BENCSIK JÁNOS,
BENCSIK JÁNOS,
BENCSIK JÁNOS, a Fenntartható fejlődés bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Fenntartható fejlődés bizottsága október 3-i ülésén tárgyalta meg a Kanada és Európai Unió között kötendő szabadkereskedelmi egyezményre vonatkozó kormányzati határozati javaslatot, illetve az időközben csatolt szerződést, és megállapította többségi véleményként a bizottság, hogy a legnagyobb probléma ezzel a szerződéstervezettel, hogy a magánérdeket a közérdek elé állítja, a puszta tőkeérdeket a közjó elé helyezi.
Egyértelmű célja a kereskedelmet akadályozó korlátok felszámolása, tehát a szabályozási akadályok leépítése, hiszen az Európai Unió és Kanada közötti kereskedelmi kapcsolatok eddig is szabadon működhettek; már ami a vámtarifát illeti, ez a 3 százalékos vámtarifa érdemben nem befolyásolta a kereskedelem volumenét. Ugyanakkor a két kultúra közötti eltérő szabályozási közeg megnehezíthette elsősorban a tengerentúli, tehát a kanadai és a Kanadán keresztül az egyesült államokbeli gazdasági társaságoknak az európai piacra történő belépését, hiszen az elővigyázatosság elvén alapuló európai gazdasági és társadalmi kultúra feszül össze a kockázatalapú megközelítésű angolszász, amerikai társadalmi és gazdasági kultúrával.
Látni kell azt is, és ez a bizottsági ülésen is megállapításra került többségi véleményként, hogy a megegyezés hatálya ki fog terjedni azokra a társaságokra, amelyek kanadai telephellyel rendelkeznek.
(18.50)
Az egyesült államokbeli székhellyel rendelkező gazdasági társaságok közül több mint 400 kanadai telephellyel is rendelkezik, tehát ezen társaságok a megállapodás joghatálya alá kerülnek, és számukra biztosítottá válik az Európai Unió piacára való kedvező feltételekkel történő belépés.
A bizottság megállapította azt is, hogy az „elővigyázatosság” kifejezés az 1600 oldalas szerződési szövegben nem szerepel. Van egy áttételes utalás az elővigyázatosság elvének gyakorlati alkalmazására vonatkozóan. Maga a szerződés úgy fogalmaz, hogy a felek a vitás kérdéseiket a WTO SPS szabályozási rendszerének, ennek a megállapodásnak a figyelembevételével tisztázzák. Ez a Világgazdasági Tanácson belül elfogadott állategészségügyi és növényegészségügyi megállapodás, amely viszont úgy utal az elővigyázatosság gyakorlati alkalmazhatóságára, hogy a részes felek azt csak átmenetileg, ideiglenesen vezethetik be. Tehát abban az esetben, ha egy nemzeti törvényhozás fogyasztóvédelmi, egészségvédelmi szempontból az elővigyázatosság elvére hivatkozva korlátozó döntést hoz, akkor azt csak ideiglenesen teheti meg.
A következő probléma, amit megállapítottunk, hogy többször utal a szerződés szövege arra, hogy ez egy élő, tehát egy folyamatosan alakuló és fejlődő szerződés. A részes felek megint csak a vitás kérdéseket vagy a kellőképpen még ki nem dolgozott, a fekete dobozokban meglévő kérdéseket egymással egyeztetve, párbeszéd útján véglegesítik. Ez megint csak az elővigyázatosság elvének a megkérdőjelezését hordozza magában.
További vitás kérdésként merül fel a szerződésben a beruházási, befektetési védelemnek a kérdése. Ez összefügg az általam korábban mondottakkal is. A szerződés a beruházókat tulajdonképpen a nemzetállami joghatóságok és az európai jog fölé emeli, és így a befektetői érdekek a közjó fölé helyeződnek.
Abban az esetben, ha egy befektető előveszi a szerződést, és az alapján elindít egy eljárást, a választott bíróság pedig ugyancsak előveszi a szerződést, és azt mondja, hogy van egy utalás a WTO SPS rendszerére, amelyben az elővigyázatosság elve csak átmenetileg érvényesíthető, akkor azt mondhatja a bíróság, hogy tisztelt hölgyek és urak, ez az átmeneti időszak lejárt, és ennek megfelelően szíveskedjék a nemzeti törvényhozás ezeket a korlátozó elemeket leépíteni, és szíveskedjék a megállapított kártérítést a felperes kasszájába befizetni. Népegészségügyi és munkajogi visszalépésre kerülhet sor mindezek következtében a nemzeti joghatóságok, az országgyűlések, parlamentek részéről.
Éppen ezért a bizottság úgy határozott, hogy módosító indítványt nyújt be, amellyel az egész egyezmény elutasítását kezdeményezte, 5 igen szavazattal, 3 tartózkodás ellenében. Azt viszont meg kellett állapítanunk szomorúan, hogy a Törvényalkotási bizottság ezt a Fenntartható fejlődés bizottsága által benyújtott módosító indítványt nem támogatta. Köszönöm megtisztelő figyelmet. (Taps.)
