DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A kormány ezt a javaslatot támogatja. Azt hiszem, egy olyan javaslat fekszik a Ház asztalán, amely minden jóérzésű ember, minden politikus és minden parlamenti képviselő részéről szintén támogatható. A későbbiekben majd ismertetném is, hogy a világ számtalan országában kik tették már ezt meg előttünk. Azt hiszem, ebbe a sorba méltán kerülhet be Magyarország, ez mindenkinek a javára válhat.
Ugyanakkor, ahogy képviselő úr is említette, egy olyan kérdést érintünk most, amely nem Magyarország határain belül fontos, de ha világméretekben nézzük, akkor a leginkább üldözött csoportért, a keresztényekért állhatunk ki világszerte. Ezt ma Magyarországon vagy Európában kimondani lehet, hogy sokak számára meghökkentő, hiszen azt gondolják, hogy ahogy itt a keresztények többségben vannak, a világnak tán más részein is sokan vannak, és békességben élhetnek. Ugyanakkor vannak országok, nem kevés, szám szerint legalább 80 világszerte, ahol igenis egy kereszténynek akár egy Biblia birtoklása miatt is nehézsége támadhat, nem is kis nehézsége, a hatalommal, a törvénnyel kerülhet összetűzésbe, és akár börtönnel is büntethetik.
Neves nemzetközi szervezetek évről évre végigveszik, hogy hol a legnagyobb mértékű a keresztényüldözés. Az Open Doors nevű szervezet az elmúlt évben is összegyűjtötte, hogy melyik az a tíz ország, ahol a legtöbbet támadták a keresztényeket: ez Szíria, Irak, Nigéria, Észak-Korea, Szomália, Afganisztán, Szudán, Irán, Pakisztán és Eritrea, ezek főként muzulmán többségű országok.
Ahogy képviselő úr is mondta, a muzulmán vallás egy totális vallás, nemcsak a vallási szertartásokra korlátozódnak a tanai, hanem az élet minden területét, a gazdaságot, a magánéletet, a közéletet, a politikát, a hadsereget, mindent egyaránt uralni akar. Éppen ezért ott élni keresztényeknek sokszor nagyon nagy nehézséget jelent. De nemcsak ebben a 10 országban, hanem összesen 80 országban. De vannak olyan országok, ahol nincs muzulmán többség, mondjuk, Kongó, Etiópia vagy a Közép-afrikai Köztársaság, de olyan agresszívek a szélsőséges iszlamista erők, hogy ott is bizony akár falvakat is felgyújtanak, és így üldöznek el keresztényeket.
A mi feladatunk tehát ezzel az országgyűlési határozati javaslattal, hogy kiálljunk a legüldözöttebbek mellett, akik a leginkább a jog segítségére szorulnak, méghozzá a nemzetközi jog segítségére. Közismert tény talán, hogy világszerte 5 percenként egy keresztény a hite miatt meghal, 5 percenként van egy keresztény mártír a XXI. század elején. Pontosan azért, mert rengeteg helyen rengeteg támadás éri a keresztény közösségeket; ezeket képviselő úr felsorolta. Volt, hogy egyszerre akár 147 keresztény egyetemistát támadtak meg és öltek meg. Ha a keresztény templomokkal, intézményekkel szembeni támadásokat nézzük, azok is évről évre, a 2000-es évek első évtizedének közepe óta nőnek. Míg ha mondjuk, 2014-et nézem, ott 1062 ilyen támadásról beszélhetünk, 2015-ben pedig több mint kétszer annyi, 2406 ilyen támadást számláltak össze. Ezek intézmények, templomok elleni támadások, elsősorban templomok elleniek.
De nagyon sok példa van a kereszténytelenítés állami propagandával való meghirdetésére, hogy hogyan űzzék ki, hogyan irtsák ki a keresztényeket. Nyilván sok esetben a kereszténység a nyugati világgal, a számukra elnyomóként megjelenő nyugati világgal való szembenállást is jelenti, és a fehér embert, a nyugati fehéreket és a kereszténységet egy kalap alá veszik, ezért is szenvedik el ezek az ott élő, 2000 éves keresztény közösségek ezt az üldöztetést.
