TÓTH CSABA,
TÓTH CSABA,
TÓTH CSABA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár úr 22 perc 43 másodpercben foglalta össze az elmúlt négy év történéseit a dohányzás visszaszorítása érdekében tett intézkedésekről vagy annak nevében tett intézkedésekről. Én most összefoglalnám az elmúlt négy év történéseit egy másik nézőpontból, hogy mik történtek.
Elhangzott, hogy a parlament 2012. szeptember 11-én fogadta el a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényt. Akkor a törvény értelmében az illetékes miniszter megalapította a százszázalékos állami tulajdonban levő, nonprofit módon működő zártkörű részvénytársaságot a törvényben foglalt feladatok ellátására, úgymint a dohány-kiskeres-ke-delem szervezésének előmozdítása, a dohánytermék-kis-kereskedelem átengedéséről szóló pályázatok kiírásának, elbírálásának, továbbá a koncessziós szerződés megkötésének előkészítése. A társaság 2012. október 29-i megalapítása után meg is kezdte tevékenységét.
Ehhez a kormány kellő pénzeszközt is biztosított számukra, hiszen 2012. október 11-ei kormányhatározatában 450 millió forintot biztosított. Aztán a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. 2013. évi működése fedezetére újabb 400 millió forint állami támogatásra volt jogosult, továbbá véglegesen átadott pénzeszköz címén megkapta a 2013. évben befolyt koncessziós díjak összegét, ami több mint egymilliárd forint volt. A társaság aztán 2014. évben újabb 506 millió forint állami támogatást kapott működésére. Jól is működött, hiszen 2014. évben 258 millió, 2015. évben pedig 254 millió forint veszteséget termelt, ezzel zárta a két évet.
A dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságra vonatkozó pályázatokat első alkalommal legkésőbb 2012. november 15. napjáig kellett volna kiírni, úgy, hogy a pályázatok benyújtására akkor 60 napos határidő álljon rendelkezésre. A pályázati kiírás azonban csak 2012. december 15-én jelent meg, 2013. február 13-ai beadási határidővel. Szükség is volt akkor a kiírás csúsztatására, hiszen 2012. december 11-én a parlament már módosította is a törvényt, és a dohánytermékek mellett lehetővé tette a lottó és a kaparós sorsjegy értékesítését is.
Már akkor látszott, hogy az egész dohánypiac átalakítása egy átgondolatlan, kapkodó, a pillanatnyi ötleteknek és érdekeknek alárendelt törvényalkotási folyamat. A törvényt többször módosították, mert belátták, hogy az eredeti törvény életképtelen, különösképpen a dohánytermékek kiskereskedelmi tevékenységének megfelelő mértékű fedezetre. Ezért a dohányboltok termékkörét kiegészítették később energiaital, üdítő, ásványvíz, szeszes ital, újság, napilap, folyóirat, kávé forgalmazásával. Azonban már akkor látszott, hogy az egész trafiktörvény nem szól másról, mint az akkor közel 500 milliárdos dohánypiac újrafelosztásáról, amit álságos módon támogatandó cél mögé bújtattak, mert valóban, a fiatalok dohányzásának visszaszorítása egy fontos, támogatandó cél kell hogy legyen.
Ugyanilyen fontos célnak kellett volna lenni, hogy a pályázatok elbírálásánál - ahogy ígérték - előnyben részesítik, aki megváltozott munkaképességű vagy legalább három hónapja álláskereső. Továbbá azt is ígérték, hogy előnyt fognak élvezni a korábbi, már gyakorlattal rendelkező trafiktulajdonosok is. Ezekből szinte semmi nem teljesült, hiszen közel ötezer trafik között összesen 41 darabot üzemeltet korábbi trafiktulajdonos.
Fontos célként fogalmazták meg a dohánytermékek fogyasztásának csökkentését is. Ezzel szemben azonban azt látjuk, hogy rendszeresen nő a dohányzók száma. Idén a második negyedévben közel 152 milliárd forintot költöttek az emberek dohánytermékekre, amely 5,4 százalékkal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakban realizált 144,2 milliárd forintot. Persze, ha abból indulunk ki, hogy többen választják az olcsóbb dohányt, akkor az elszívott mennyiség ennél is nagyobb mértékben nőhetett. A dohányforgalom részaránya a teljes kiskereskedelmen belül szintén évről évre emelkedik, most a második negyedévben a 152 milliárdos költés a teljes 2340 milliárdos kiskereskedelmi forgalomnak a 6,5 százalékát tette ki, míg egy évvel korábban ez az arány 6,44, előtte pedig 6,39 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a cigaretta fontos eleme a magyar fogyasztói kosárnak, amit egészen biztosan megvesznek az emberek. Azt is tudjuk ezzel kapcsolatban, hogy a legszegényebb háztartásokban a cigarettára és italra költött pénz aránya nagyobb, mint a jómódú családoknál.
