KEPLI LAJOS,

Teljes szövegű keresés

KEPLI LAJOS,
KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Zavar van a rendszerben. Tehát ezeknek a folyamatoknak a folytatását valószínűleg majd nagyon hamar meg fogjuk tapasztalni, illetve ki fogja nyilatkoztatni az Egyesült Államok új elnöke is, hogy ezen a területen mi az álláspontja és milyen irányvonalat kíván majd képviselni az adminisztráció a következő években.
Az azonban biztos, hogy az Európai Unió - mint a világ egyik legnagyobb gazdasága - szintén erőfeszítéseket kell hogy kifejtsen - és ebben talán nem is ballag az utolsó helyen világszinten - a klímaváltozás hatásainak kivédésére. Csak hát hiába vannak különböző egyezmények, megállapodás akár európai uniós, akár világszinten, ha azokat nem vagy nem megfelelően tartják be.
Amióta én országgyűlési képviselő vagyok, most már hat éve, valahányszor ilyen téma kerül szóba, az mindig elhangzik, hogy mit tett a magyar kormány a klímaváltozás céljainak teljesülése érdekében, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, és mindig egy 1990-es referenciaadathoz viszonyítva mondják el, hogy az a lassan 40 százalékos csökkenés talán már teljesült is, vagy meglehetősen közel vagyunk hozzá, amelynek nagy része már a rendszerváltozáskor, a nehézipar leépülésekor teljesült, de még azóta is, 26 év után is mindig lehet vele példálózni. Valódi radikális intézkedések akár a ki-bo-csátáscsökkentésben, akár az energiahatékonyság-növelésben nem történtek egyik kormányzati ciklus alatt sem az elmúlt 26 évben. De nemcsak a kibocsátáscsökkentés, hanem az alkalmazkodás terén sem látjuk - bár van egy nemzeti alkalmazkodási stratégiánk -, hogy az abban foglaltak hogyan és miként lesznek végrehajtva.
(14.00)
Vagyis hogyan tudjuk megakadályozni a klímaváltozás hatásait, ami elsősorban nem energetikai szakkérdés, de akár a szélsőségessé váló időjárás hatásainak kivédésében, a vízgazdálkodásban és sok más területen is jelentkezhetnek, de akár a megújuló energiaforrások hasznosíthatósága terén is. Ez is összefügg nyilván a klímaváltozással és az időjárás átalakulásával, szélsőségesebbé válásával is.
Mindenesetre jelen pillanatban Magyarországon a megújuló energiák elterjedését mint szén-dioxid-kiváltó technológiát, a szén-dioxid-kibocsátást kiváltó energiatermelési technológiát nem túlzottan szorgalmazzák a jelenlegi kormányok. Nagyon sokszor elmondtuk már a napelemek megadóztatását példaként, legújabb a köztársasági elnök által is visszaküldött törvényt, amelyben a szélerőművek kijelölését a kormány saját hatáskörébe vonja, hogy hol és hogyan lehet szélerőműveket telepíteni. Ezzel nem volna probléma, ha nem sokkal a törvény elfogadása előtt nem nyilatkoztatta volna ki a kormány, konkrétan a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hogy újabb szélerőművek nélkül is megvalósíthatónak tartja Magyarország energiastratégiáját, és azt az atom-zöld-szén energiamixet, amit az energiastratégiában elhatároztak, újabb megújuló-, illetve újabb szélenergia-kapacitások nélkül is megvalósíthatónak tartja.
Mi egyébként, talán az ellenzéki pártok közül egyedüliként, de mindenesetre a kezdetektől fogva támogattuk a kormány energiastratégiájának több elemét is, például az atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és az új blokkok létesítését is. Ez ügyben radikálisabb változás a mi álláspontunkban a megvalósítással kapcsolatban nem, viszont annak körülményeivel kapcsolatban bekövetkezett. Hiszen amikor elkezdtek önök titkosítgatni, és egyre átláthatatlanabbá vált az egész beruházás, akkor már mi sem adtuk azokhoz a törvénymódosításokhoz a szavazatunkat. De azt látjuk, hogy a klímaváltozás szempontjából bizony az atomenergia is szén-dioxid-szegény technológiának számít, a fosszilisokhoz képest mindenképpen. A megújuló energiaforrásokban pedig bőven van még kapacitás, és bőven van az atomenergia mellett is tere. Ezt is minden energiastratégiai vitában elmondjuk.
