DR. PALKOVICS LÁSZLÓ,
DR. PALKOVICS LÁSZLÓ,
DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, az ön számára is nyilvánvaló amikor a Nemzeti alaptantervről beszél, a Nemzeti alaptanterv által meghatározott óraszámok a teljes óraszámnak csak egy bizonyos részét képezik, erre épülnek rá a kerettantervi óraszámok, és erre épülnek rá egyébként az iskola által meghatározott helyi tantervből származó óraszámok. Ezek így együtt adják azt a terhelést, amiről valóban beszélt.
Az, hogy a kormány ezt nem tudta, azt hiszem, az elmúlt 9 hónap munkája pont azt bizonyítja, és az szerepelt első helyen a köznevelési kerekasztal feladatai között, hogy hogyan tudunk ezen változtatni. Az ezen való változtatáshoz nem elég a kormány szándéka, nem elég a Nemzeti alaptanterv átalakítása, hanem valóban az iskolákkal, a tanárokkal és a szülőkkel konszenzusra van szükség, hogy ezt valóban át tudjuk alakítani.
A 2019-es új Nemzeti alaptantervre vonatkozó megjegyzése, ez abból adódik, hogy létrejött az a munkacsoport, amely a Nemzeti alaptanterv átdolgozásával foglalkozik. Ebben szakemberek ülnek, és a szakembereknek az a véleménye, hogy ezt a munkát nem lehet ilyen rövid időn belül elvégezni. A kormány ezért mondta azt, hogy a szakemberek véleményére szeretnénk hallgatni, és hagyjunk erre annyi időt, hogy valóban egy olyan alaptanterv jöjjön létre, ami kiküszöböli részben az ön által is említett magas óraterhelést, illetve kiküszöböli azokat a hiányosságokat, amelyeket együtt azonosítottunk. Tehát azt gondolom, itt a kapkodás senkinek nem áll érdekében, hiszen ha ez történne, az önök részéről az fog felmerülni majd, hogy miért kapkodtunk az adott üggyel. Azt hiszem, a szakemberek véleményét nagyon fontos figyelembe venni, ők a szakértők.
Ami a diákok terhelését, a terhelésük csökkentését illeti, ez év szeptemberétől, nyilván ön ezt pontosan tudja, létrejött egy olyan rendszer, amelyben a rendszer szereplői, a pedagógusok, akik a legavatottabbak arra nézve, hogy milyen módon terhelődnek túl a diákjaik, szabadon dönthetnek arról, hogy az adott tananyagból mit súlyoznak, mit hagynak el, milyen formában veszik figyelembe azt, hogy a tanulócsoportjuk, az osztályuk milyen mértékben halad előre. Ennek megteremtettük feltételeit. Az oktatásfejlesztési kutatóintézet gyakorlatilag minden tanterv minden tananyagára kidolgozott egy úgynevezett flexibilis tanmenetet, amiről a pedagógus szabadon dönthet, hogy vállalja-e, és egyébként pedig ennek megfelelően alakítja ki a saját oktatási rendszerét. Azt hiszem, ez lehetőséget teremt arra, hogy a tanárok ilyen értelmű szabadsága mindenképpen növekedjen. Ez ahhoz fog vezetni, hogy csökkenni fog a gyerekek terhelése.
Egy specifikus dolog az 1., 2. osztályban a 27 óra, amit ön említett. Ez nem a NAT, ez a teljes, az előbb említett három részből összetevődő óraszámot jelenti. Az 1. és 2. osztályban a pedagógusok számára lehetővé tettük azt, hogy az órán az elsajátított tananyagmennyiség ne a 45 perces kimérete legyen, hanem csak 30 perc. Bízzuk a tanárokra, a tanítókra azt, hogy ha látják, milyen módon terhelődik a csoportjuk, akkor azt mondhassák 30 perc után, hogy mással foglalkoznak, és máshogy próbálják a nevelési célt elérni.
Azt gondolom, ezekkel az intézkedésekkel az elkövetkező időszakban a tanárok döntése alapján lehetőség teremtődött arra, hogy valóban az óraterhelés lényegesen csökkenjen. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