A Központi Statisztikai Hivatal elmúlt évben nyilvánosságra hozott egészségfelmérése szerint a magyar nők negyede, míg a férfiak harmada dohányzik rendszeresen. A férfiaknál a fiatal felnőtt korcsoportban csaknem kétszer akkora, 42 százalék a dohányosok aránya, mint a fiatalok között. Ez jelentős növekedést mutat a 2009-es 36 százalékhoz képest.
Kimagasló a magyarok körében a dohányzással összefüggő halálozási arány is. Az Egészségügyi Világszervezet számításai szerint a százezer lakosra jutó halálozási ráta Magyarországon 411,5, ami több mint kétszerese az EU-tagországok átlagának.
Egy nemrégiben Angliában végzett kutatás szerint az elektromos cigaretták használata hozzájárul a dohányzók számának csökkentéséhez. (Szávay István: Így van.) Nagy-Britanniában az e-cigaretták eladásai folyamatosan növekednek, ma már csaknem 3 millióan használják. Az elmúlt években a leszokni vágyó britek e-cigarettára cserélték a nikotinos tapaszt és a rágógumit. Az angol közegészségügyi szolgálat szerint az e-cigaretta 95 százalékkal kevésbé ártalmas, mint a normális cigaretta, és ha a dohányzásról leszoktató programokkal együtt alkalmazzák, akkor a dohányosok többségének segít a leszokásban.
Hazánkban azonban, aki elektromos cigarettával szeretne a jövőben leszokni, nem biztos, hogy lesz erre lehetősége. A mostani törvénymódosítással ugyanis az elektromos cigarettát és az új típusú dohánytermékeket ezentúl csak a nemzeti dohányboltokban lehetne megvásárolni. November elejétől azonban az Emberi Erőforrások Minisztériumának rendelete alapján az elektromos cigarettát 475 ezer forint igazgatási szolgáltatási díj megfizetésével lehet csak forgalomba hozni. A díjat márkanevenként, illetve hatáserősségenként kell megfizetni az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek. A díj az OGYÉI bevétele, amit nyilvántartásában elkülönítetten kezel majd. A bejelentés visszavonása vagy elutasítása esetén a befizetett díjat az OGYÉI nem téríti vissza.
(18.20)
A rendelet meghatározza az utántöltőflakon és a dohányzást imitáló elektronikus eszközök forgalomba hozatalával kapcsolatos bejelentések igazgatási, szolgáltatási díjait is, ezek megegyeznek az elektronikus cigarettáéval. A forgalomba hozatallal kapcsolatos változás bejelentésekor márkanevenként és hatáserősségenként 306 ezer forintot kell fizetni a különféle termékek után. Ez olyan terhet fog jelenteni a trafikoknak, ami komoly akadálya lesz az e-cigaretták kereskedelmének, ha egy trafikos ugyanis rendes választékot kíván tartani üzletében, akkor akár tízmillió forintjába is kerülhet majd az engedélyeztetés. Ez teljes mértékben el fogja lehetetleníteni az e-cigaretta elterjedését, forgalmazását.
Kérdésként merül fel, hogyan fogja megvalósítani a jelen törvénymódosítás a korábban megfogalmazott legfontosabb célt, miszerint Magyarországon minél kevesebb fiatalkorú dohányozzon, ami kiemelt közegészségügyi cél, hogy a dohányzás fiatalkorúak körében történő visszaszorításával közép- és hosszú távon az egész magyar társadalom közegészségügyi állapota is jelentős mértékben javuljon. Továbbra is kérdés, hogy a dohányzás visszaszorításához milyen megelőző tevékenység fog kapcsolódni a fiatalok mint célcsoport körében. A fiatalok dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló és a dohányzás visszaszorításával összefüggő egyes törvények jelen módosítása nem fogja elősegíteni a fiatalok dohányzásának visszaszorítását álláspontunk szerint, ezért ezt nem is támogatjuk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)
