DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Alapvetően egy pozitív célkitűzés, hogy az építésügy területén egy egyszerűsítési jogalkotást folytasson a kormányzat és a parlament, különösen a lakóépületek területén, megkönnyítve ezzel az építeni szándékozók munkáját, és segítve, hogy egyre több új lakás épüljön Magyarországon. Erre szükség van, mert azt hiszem, 2012 volt az az év, amikor sikerült utolérni a XX. századi mélypontot, az 1911. évi újlakás-építés számadatát - ha jól emlékszem, 800 új lakást adtak át. A számokat emlékezetből mondom, úgyhogy csak a jellegét kívánom hangsúlyozni, hogy szükség van a lakásépítés fellendítésére.
Az is pozitív, bár az eltelt rövid idő miatt még nem nagyon beszélhetünk tapasztalatokról, hogy mit jelent ez új építés esetén, hogy elegendő a bejelentési kötelezettség, és bízva a fokozottabb tervezői közreműködésben, amit nagyon helyesen előír ez a szabályozás, hogy a végén tényleg olyan épületek születnek, amelyek a használatbavételi engedélyt meg tudják kapni. Tehát én úgy gondolom, hogy nincs még elég sok eset ahhoz, hogy ezt igazából értékelni lehessen.
Van olyan aggály, hogy túl sok felelősséget rak át ez a szabályozás a tervezőre, a tervezői közreműködésre. Mi van, ha a végén derül ki, amikor már ott áll az a több tízmillió értékű lakóingatlan, hogy a tervező másként gondolta, mint ahogy az engedélyező azt el szokta bírálni, és a meglévő épület esetén kellene tisztázni ezeket a problémákat? Naiv állampolgárként én felvetem, hogy ez akár a korrupció lehetőségét is súlyosbítja, mert amíg valaki nem kap engedélyt, és ne adj’ isten, a kenéssel sem jut eredményre, akkor otthagyja a területet, és vált egy másik területre. Ha viszont már beépítette azt a szerencsés esetben akár százmillió forint értékű objektumot, akkor már nagyobb késztetést érez, hogy bármi áron engedélyeztesse. Tehát, ahogy mondják a pesti utcán, a dellát is megnyomja egy kicsit, ami nemkívánatos jelenség egy ilyen engedélyezési folyamatban. Tehát ez a része, én úgy gondolom, még nem bír kellő tapasztalattal.
A másik, amit tanult kollégám, Galambos dr. említett a bevezetőjében, a jelen előterjesztés tárgyát képező megközelítés, hogy nemcsak az új építés, hanem a meglévő lakóépületek átalakítása vagy 300 négyzetméterig történő bővítése is hasonló bejelentési egyszerűségre jusson, az ő fogalmazása szerint nincs ok megkülönböztetésre. Ezzel viszont vitatkoznék, van ok megkülönböztetésre - ha nagyon egyszerűen akarnék fogalmazni, akkor életveszély. Tehát életveszélyes lehet egy egyébként akár félszáz vagy száz évvel ezelőtt épült lakóingatlan átalakítása oly módon, hogy nincs kellően szabályozva, előre engedélyezési tervekben szabályozva, hogy mit, mennyire, milyen módon bontanak le, milyen módon ellenőrzik a statikai állapotát, és hogyan bővítik ki. Tehát ez a jogi egyszerűsítés, hogy nincs ok megkülönböztetésre, műszakilag valószínűleg nem állja meg a helyét, mert vannak olyan esetek, amelyekben igenis meg kell különböztetni. Tehát ez az egyszerűsítés véleményünk szerint hordoz magában kockázatokat.
A bejelentésről, illetve ennek a későbbi folyamatáról kormányrendeletben kívánnak határozni, ami a jogalkotás, a törvényalkotás szintjén egy szokásos megközelítés, hogy majd a részleteket később leírják, de ha ezeket a részleteket írják, akkor erre szeretném felhívni a figyelmet, hogy az átadás idejére az eredeti statikai állapot felmérése, illetve ennek megerősítése mindenképpen az engedélyezési kritériumok között kellő súllyal szerepeljen, mert ebből komoly problémák lehetnek. Nem akarom az ördögöt a falra festeni, de nagyon röviden szólva, ez életveszély.