(17.10)
Hiszen itt arról van szó, hogy 2000 éves közösségekért kell kiállnunk, akiknek most, az utóbbi években került veszélybe a létük. Az közismert szintén, hogy a muzulmán hitről keresztény hitre való áttérést több országban halálbüntetéssel büntetik, a keresztény nők sok országban büntetlenül meggyalázhatók, és a keresztény települések folyamatos veszélyben vannak, a keresztény kiadványok terjesztése szintén sok esetben büntetőjogi következményeket is von maga után. Sokan ezért menekülésre kényszerültek, sokan nem az eredeti lakóhelyükön élnek, százezer- és milliószámra üldöztek el keresztényeket a Közel-Keleten, de ugyanilyen számokról beszélhetünk Észak-Afrikában és Közép-Afrikában is.
Ha a nemzetközi közösség nem lép föl, ezeknek az embereknek az élete és 2000 éves közösségeiknek az elhelyezkedése örökre veszélybe kerül vagy örökre el is tűnik. Ezért volt fontos, hogy Magyarország humanitárius szerepet is vállalt ebben a régióban. Egyházi közreműködéssel Erbílben építünk iskolát az ottani egyházi hatóságok közreműködésével, itt a telekcsere már megtörtént. Az épületre vonatkozó tervek elkészültek, egy háromszintes iskolát terveznek oda, jelenleg az építési engedélyezési eljárás zajlik. Bízunk benne, hogy hamarosan elkezdődhet maga az építkezés is, hogy az üldöztetés által sújtott keresztény gyermekek, ha nem is a szülőfalujukban, de attól nem olyan messze iskolába tudjanak járni.
Illetőleg Magyarország az úgynevezett Madad Alapba is megtette a maga 3 millió eurós felajánlását; ez az Európai Unió által létrehozott szíriai újjáépítési alap. Ez egy nem kis nagyságrendű összeg, ha azt nézzük, hogy más országoknak mekkora felajánlásai voltak, hiszen hasonló mértékű felajánlása volt, mondjuk, Franciaországnak, Spanyolországnak vagy Belgiumnak, a nálunk sokkal nagyobb, sokkal nagyobb gazdasági erővel rendelkező országok is körülbelül ezt a 3 milliós felajánlást tették, és nagyságrendileg az első 5 országban van, ha a felajánlások összegét nézem, Magyarország. Tehát itt igyekszünk erőnkhöz mérten kivenni a részünket az újjáépítésből. És a bevándorlásban érintett magyar határnál várakozó bevándorlók humanitárius ellátása szempontjából is fontos volt, hogy a magyar kormány az elmúlt évben 3, az idei évben pedig 5 karitatív szervezettel kötött átfogó megállapodást. Tavaly 200, idén 250 millió forinttal támogatjuk őket, hogy az ott várakozók számára humanitárius segítséget nyújtsanak.
Ahogy mondtam, azok a humanitárius értékek, egyrészről a szolidaritás az ott levő emberekkel, a segítségnyújtás ott helyben, az ő életüknek és jogaiknak, testi épségüknek a megvédése nem pusztán Magyarország ügye. Ez egy általános emberi elvárás, egy általános emberiességi kérdés, hogy ezt megtegyük, mi is itt a magunk erejéből, amit meg tudunk tenni a parlamentben, a kormányzatnál is, a humanitárius akciókban való részvételnél, és minden más országnak, minden más kormánynak és nemzetközi szervezetnek ez ugyanúgy kötelezettsége. Éppen ezért engedjék meg, ahogy említettem is, hogy ismertessem, mely országok vagy mely nemzetközi szervezetek fogadtak már el hasonló tartalmú deklarációkat. Azért is akarom ezt elmondani és önök elé tárni, hogy bemutassam, ez egy abszolút nem pártpolitikai kérdés; ez olyan kérdés, amelyet számtalan más országban, pártpolitikai hovatartozásra tekintet nélkül, nemzetközi szervezetekhez, országhoz vagy politikai csoporthoz való tartozás nélkül elfogadtak ezek a szervezetek, mert általános emberi jogoknak, az emberi méltóságnak és az emberi életnek a védelméről van szó, amely nem ismer politikai határokat, hanem mindenki részéről cselekvést igényel.
