SZABÓ ZSOLT
SZABÓ ZSOLT
SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat több, mind a klímapolitikával, mind pedig a zöldgazdaság-fejlesztéssel kapcsolatos részterületre terjed ki. Magában foglalja a klímapolitikai tárgyú, villamos energiáról, épület-energiahatékonyságról, valamint víziközmű-szolgáltatásról szóló törvények módosítását is.
A klímapolitikai tárgyú törvények módosítása esetében a javaslat a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos, különösen a kutatási, fejlesztési és gyógyászati célú, társadalmi érdekeket szolgáló tevékenységet - például kimondottan a rákkutatást - végző vállalkozások részére egy kivételszabályt állapít meg. Ennek értelmében ezeknek a vállalkozásoknak nem kell külön képesítést szerezniük a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenység végzéséhez, hanem egy külön levél, kérelem keretében csupán a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság által kiadott engedélyre van szükségük.
(13.40)
Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye és a kiotói jegyzőkönyv végrehajtási rendszeréről szóló törvényt érintő további módosítások a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások, illetve természetes személyek esetében eltörlik a késedelmi pótlék kategóriát, és lehetővé teszik, hogy a klímavédelmi bírság tekintetében fizetési könnyítést és esetlegesen teljesítési-határidő-meghosszabbítást kapjanak. Ezen túlmenően maga a törvényjavaslat a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság által végzett ellenőrzések hatékonyságát növelni szeretné, és az ehhez kapcsolódó eljárási tevékenységet is konkrétan tartalmazza.
Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében való részvételről szóló törvény módosításával megvalósul az eddigi gyakorlat és a jogalkalmazás során tapasztalt értelmezési nehézségek orvoslása. Ezen túlmenően az új szabályozás előírja, hogy a tagállamok által felhasználható kibocsátási kvóták tekintetében a bevételek felhasználásáról a nemzetgazdasági miniszternek évente csak abban az esetben kell beszámolnia az Országgyűlésnek, ha az adott évben keletkezett bevétel egyáltalán létezik, tehát van. A javaslat egyebekben kimondja a felügyeleti díjhoz hasonlóan a számlavezetési díj adók módjára behajtandó köztartozássá nyilvánítását is.
A villamos energiáról szóló törvény módosítását a 2016 nyarán elfogadott megújulóvillamosenergiatermelés támogatási rendszerének, az úgynevezett METÁR-nak a mielőbbi bevezetése teszi szükségessé. A METÁR rendszer bevezetése az Európai Unió környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatásában foglalt követelményeknek való megfeleltetést szolgálja. Ezen iránymutatás alapján új támogatási jogosultság főszabály szerint versenyeztetési eljárás során érhető el, és 2017-től lenne mód arra, hogy a megújulóenergia-termelés ezen az elven történjen meghatározásra. A 2016 nyarán elfogadott jogszabálycsomag hatálybalépése az Európai Bizottság jóváhagyó határozatához kötött. Azonban az Európai Bizottság notifikációs eljárásának elhúzódása miatt ez nem lehetséges január 1-jéig, ezért nem lehet elindítani a METÁR-t január 1-jével. Annak érdekében, hogy a notifikációs eljárással járó késedelem áthidalhatóvá váljon, az új támogatási rendszer több elemét 2017. január 1-jével szeretnénk hatályba léptetni és az úgynevezett csoportmentességi rendeletnek megfelelő állami támogatási szabályok figyelembevételével szeretnénk felállítani. A törvényjavaslat által érintett negyedik terület az energiahatékonyságról szóló törvény módosítása, amelynek célja, hogy az energiahatékonyságról szóló irányelv szerinti energiamegtakarítási kötelezettség teljesüljön. Ez az Országgyűlés korábbi döntése alapján az úgynevezett alternatív szakpolitikai intézkedések útján történik meg. A jelen törvényjavaslat elfogadása esetén három szakpolitikai intézkedés bevezetésére kerül sor. Létre kívánjuk hozni a nemzeti energetikusi hálózatot, be kívánjuk vezetni az energetikai szakreferens alkalmazásának kötelezettségét, valamint az állami és önkormányzati épületek energiahatékony használatát elősegítő egyéb intézkedéseket kívánunk megvalósítani.
A törvényjavaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján módosításokat kezdeményez az energetikai auditálás szabályozásának területén, amelynek célja, hogy az energetikai auditok ellenőrzésével, valamint a kapcsolódó bírságolással összefüggő szabályok egyértelműek legyenek. Ezeket kiegészítjük ennek megfelelően. Az energetikai auditálásra kötelezett nagyvállalatok körének szűkítése történik meg, az energetikai auditorok képzettségi és gyakorlati követelményeinek pedig az egyértelműsítése történik meg a jogszabályban.
Ami a törvényjavaslat ötödik területét illeti, a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítási javaslatai kisebb terjedelmű rezsi- és bürokráciacsökkentési célt szolgálnak, valamint több esetben pontosító jellegű módosításokra irányulnak. A javaslat kiterjed az átmeneti díjakból eredő aránytalan fogyasztói terhek mérséklésére is, így megfelel a kormány rezsicsökkentési törekvéseinek. A módosítás célja továbbá az eljárásért felelős önkormányzatok ügyféli jogainak bővítése és jogalkotásra való felhatalmazásuk a fogyasztói érdekek védelme érdekében. Az önkormányzatok az átmeneti díjat megállapító határozatok kiadására irányuló eljárásokban ügyfélként vesznek részt, továbbá véleményt alkothatnak a díjak mértékéről. Ez azt jelenti, hogy megkapják a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal által kiadott határozatot, és azok ellen jogorvoslattal élhetnek. Az önkormányzatok számára a módosítás rendeletalkotási felhatalmazást is ad arra, hogy az átmeneti díjak vonatkozásában kedvezményeket nyújtsanak a fogyasztók részére, ezzel csökkentve a lakossági terheket és támogatva egyben a rezsicsökkentés szándékait.
A törvényjavaslat további célja a kormány környezeti és energiahatékonysági operatív programja éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló határozatban nevesített ivóvízminőség-javítási, valamint szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási beruházásokkal összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közigazgatási hatósági ügyek ügyintézési határidejének rövidítése. A módosítás az európai uniós előírásokkal és a bürokráciacsökkentési törekvésekkel összhangban elősegíti ezeknek a beruházásoknak a mielőbbi megvalósulását.
Tisztelt Ház! Kérem, hogy az előttünk fekvő T/12721. számon beterjesztett törvényjavaslatot megvitatni, az abban foglaltakat támogatni és a szavazáskor elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