A másik, hogy a tervezőre bíznak nagyon sok döntési pontot egy épülettel kapcsolatban. Erre azt is mondhatnám, hogy ugrás a sötétbe, ugyanis tervezőből is van nagyon sokféle. Az egy dicséretes dolog, hogy a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara ilyen komoly jogosítványokhoz jut - nagyon jó véleménnyel vagyok a kamara működéséről, nemcsak azért, mert a tagja vagyok, hanem ismerem is a működésüket, és az általuk rendezett szakmai fórumok keretében is meg tudtam győződni róla, hogy egyre erősödő szakmai színvonalon végzik a munkájukat -, ezzel együtt egy tapasztalt tervezőnek vagy egy pályakezdő tervezőnek a találati valószínűsége meglehetősen más, és ez csak az építés végén derül ki. Erre mondom én azt, hogy ha valaki egy pályakezdő tervezővel, akinek már, mondjuk, jogosítványa van a kamarai névjegyzék alapján, de esetleg nem végzett vagy kevés építést vitt végig, egy kicsit olyan, hogy ugrás a sötétbe, majd a végén kiderül, hogy hova érkeznek.
Tehát van kockázata az enyhítésnek, ennek a történetnek. Itt, ahogy említettem, a tervezőre is nem biztos, hogy kezelhető kockázat adódik, tehát lehet, hogy túlzott kockázat, ugyanakkor a már említett Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarára is, aki valahol felelősséget vállal nemcsak a közvetlen ellenőrzési tevékenysége, ami már a hatósági jogosítványok közé is tartozhat, hanem a névjegyzék megállapítása szintjén is.
Van egy olyan terület, amire vonatkozóan konkrét módosítási javaslatot is kívánunk betenni, ez pedig az építést tekintve az átmeneti rendelkezések. Nem életszerűtlen az a helyzet, hogy ha életbe lép ez az egyszerűsítés, mondjuk, az átalakításokra, van egy eset, amit már a korábbiakban többször elutasítottak, emiatt az építtetők félretettek, azt most előveszik, amire korábban nem kaptak engedélyt, és biztos fognak találni megfelelő tervezői közreműködőt, aki kis átalakítással azt a véleményt fogja kialakítani, hogy ez működőképes, és a végén derül ki, hogy amit korábban a hatóság többször elutasított, azt megépítik, és akkor mi van. Tehát én úgy gondolom, hogy ezeket az átmeneti eseteket, ami egyszer már került engedélyeztetésre és elutasításra került, annak valami külön eljárást kell kidolgozni itt az egyszerűsített szabályozás keretein belül is.
A jelenleg hatályos szabályok értelmében a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara független ellenőrzési rendszert működtet az energetikai tanúsítványok tekintetében. Ez alapértelmezésben egy nagyon korszerű rendszer, ez a third party rendszer eredményesen működik a világ fejlett területén, ahol a független szakértők tényleg adnak arra, hogy ők függetlenek legyenek, se az építtetőtől, se a hatóságtól ne fogadjanak el nyomást, ilyen tekintetben egy valós műszaki véleményt, tehát ami jelenleg az ÉMI vagy más, TÜV szakmai apparátusok kerületében eddig is megvolt, azt egy szélesebb körben meg tudják ítélni, ki tudjanak adni ilyen tanúsítványokat.
Eddig úgy történt, hogy az évente véletlenszerűen kiválasztott energetikai tanúsítványokat ellenőrizték; mostantól azt mondja ki a törvény, hogy bármely kiadott tanúsítványt ellenőrizhetik, ami alapvetően a biztonság irányába történő elmozdulás a szabályozásban. Ezen túlmenően a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara közvetlen szankcionálási lehetőséget kap a szakmagyakorlókkal és a kivitelezőkkel szemben: figyelmeztetést, bírság-meg-álla-pítást, a tevékenység folytatásához szükséges szakmai jogosultság felfüggesztését, a tevékenység folytatásának megtiltását, valamint képzési és ismételt vizsgakötelezettség előírását is alkalmazhatják.