Az egyik első volt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által 2011. január 27-én elfogadott deklaráció - tehát ez az egyik legkorábbi, föl is mutatnám itt önöknek (Felmutatja.) -, amely egyértelművé tette, hogy a Tanács felszólít minden európai vallási vezetőt, hogy ítéljék el a keresztény közösségekkel és más vallási csoportokkal szembeni támadásokat.
Ha az idei évben nézem a deklarációkat - igyekszem csak a legaktuálisabbakat felsorolni -, hadd említsem meg szintén az Európai Parlamentnek az idén február 4-én elfogadott dokumentumát, amelyben az Európai Parlament ismételten az Iszlám Állam jogsértéseire hívta fel a figyelmet, és azt mondja szó szerint, hogy határozott elítélésre szólít föl mindenkit az emberiesség elleni és háborús bűncselekmények elítélése terén. Mindenki részére az Európai Parlament ezt a felhívását is megtette. Ezenkívül kifejezte véleményét, hogy az üldözés, az atrocitások és a nemzetközi bűncselekmények háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek minősülnek. Kiemelte az Európai Parlament, hogy az Iszlám Állam népirtást követ el a keresztények, a jezidák, valamint más vallási és etnikai kisebbségek ellen. Egyértelművé tette tehát az Európai Parlament is azt a három jogi kategóriát, amelyet a magyar határozattervezet is tartalmaz.
Az Egyesült Államok kormányának külügyminisztériuma idén március 17-én kiadott egy közleményt, amelyben elmondta, hogy az általuk Daeshnek nevezett Iszlám Állam népirtásért felel a keresztényekkel szemben és nyilván másokkal szemben is. Az Iszlám Állam magát is népirtónak nyilvánítja - írja az amerikai külügyminisztérium - ideológiája és cselekményei által, amit mond, amit hisz és amit tesz, éppen ezért szerintük is az Iszlám Állam emberiesség elleni háborús bűncselekményekért és etnikai tisztogatásokért felel.
Ezzel szinte egy időben, nemzeti ünnepünk napján, 2016. március 15-én az Egyesült Államok képviselőháza is a kezemben látható deklarációt, határozatot fogadott el (Felmutatja.), amelyet utána az ottani felsőház, a szenátus is jóváhagyott. Ebben azt írja, hogy az Iszlám Állam által keresztények ellen és más csoportokkal szemben Irakban és Szíriában elkövetett atrocitások háborús és emberiesség elleni bűncselekményeknek, valamint népirtásnak minősülnek. Ezen túlmenően az Egyesült Államok alsó- és felsőháza, tehát a képviselőház és a szenátus minden kormányt, így az USA kormányát is felszólítja, hogy nevezze az Iszlám Állam atrocitásait háborús és emberiesség elleni bűncselekményeknek és népirtásnak.
Ezen túlmenően, ha továbbmegyünk az Egyesült Államokból az Egyesült Királyságba, 2016. április 20-án, idén tavasszal az alsóház is elfogadott egy határozatot, amelyben kinyilvánította - ez is itt van, föl tudom önöknek mutatni (Felmutatja.) -, hogy a keresztények Irakban és Szíriában népirtást szenvednek el, éppen ezért az angol alsóház az ENSZ Biztonsági Tanácsát és a Nemzetközi Büntetőbíróságot is felhívta az elkövetők felelősségre vonása ügyében. És ha az egyik legtávolabbi országot próbáljuk nézni, Ausztráliát, az ausztrál képviselőház idén május 2-án fogadott el szintén egy határozatot, amelyben kinyilvánítja és elítéli az Iszlám Állam által folyamatosan zajló népirtó tevékenységet Irakban, illetőleg kijelenti, hogy ezek szisztematikus gyilkosságok, túszejtések, a kisebbségekkel szembeni emberkereskedelem.