Államtitkár úr a zárszóban biztosan el fogja mondani, hogy megint sok mindenről esett szó, ami nem tartozik a szigorúan vett törvényszövegbe, de az általános vita szerintem pont arról szól, hogy távlataiban is megnézzük, hogy ha a kezünkbe kerül egy klímapolitikai és zöldgazdaság-fejlesztési tárgyú törvényjavaslat, akkor akár a klímapolitikában, akár a zöldgazdaságban éppen adott pillanatban hogyan áll az ország, és az a törvényjavaslat, amit benyújtottak, mennyiben segít ennek javításában, hogy előrébb lépjünk. Hiszen ettől függ természetesen, hogy támogatni tudjuk-e vagy nem. Ezek leginkább technikai részletek, apró módosítások általában, nagyon ritkán találkozunk koncepciószintű törvényjavaslatokkal. Természetesen a kormány saját hatáskörébe és saját politikai döntései közé tartozik, hogy amit elhatározott keretstratégiát, annak végrehajtása érdekében hogyan módosítja a törvényeket. De amíg nem látunk koncepciószintű javulást, akár a klímapolitikában, akár a zöldgazdaság fejlesztésében, addig nem tudjuk ezekhez a törvényekhez jó szívvel a támogatásunkat sem adni.
A zöldgazdaság-fejlesztéssel is az a helyzet, hogy valóban igaz az, hogy ez az iparág már több országban, nyugat-európai országban, főleg Németországban munkahelyek ezreit teremtette meg, és nálunk is ennek megvolna a lehetősége, ha akár az energiahatékonysági beruházások, akár a megújuló energiát hasznosító berendezések gyártása terén, akár más, a zöldgazdaság hatálya alá tartozó területen komoly fejlesztések indulnának meg, azonban ez nem látszik. Nem látszik az, hogy az energiahatékonyság fejlesztésével a következő években, vagy mondjuk, egy évtizedben olyan nagyságrendű energiamegtakarítást tudnánk elérni, ami egyébként elérhető volna, ha erre komoly figyelmet szentelne és komoly forrásokat fordítana a kormány, olyan szintű rezsicsökkentést tudna vele elérni; hiszen ma is, az előterjesztői expozéban is néhányszor elhangzott a rezsicsökkentés kifejezés, meg a fideszes vezérszónok, Manninger képviselő úr felszólalásában is. Azt gondolom, valóban fontos a rezsicsökkentés, de igazi rezsicsökkentést úgy lehet elérni, ha ki sem kell fizetni azt a díjat, mert megspóroljuk az energiakibocsátást, ami nyilvánvalóan energiahatékonysági beruházásokkal érhető el és azáltal ösztönözhető.
A törvényjavaslat maga főként technikai módosításokat tartalmaz. Én átolvastam, és akár itt a próbavásárlás kapcsán vagy más olyan, fluortartalmú berendezések felhasználása kapcsán részünkről támogatható javaslatok vannak benne. Mindig az összkoncepcióval van problémánk, illetve annak hiányával, azzal a fejlődéssel, azzal az előrelépéssel, amit nem látunk. Vagy ha látunk is, csak nagyon pici, nagyon apró lépésekben. Hat év kormányzás után azért ennél már többet szeretnénk látni.
Úgyhogy én azt mondom, hogy a törvényjavaslatot jó szívvel nem tudja a frakciónk támogatásra ajánlani és támogatni, valószínűleg egy tartózkodással fogjuk azt kifejezni, hogy a kormány saját hatáskörében, saját politikájának megvalósításában jogosult ilyen törvényjavaslatokat a parlament elé terjeszteni, jogosult megpróbálni végrehajtani azt a kicsi célt is, amit saját maga elé kitűzött, de mi ennél jóval nagyobb és bátrabb lépésekre szeretnénk a kormányt sarkallni a jövőben. Köszönöm szépen.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem