az elfogadása. Az is igaz, hogy túl sokat talán nem rombolt. De megint látszik az a fajta meggondolatlanság, hogy valamihez hozzányúl a kormányzat, nem gondolja át kellőképpen, és azt gondolom, hogy igen, a mindennapi működésből igenis fakadhatnak tapasztalatok, ez természetes. De én a magam részéről remélném, hogy a Külügyminisztériumban még dolgoznak olyanok, akiknek megvannak azok az évtizedes tapasztalataik és olyan tapasztalatok, amiket tudnak hasznosítani, az ő véleményüket, szaktudásukat és szakemberek véleményét, akár most már külsős szakemberek véleményét kikérve, illetve a pártokkal való egyeztetéssel, azt gondolom, hogy lehetett volna egy olyan külszolgálati életpályáról szóló törvényt alkotni, amihez egyébként nem kell rögtön hozzányúlni.
Itt megjegyezném, hogy ilyenformán csalódás volt még nyáron az, hogy amikor a Külügyi bizottság is tárgyalta a külképviseletekről szóló törvényt, akkor a Külügyminisztériumnak egyetlen képviselője sem volt jelen ebben a vitában, tehát érdemi párbeszédet sajnálatos módon nem tudtunk folytatni. Nyilvánvaló, hogy egyébként a külügyi terület és a külképviseletek működése és a hatékonysága szintén egy olyan dolog, amiben lehetőleg konszenzus, de leginkább párbeszéd lenne szükséges. Tehát rengeteg aggályunk volt az előző törvénnyel kapcsolatban is, ténylegesen inkább azt éreztük, hogy a szorgos munka látszatát keltve valamit le kellett tenni az asztalra, ami egyébként nagyobb kiszámíthatóságot és segítséget nem jelentett.
Most emellett, ahogy egyébként miniszter úr is említette, itt a középszintű szakképesítéssel kapcsolatban is vannak változások az ügykezelői munkakörrel kapcsolatban, és kérdéses, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénytől eltérően egyébként miért kell szakképesítésnek nem minősülő középiskolai végzettséggel lehetőséget teremteni az ügykezelői kihelyezésre; illetve azoknak, akik jelenleg kihelyezett kormányzati ügykezelők, nem kell középfokú végzettséget igazolniuk.
Emellett többen kiemelték a külképviselet által foglalkoztatott házastárs kategóriát, ami most kifejezetten törvénybe iktatásra kerül, és ez azért is érdekes, mert a házastárs foglalkoztatására, általában, mondjuk, beosztott diplomaták esetében, eddig is volt lehetőség, tehát ez egy eléggé furcsa változtatás, és azt gondolom, nem nagyon indokolható, hogy miért kell ezt feltétlenül törvényben kiemelni. Ráadásul azzal, hogy ilyenformán a munkatársak közé pluszfőként a házastársat is beszámítják, ezáltal azok a vezető konzulok, jelöltek, akik kinevezésre kerülnek, ha ők egyedülállóak, akkor sajnos hátrányba fognak kerülni mindenféleképpen azokkal szemben, akiknek egyébként házastársuk van. Tehát azt gondolom, hogy ez csakúgy nevezhető akár diszkriminációnak, mindenféleképpen különbségtételnek, mint ahogy a külképviseletekről szóló törvény lényegében a kormány kénye-kedve szerint tud differenciálni a külképviseletek között. Tehát több olyan pontja van a javaslatnak, ami ténylegesen inkább egy utólagos fabrikálást mutat.
Többen említették itt a költségtérítési alap létrehozását, megállapítását. Ez tényleg fantasztikus, nem látjuk, hogy hogyan fogják rá biztosítani a forrásokat. A ’17-es költségvetés elfogadásra került, a bázisszámokat pedig nem a költségvetési törvény, hanem a külszolgálati törvény tartalmazza. Tehát kérdés az, hogy egyébként erre a ’17-es évre például hogyan lesznek források.
Tehát az előbb említett aggályok miatt az MSZP-frakció nem fogja támogatni ezt a módosítást. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
