SZIJJÁRTÓ PÉTER
SZIJJÁRTÓ PÉTER
SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2016. június 13-án fogadta el az Országgyűlés a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvényt, amelynek elfogadásával a klasszikus diplomáciai feladatok mellett a külgazdaságot, valamint a kulturális és tudománydiplomáciát is magában foglaló külügyi igazgatás megteremtésével nemcsak egységesedett, hanem jelentős mértékben ki is szélesedett, ki is bővült a magyar külpolitika eszköztára. A most tárgyalandó törvényjavaslat természetesen változatlanul meghagyja a júniusban elfogadott törvényt koncepcionálisan, ugyanakkor az elmúlt hónapok során a jogalkalmazás kapcsán számos olyan kérdés és technikai részlet merült fel, amihez úgy érezzük, hogy ezen új körülmények közepette mindenképpen indokolt hozzáigazítani a jogi szabályozást, tehát gyakorlatilag egy egészen új rendszer finomhangolásáról szól ez a mostani törvényjavaslat.
Tisztelt Képviselőtársaim! A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény a külképviseletek működésén túl a tartós külszolgálat alapvető rendelkezéseit is magában foglalja. Ez a jogszabály szerkezetileg kettős, tekintettel arra, hogy önálló fejezettel szabályozza Magyarország Európai Unió melletti állandó képviseletének működését is, amire annak összetettségéből és kiemelt szerepéből fakadóan van szükség. A korábban elfogadott törvény rendelkezései ezen Európai Unió melletti állandó képviseletünkön kívül minden külképviselet tekintetében 2017. augusztus 1-jével lépnek életbe. A törvény kettős szerkezetéből fakadóan egyes rendelkezések összhangjának a megteremtése külön figyelmet érdemel.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény most benyújtott módosítása tehát az elmúlt időszakban felmerült, a mindennapi működésből fakadó problémákat kívánja kezelni, valamint technikai pontosításokat is tartalmaz, amely módosítások azonban, mint már mondtam, nem változtatnak semmilyen módon a törvény koncepcióján és eredeti szabályozási mondanivalóján. A közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény módosítása révén most majd lehetővé válik a zömében adminisztratív, titkársági feladatokat végző, e tekintetben szakképesítéssel nem rendelkező, gimnáziumot végzett, érettségizett ügykezelők kihelyezése is.
A törvényjavaslat újdonságként vezeti be a külképviselet által foglalkoztatott házastárs fogalmát. Ezen új foglalkoztatási formával lehetőséget kívánunk biztosítani, hogy azt az életszerű helyzetet is normálisan lehessen kezelni, ha egy kihelyezett munkatárs házastársa vagy élettársa is ott tartózkodik a kihelyezett munkatárssal, és a nyelvtudása, szakképzettsége őt alkalmassá teszi arra, valamint kész arra, hogy a külképviseleten munkát vállaljon, akkor ennek jogi akadálya ne merülhessen fel. Természetesen a házastárs, illetve élettárs alkalmazása csak a kormánytisztviselő külszolgálatának idejére, a szükséges fedezet és az elvégzendő munka vagy betöltetlen munkakör rendelkezésre állása esetén lesz lehetséges. A magyar joghatóság kiterjesztése erre a munkavállalói kategóriára azért is indokolt, mert ezáltal a bérjellegű juttatásaik után az adó-, valamint egyéb járulékterhek levonása a magyar jog alapján további nehézségek nélkül tud megtörténni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenleg hatályos szabályozás szerint a tartós külszolgálaton lévő kormánytisztviselő házastársa, amennyiben a fogadó államban vállalt munkát és Magyarországon a tartós külszolgálatra tekintettel fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, akkor a kormánytisztviselő tartós külszolgálata alatt nem szerezte meg a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. A jogszabály új rendszere megkönnyíti azt is, hogy a házastárs külszolgálaton töltött ideje alatt szolgálati időt és ezáltal a későbbiekre nyugdíjjogosultságot szerezhessen.
Ez a megoldás, azt gondolom, nemzetbiztonsági szempontból is kifejezetten előnyös, mivel abban az esetben, ha a házastárs a fogadó államban vállalt munkát, nem a külképviseleten, akkor eddig le kellett mondania az őt megillető mentességekről.
