CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar kormány elkötelezett egy olyan, a gazdaság igényeire alapozó szakképzési rendszer kialakítása mellett, amely a szakképzési tanulmányok befejezését követően széles körű munkalehetőséget, és mellette megélhetést is biztosít a szakképzett munkaerőnek.
Még mielőtt kérdéseire és felvetéseire reagálnék és válaszolnék, szeretném leszögezni, hogy a nem végleges beiskolázási adatok cáfolják azt, amit ön elmondott, mert összességében körülbelül 70 százalékra telítődött fel a szakképzés a kapacitások arányait figyelembe véve. Természetesen ebbe bele kell érteni azt is, hogy azok az intézkedések, amelyek a szakképzésbe való bevonzását segítik a fiataloknak vagy éppen már a második szakmát is elsajátítani akaró, szakképzettséggel rendelkező embereknek, segítik a szakképzési intézményekbe való beiratkozásukat; és a második szakképzés ingyenes lesz, és megemeltük az első szakképzési szakma megszerzésének lehetőségét 21-ről 25 évre. Ez azt jelenti, hogy egyre többen tudnak a szakképzésben részt venni, valamint a technikusi képzést is korszerűsítettük.
(14.50)
Ezen túl az ösztöndíjrendszer is jelentős mértékben megújult. S ez mindjárt a kérdésére választ is ad, hogy olyan jelentős mértékben bővítettük a hiányszakmákban az ösztöndíj megszerzésének, hozzájutásának a lehetőségét, ami reményeink szerint a következő időszakban jelentős létszámban fogja vonzani a diákokat a szakképző intézményekbe. Ez azt jelenti, hogy az idei tanévtől bevezetett új Szabóky Adolf szakképzési ösztöndíjrendszer már jelentősen több, megyénként 20-20 hiányszakmában nyújt támogatást. Hangsúlyozom, megyénként fogják tehát meghatározni azt az húsz hiány-szakképesítést, amely biztosítja a hiány-szakképesítés területén tanuló diákoknak az ösztöndíjat, amelynek mértéke az érettségire épülő hiány-szakképesítések esetén akár az 50 ezer forint/hó ösztöndíjat is elérheti. Így a következő években várhatóan 30-35 ezerre emelkedhet a szakképzési ösztöndíjjal támogatott tanulók száma. Ennek eredményeképpen reméljük, hogy az az 5 százalékos, pontosabban 5 százalék alatti munkanélküliségi mutató, ami jelen pillanatban érvényes, a későbbiekben tovább fog csökkenni.
Azt mondta, hogy a közismereti tárgyak vagy éppen a természettudományos tárgyak képzése alacsony, és ez nehezíti a továbbtanulás lehetőségét a szakképzésben tanulók számára. Szeretném felhívni a figyelmét, az átalakítás során pontosan figyeltünk arra, hogy ne egy zsákutca legyen azon fiatalok számára a szakképző intézményben való tanulás, akik ide jelentkeznek, ugyanis mindegyik intézménytípusból biztosított a továbbtanulás lehetősége. Azt ugyanis elfelejtettem mondani, hogy a szakgimnáziumokban az érettségi tantárgyakat teljes óraszámban tanulják a diákok, a szakképző iskolában viszont, miután megszerezte a szakmunkás-bizonyítványát hároméves tanulmány során, ahol természetesen döntően elsősorban a szakmát, illetve a szakmához kapcsolódó ismereteket tanítják meg neki, tovább tanulhat, és két év továbbtanulás esetén érettségit is szerezhet, ami ugyancsak biztosítja neki a magasabb iskolatípusban való tanulás lehetőségét. Ez tehát cáfolja azt, amit ön a felszólalásában elmondott.
Még a külföldi munkavállalókkal kapcsolatos felvetést vagy kérdést szeretném megválaszolni. A 2000-es évek közepén körülbelül 65 ezer harmadik országbeli munkavállaló dolgozott Magyarországon. 2010-ben 11 300-an dolgoztak itt harmadik országbeliként, most pedig 5 ezren dolgoznak ilyenek. Tehát nem időszerű annak a kérdésnek a felvetése, amit ön elmondott az interpellációjában. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