(14.20)
Ez már nagyon erős, nagyon súlyos jogosítvány, tehát ehhez már egy igen komoly apparátust kell működtetni. Én úgy gondolom, erre képes lehet a kamara, de azért a szabályozónak is figyelni kell arra, hogy ki ellenőrzi az ellenőrt, mert az nem megy, hogy a törvény által kap egy felhatalmazást ez a kamara, és őt meg senki nem tudja szakmailag ellenőrizni, felülbírálni. Tehát erre, a másodfok lehetőségére mindenképpen gondolni kell.
Változás az előterjesztés szerint, hogy ha az építésfelügyeleti hatóság ellenőriz és szabálytalanságot állapít meg, ekkor 90 nap helyett 60 napja lesz arra, hogy az intézkedésekre irányuló eljárást megindítsa. Ez egy célirányos dolog. Megint kapacitás kérdése, hogy ennek eleget lehessen tenni.
A hatályos szabály alapján jogszerűtlen az építési tevékenység, ha az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet a bejelentett és a kormányrendeletben meghatározott mértékű változás bejelentésétől eltérően végzik. Ehelyett az lesz a jogszerűtlen a későbbiekben, ha a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladva végzik ezt az építést, bővítést és átalakítást. Félő, hogy ez túlzott egyszerűsítés.
Nem egészen világos, hogy a kormányzat mióta készül erre a módosításra. Látszik bizonyos szakmai egyeztetés hatása, a közigazgatási bürokrácia csökkentését érintő egyes törvények módosításáról szóló T/12475. számú törvényjavaslat 15. alcíme, a 27-28. § ugyanis már tartalmazta a módosítások jó részét. Az Igazságügyi bizottság részletes vitát lezáró módosító javaslata elhagyja ezeket a szabályokat.
Úgy tűnik, hogy a mérnöki kamara új jogosítványainak egyeztetése folyt az elmúlt időszakban, ez lehet még a háttérben, mert a most benyújtott törvényjavaslat azzal egészült ki a korábbiakhoz képest. Megjegyzendő, mindkét javaslatot az ön minisztere, Lázár János nyújtotta be, tehát különös, hogy ez így épül egymásra.
Az indoklás azt állítja, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység körének kiterjesztésére, a meglévő lakóépületek bővítésére, tartószerkezetet érintő átalakítására jelentős társadalmi igény van. Az átalakítás eddig is csak akkor volt engedélyköteles, ha a tartószerkezetet is érintette, egyébként bejelentésköteles volt eddig is. Szakmai kérdés, hogy a meglévő épületekben a bővítés egyszerű bejelentéshez kötése milyen következményekkel jár majd, nem megy-e az építmény-, illetve az életvédelem a biztonság rovására.
Nem világos, hogy mennyiben hat az épületek biztonsága ellen, ha az egyszerű bejelentés során eltérnek a bejelentési kivitelezési dokumentációtól, például növekszik az alapterület. A hatályos szabályozás szerint erre változásbejelentést kellene tenni. A hatóság csak a bejelentés megtörténtét vizsgálja, a tartalmát nem, az esetleges szabálytalanságok feltárását majd az építésfelügyeleti ellenőrzéstől várja. A módosítás erre hivatkozással megszünteti a változásbejelentés intézményét. A módosításoktól az építési tevékenység nem válik jogszerűtlenné, kivéve, ha ezt a bűvös 300 négyzetmétert túllépi.
Tehát összességében nem látjuk biztosítva a korrupciós kockázatok csökkenését - ellenkezőleg: növekszik -, valamint az építmények élet- és vagyonbiztonságának a kockázatcsökkenését. Úgy látjuk, hogy ez az egyszerűsítés növeli a kockázatot, és pótlólagos intézkedésekre van szükség, hogy megfelelő szinten lehessen tartani. Köszönöm, elnök úr.
