DEMETER MÁRTA,
DEMETER MÁRTA,
DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ténylegesen azt gondolom egyébként, igen, egy salátatörvény fekszik előttünk, ez tény, de az tényleg nagyon fontos, hogy a honvédek jogállásáról szóló törvényben most ténylegesen olyan módosításokról beszélünk, ami azt gondolom, hogy mind kegyeleti okokból, mind pedig a megbecsülés jeleként és az aziránt érzett felelősség miatt is fontos, hogy tudjuk, hogy milyen veszélyes munkaköröket látnak el a Magyar Honvédség állományába tartozók, illetve tudjuk azt, hogy ha ott tragédia történik, ahogy erre sajnálatosan a hortobágyi eset is többek között rávilágított, akkor milyen nagyon fontos, hogy kiálljunk az elhunytak hozzátartozói mellett, és segítsük őket minden eszközzel. Ilyenformán az a módosítás, miszerint kártérítési eljárás, követelések elengedése, árvák kiegészítő támogatásának szabályozása, valamint a posztumusz előléptetés lehetősége, azt gondolom, hogy ténylegesen pozitívum, ez megkérdőjelezhetetlen.
Emellett még pozitívumokként szeretném kiemelni a hadigondozási törvény hatálya alá tartozó ellátások emelkedését. Ez tény, hogy megtörténik, ez is egy nagyon jó dolog, viszont itt szeretném kiemelni, hogy alapvetően erre azért van szükség, mert az öregségi nyugdíjminimum nagyon-nagyon régóta nem emelkedett, tehát rendkívül alacsony összegű még mindig, 28 500 forintról beszélünk. Tehát azt gondolom, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének az emelése lenne az elsősorban, ami ténylegesen megoldást nyújt nemcsak e törvény hatálya alá tartozó ellátottak esetében, hanem nyilvánvalóan egy sokkal szélesebb körben. Tehát amellett, hogy egyébként itt ad pozitív szorzókat és százalékokat az érintetteknek ez a törvénymódosítás, emellett nagyon sokan, akik nem ilyen szempontból érintettek, kimaradnak ebből a dologból. Tehát nyilvánvalóan egy komplex gondolkodásmód szükséges ebben, és egész egyszerűen az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, ezt a 28 500 forintot kell most már, azt gondolom, haladéktalanul megemelni és ebben gondolkodni.
Ezeken a pozitívumokon túl sok kérdés is felmerül a törvényjavaslattal kapcsolatban, például amit említett államtitkár úr is, hogy az önkéntes tartalékosokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket úgymond rugalmasabbá teszik, és ebből arra lehet nyíl-vánvalóan következtetni, illetve említette is, hogy ez a jelenleg felállításra tervezett, új, területi alapon szerveződő, kormány által emlegetett tartalékos rendszerhez kapcsolódik szorosan. Tehát itt akkor egypár szó erejéig térjünk ki erre a rendszerre, hiszen itt már a Honvédelmi Minisztérium is mondott egy számot, ezt a 197 járást, ahol tervezik fölállítani mindenhol, ha jól tudom, egy századot mint tartalékos rendszert, viszont a miniszterelnök emlegetett itt egy 20 ezer fős számot.
Az teljesen egyértelmű, hogy tartalékos rendszerre, önkéntes tartalékos rendszerre természetesen szükség van. Viszont egy működő haderőnek van vagy lehet tartalékos rendszere. Tehát addig, amíg őrült nagy létszámhiányról beszélünk, amíg 5500 főtől akár 8000 főig is terjedő létszámhiányról, addig azt gondolom, hogy ennek a feltöltése kell prioritás legyen, és semmiképpen sem egy olyan rendszernek a kialakítása, ahol egyébként valami minimális képzéssel, ami tényleg egy nagyon rövid időtartam, rengeteg embert próbálnak bevonzani úgymond a rendszerbe úgy, hogy semmiképpen nem tudja még 20 ezer fő, még dupla annyi sem tud pótolni egy megfelelően működő professzionális haderőt. A Magyar Honvédség engedélyezett létszáma 29 700 fő, tehát az első lépés az, hogy ezt a létszámot szükséges feltölteni, hiszen a XXI. század kihívásainak mindenféleképpen egy professzionális haderő tud megfelelni, nem pedig egy hihetetlen nagyra felduzzasztott olyan tartalékos rendszer, ami egyébként a forrásokat elvonhatja a megfelelő fejlesztésektől, és úgymond egy ilyen gyorstalpaló történettel valódi védelmi képességeket nem tudna képviselni. Tehát ilyenformán erre hívja föl a figyelmünket az itt szereplő változtatás is.
Továbbá szerepel a törvényjavaslatban egy olyan kitétel, hogy felfüggeszthető lesz a fegyelmi eljárás, ha az érintett katona a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet miatt elrendelt feladatellátásban vesz részt. Azt gondolom, hogy ez a módosítás is arra világít rá, hogy milyen hihetetlenül nagy mértékű a létszámhiány a Magyar Honvédségben, hiszen azt gondolom, hogy maximum ezzel lehet indokolható ez az intézkedés, tehát nyilvánvalóan az eredendő problémát lenne szükséges megoldani.
Kérdés merül föl az ingatlanok felhasználásával kapcsolatban, illetve hogy a Magyar Honvédség hogyan és milyen ingatlanokat használhat, azt milyen módon, akár bérleményként; szeretném megkérdezni, mi az oka, hogy ez így konkrétan nevesítésre kerül ebben a törvényjavaslatban.
Valamint az is nagyon furcsa, és ez a javaslat 24. §-ában szerepel, egy megfogalmazott speciális közigazgatási eljárásjogi rendezés, amely szerint a honvédelmi miniszter által hozott elsőfokú hatósági döntés elleni fellebbezést elbíráló szervnek ki kell kérni és döntése során figyelembe kell venni a miniszter véleményét. Tehát a másodfokú hatóságnak döntése meghozatalakor az elsőfokú hatóság véleményét kell kötelezően figyelembe vennie. Azt gondolom, hogy ez a közigazgatás jogállami működésének akár a maradékát is felemésztheti, ha ilyen jellegű javaslatok fogalmazódnak meg.
Összességében pozitívumokat tartalmaz a javaslat, viszont konkrét kérdések is felmerülnek, amiben szeretném kérni, hogy államtitkár úr próbáljon meg válaszolni.
Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