Jól láthatjuk tehát, hogy a világ civilizált országai, szinte mindegyike éppen aktuális kormányszínezetre való tekintet nélkül, politikai hozzáállásra, kormányformára való tekintet nélkül felszólalt az Iszlám Állam által elkövetett vagy a világ más részein elkövetett keresztények és más kisebbségek vagy csoportok ellen elkövetett terrorcselekményekkel szemben, ezeket elítélte, valamint humanitárius lépéseket szorgalmazott.
A mi határozati javaslatunk egyrészről ezt a nemzetközi humanitárius minimumot, az európai politikai családba való belépőt szintén tartalmazza. Másrészről viszont egyedisége, hogy ha az általam ismertetett nemzetközi deklarációkat végignézzük, így egységében az a többes nyilatkozat és deklaráció, ami ebben szerepel, még máshol nem fogalmazódott meg, hiszen a mi javaslatunk elítéli az Iszlám Állam cselekményeit, és elítél minden keresztény vagy más vallási csoport elleni atrocitást. Népirtásnak minősíti azt, ami az elmúlt években folyik, emberiesség elleni bűncselekménynek minősíti, és felhívja a szerveket, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság a felelősöket minél hamarabb vonja felelősségre. Ennek a nemzetközi büntetőjogi garanciája és kiépült eljárási és anyagi szabályai már évek óta vagy évtizedek óta rendelkezésre állnak, tehát ezekben a bűncselekménytípusokban igenis, a nemzetközi háborús és emberiesség elleni bűncselekménytípusokban felléphet a Nemzetközi Büntetőbíróság. Ezért tartjuk fontosnak, hogy Magyarország ezt deklarálja, a Magyar Országgyűlés mint legfőbb népképviseleti szervünk ezt deklarálja, ezáltal a kormányt is felszólítja, hogy nemzetközi fórumokon, ismertetve ennek a határozatnak a tartalmát, szintén intézkedéseket in-dítványozzon, illetve önmaga is humanitárius akciókat szervezzen, vagy pedig próbáljon meg fellépni az ország lehetőségeihez mérten ezeknek az embereknek, a rendkívül kiszolgáltatott embereknek a védelmében.
Mi innen el sem tudjuk képzelni, milyen lehet 80 országban közel 200 millió embernek napi létfenyegetettségben élni csupáncsak és kizárólag a keresztény hit és a keresztény meggyőződés kapcsán. Adja Isten, hogy ne is legyen ebben közvetlen élményünk soha! De a minimum, amit ezeknek az embereknek az érdekében megtehetünk, az az, hogy határozatokat fogadunk el, és azok utána a nemzetközi közösséggel együtt, az Egyesült Államoktól az Egyesült Királyságon át, ET, Európai Parlament vagy akár Ausztrália közreműködésével lépünk is az érdekükben humanitárius téren és a biztonság szavatolása terén. Ezért kérem önöket, minden pártból, hogy támogassák ezt a javaslatot, támogassák, hogy más országokban is kormánypárti és ellenzéki képviselők is támogassák ezt a javaslatot.
(17.20)
Nevezzük nevén azt, ami a világnak most ebben a szörnyű, sötét szegletében történik, amit emberek százezreivel és millióival szemben elkövetnek. Gondoljunk arra, hogy mennyire igazságosnak éreztük azt, amikor velünk voltak szolidárisak más országok a történelemben az elmúlt évtizedekben vagy évszázadokban, amikor a magyaroknak kellett szenvedést elviselniük évtizedeken vagy évszázadokon keresztül.
Ez a minimum, hogy ilyen ország, amely ennyi történelmi hányattatást tapasztalt meg, mint Magyarország, mindig a világban lévő üldözöttekért az elsők között emelje fel a szavát. Kérem önöket, támogassák a határozati javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
