GŐGÖS ZOLTÁN,
GŐGÖS ZOLTÁN,
GŐGÖS ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Font Sándor jelezte, hogy a szokásoknak megfelelően történt ennek a törvénynek az előkészítése; azért emlékeztetném arra a törvényjavaslatra, amit tőlem tudott meg egyszer, pár évvel ezelőtt, hogy benyújtott az egyik képviselőtársa, pont a hegyközségeket szabályozandó. (Font Sándor: Azt kikorrigáltuk…) Való igaz, az már öt évnél régebben volt.
Hozzáteszem, hogy én is úgy gondolom, hogy ez a javaslat a mostani ilyen törvénykezési ámokfutásban egy üde színfolt. Tehát erre én is csak azt tudom mondani. Ugyanis ez úgy készült, ahogyan egy törvényjavaslatnak szerintem normális országban készülnie kell. Nyilván minden jogszabály előbb-utóbb elér arra a szintre, hogy bizonyos korrekciókat alkalmazni kell a végrehajtás tapasztalatai alapján. Ez akkor működik normálisan, ha az érintettek, akik érintve vannak ennek a végrehajtásában, az eltelt időszak alatt fölmérik és összegyűjtik azokat a problémákat, amelyek vagy ellentmondásosak - és képviselőtársam is tett említést itt az elővásárlási jog kapcsán -, vagy pedig korrigálandók, hiszen közben az élet átír bizonyos dolgokat. Ami pedig az adminisztráció egyszerűsítésének irányába megy, az meg nyilván egy kifejezetten támogatható dolog. Ez most így történt.
Mi is megkaptuk, minden frakció megkapta a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a levelét, amiben visszaigazolják azt a dolgot, hogy ez valóban egy jól előkészített törvényjavaslat, és arra kérik a frakciókat - különös tekintettel a kétharmados részre -, hogy ezt lehetőleg támogassuk. Nincs is ezzel semmi gond, én úgy gondolom, hogy ennek a támogatása nagy valószínűséggel rendben van, nálunk még ugyan frakciódöntés nem volt, de nem hiszem, hogy ennek akadálya lenne, főleg azért, mert ami paragrafust érint, és erre külön kitért képviselőtársam, ennek az elővásárlási jognak a gyakorlása kapcsán hozzánk is érkeztek jelzések, hogy nem mindig normális az a helyzet, hogy szőlőágban más tevékenységet végzőnek ugyanolyan elővásárlási jogosultsága van. Ezzel én abszolút egyetértek, hogy ez kerüljön korrekcióra.
Azt gondolom, az is egy komoly előrelépést jelent, hogy kényszerkivágást lehet alkalmazni a nem művelt ültetvényeknél. Az ember sokfelé jár az országban és nagyon frekventált üdülőkörzeteknek az elcsúfításával találkozik, hogy évek vagy évtizedek óta műveletlen területeket látunk, tisztán azért, mert valószínűleg telekspekulációs ügy van mögötte, ugye, művelni nem akarják, de eladni sem akarják olyanoknak, akik esetleg művelnék. Ezért én is úgy gondolom, hogy ebben egy határozottabb lépést tenni kell.
Itt egyetlenegy dolog nem teljesen tiszta számomra, lehet, hogy államtitkár úr majd tud válaszolni, hogy kinek a költségén lesz ez elvégezve, ki lesz a szerv, amely ezt megcsinálja. Nyilván meg lehet ezt rendelni bárhol, csak az nem tiszta, és lehet, hogy erre adna némi segítséget az, ha az ilyen típusú bírságok helyben folynának be, akkor ezt hozzátéve, hogy valami társfinanszírozással, mert nem biztos, hogy a bírság elé, odatelepíteni magához a hegyközséghez. És ott van erre kapacitás, mert nyilván a szőlőtulajdonosoknak, akik időnként cserélnek eszközöket vagy cserélnek ültetvényeket, megvan erre a kapacitása vagy megvan a technikai lehetősége, hogy ezt elvégezzék. Talán az lenne a legjobb, hogyha ez egyben maradna vagy egy helyen maradna. De erre nyilván egy vr.-ben lehet utalni, meg meg is lehet oldani, tehát nem biztos hogy ezt törvénybe kell foglalni, csak azért ezt jó tisztázni.
És az is világos, hogy olyanfajta új betegségek is bejöttek a szőlőtermelés kapcsán, amelyek szinte lehetetlenné tennék, ha ilyen típusú ültetvények ott maradnának a környezetben. Erre nagyon-nagyon oda kell figyelni, és azt gondolom, mindenkinek az az érdeke, hogy új fajtákkal, jobban eladható és normális fajtákkal legyenek ezek rendezve.
Ami nekünk ebben a törvényjavaslatban picit zavaró, s e tekintetben fogunk is majd módosító javaslatot benyújtani: én ezen a területen is látom a kamara nyomulását. Köztudott, hogy mi nem nagyon szeretjük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, mégpedig azért, mert ez egy nagyon szűk körből kiválasztott testület. Az adatszolgáltatási körnél itt is bekerül a kamara, hogy kinek kell adatot szolgáltatni. Mi ezt kivennénk ebből. Én úgy gondolom, hogy elég a hegyközségi rendszer, felesleges még külön adminisztrációval terhelni a gazdálkodókat azzal, hogy még a kamarával is ilyen típusú kapcsolatban legyenek. Sőt, én azt is felvetném, hogy a hegyközségi járulékból a kamarai tagdíjat le lehessen vonni, hogy ne csináljunk már kettős adóztatást az ágazatban, mert ilyen máshol nincs. Hozzáteszem, hogy a többi helyen csak önkéntes befizetések vannak, de itt a járulék kötelező befizetés, és két kötelező befizetés hasonló szolgáltatásért… - pontosabban: egyiknél szolgáltatás nélkül, mert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerintem túl sok szolgáltatást nem végez. Azt gondolom, meg kellene fontolni, hogy ez így legyen.
(10.50)
Azzal is egyetértünk, és támogatni is fogjuk azt a módosító javaslatot, amiről Font Sándor képviselőtársam beszélt, hogy a visszajelzés 60 napos határideje valóban hosszú. Ha más jogalkotási vagy egyéb törvényekkel nem ütközik, akkor a 30 nap szerintem is elég. Felesleges ezt húzni. Ha valaki nem műveli, akkor azt sokkal rövidebb idő alatt is tudomásul tudja venni, és nem kell erre két hónapot hagyni.
Azt gondolom, hogy ebbe a törvényjavaslatba nagyjából minden olyan menet közben kialakult problémakezelés belekerült, amit valóban jelzett a szakma, és a dolog tényleg jó irányba mozdult el; értem ez alatt a kistermelői kategória adminisztrációs terheinek csökkentésétől kezdve az egyéb ellenőrzési jogosultságok változtatását. Nagyon remélem, hogy ez a végrehajtásban is meghozza azokat az eredményeket, hogy könnyebbé válik a gazdálkodók élete.
Még egyszer hangsúlyozom, ez egy olyan javaslat, amely úgy készült, ahogy annak készülnie kell, ezért nagy biztonsággal mondhatom, hogy támogatni fogjuk ennek az elfogadását.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