(12.30)
Tisztelt Képviselőtársaim! A kizárólag vagy elsődlegesen európai uniós szakpolitikai kérdésekkel foglalkozó diplomaták kihelyezése tekintetében rögzítésre kerül az európai uniós ügyekért felelős miniszter egyetértési joga. Ezeken túlmenően, részben vagy egészben ilyen kérdésekkel foglalkozó diplomaták tekintetében a felkészülésükkel és szakmai vizsgakövetelményeik megállapításával kapcsolatos jogosultságok szintén az európai uniós ügyekért felelős miniszter hatáskörébe kerülnek. A módosítás eredményeként, amennyiben az Országgyűlés azt elfogadja, a külképviseletekről és tartós külszolgálatról szóló törvényben rögzített javadalmazási rendszer kiterjesztésre kerül a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó külképviseleti szervezeti egységekbe kihelyezett kormánytisztviselőkre és a kormányzati ügykezelőkre is. Itt alapvetően a katonai attaséi hivatalokról beszélünk.
Szintén e törvényjavaslat alapján javasoljuk módosítani az illetményelőleg nyújtásának szabályait is. Ez a szolgáltatás vagy lehetőség nemcsak egy alkalommal és nemcsak a kihelyezéskor lesz, lenne, amennyiben az Országgyűlés elfogadja, igényelhető. Bevezetésre kerül továbbá a költségtérítés-előleg nyújtásának lehetősége, például az évente fizetendő iskolai tandíjak esetében is. Ez mindig probléma volt külképviseleten dolgozó családos kollégák számára, amikor előre kellett fizetni a tandíjat vagy az óvodai nevelési díjakat, az komoly pénzügyi nehézségeket okozott. Most ezzel ezt a nehézséget is kezelni kívánjuk.
A törvényjavaslat lehetővé teszi továbbá, hogy a külképviseletek vezetői, természetesen előzetes központi engedéllyel és az abban foglalt szabályok szerint támogatást, adományt vagy segélyt nyújtsanak, felajánlást és más, ellenérték nélküli kötelezettséget vállaljanak. Sajnos több esetben előfordult, még a környező térségekben is, hogy egy-egy természeti katasztrófa nyomán a külképviseletekhez fordult segítségért az adott fogadó állam kormányzata vagy éppen város önkormányzata, és bizonyos bürokratikus nehézségek miatt minimális segítség nyújtására is csak nagyon-nagyon nehezen kerülhetett sor. Gondolok itt, mondjuk, ezer üveg palackozott vízre; tehát ilyen mértékű problémákkal is szembesültünk. Most az ilyen jellegű adományok, segélyek nyújtásának lehetőségét, természetesen bizonyos határig, szeretnénk megkönnyíteni.
A törvényjavaslat fontos eleme, hogy a módosítás révén majd a módosított törvénybe kerülnének bele a 2017. évre, tehát a jövő évre vonatkozó devizailletmény-, valamint lakhatási, vegyes, továbbá óvodáztatási és iskoláztatási költségtérítési alapok. Ezeket minden évben a költségvetési törvényben kell megállapítani, de tekintettel arra, hogy a 2017-es költségvetés elfogadására előbb került sor, mint hogy az Országgyűlés elfogadta volna ezt a vonatkozó törvényt, amelynek módosításáról most tárgyalunk, ezért nem tudtuk még beépíteni ezeket az alapokat. Ezért a mostani törvénymódosítást használjuk fel arra, ez ad arra lehetőséget, hogy ezek az alapok beépítésre kerüljenek a jövő esztendőre, 2017-re.
Ezeken túl, amit itt elmondtam, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, még néhány technikai pontosítás szerepel a törvényjavaslatban annak érdekében, hogy a teljesen új külügyi rendszerben a jogalkalmazás úgy történjen, hogy valóban minél hatékonyabb külpolitikát tudjunk folytatni, felhasználva annak kibővült eszköztárát. Tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy ezt a törvénymódosítási javaslatunkat vitassa meg, és lehetőség szerint támogassa.
Egyúttal pedig engedjék meg, hogy köszönetet mondjak a parlament valamennyi pártjának, kormányon és ellenzékben egyaránt, hogy a tartós külszolgálatról és külképviseletekről szóló, teljesen újfajta kezdeményezéseket tartalmazó törvényről szóló tavaszi, nyár eleji vitákban konstruktívan vettek részt. Módosító javaslataik közül így néhánynak az elfogadására is sor kerülhetett. Köszönet a konstruktív javaslatokért, és köszönet azért, hogy megosztották velünk korrekt módon azokat az elképzeléseiket, amelyek alapján a kibővült eszköztárral rendelkező magyar külpolitika a lehető leghatékonyabban tudja szolgálni Magyarország és a magyar gazdaság érdekeit.
Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
