DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Igen nagy jelentőségű előterjesztés van a Ház előtt ezen a keddi délutánon. Azt kell hogy mondjam, a nagylélegzetű bevezető és a majdnem kimerítő fideszes vezérszónoki megközelítés után azzal egyet kell érteni, hogy a magyar építésügy szabályozása területén rendet kellene tenni. Ez az oda-vissza szabályozgatás, ami az elmúlt néhány évben történt, nem tett jót az ágazatnak. Ha azokra a nemzetközi példákra, elrettentő példákra gondolunk, ami Franciaországban azt eredményezte, hogy egy repülőtéri csarnok, ahol utasok járkáltak, összeomlott, mert két csarnok illesztése nem volt megfelelő, egészen addig, hogy Bangladesben semmiféle szabványt be nem tartva háromezer ember dolgozott egy olyan varrodában, amely semmiféle szilárdsági követelménynek nem felelt meg, és tragikus módon több százan ott haltak meg, tehát a világ minden részén vannak olyan elrettentő példák, amelyek arra hívják fel a figyelmet és a jogalkotó felelősségét, hogy igenis az építésügyet az élet- és vagyonbiztonság érdekében szigorúan kell szabályozni. Ez a szigorúság, úgy tűnik, és ebben akár önkritikusak lehetünk valamennyien, akik három napot is töltöttünk a magyar Országgyűlésben, a rendszerváltás óta fellazult, és épp ideje, hogy valami rendeződés és szigorítás irányába haladjon.
E tekintetben akár jó is lehetne egy ilyen előterjesztés, de amikor ezt tapasztaljuk, hogy ez az indítvány a kormány törvényalkotási programjában nem szerepelt, csak úgy hirtelen behozták ide, a kormány honlapján ezt még csak közzé sem tették, csak a parlamenti irományok között jelent meg, kijelölt bizottság nincs, építésügyért felelős miniszter van, de építésügyi minisztérium nincs, úgyhogy igazából az tűnik ki ebből, hogy nincs gazdája Magyarországon az építésügynek, nincs Magyarországon gazdája az építésszabályozásnak.
Nagyon szép, átfogó a cím, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása; ez tényleg a legátfogóbb törvényi szabályozás volt, de messze nem járta be a magyar építésszabályozás azt az utat, ami kívánatos lenne. Ez a javaslat is mindössze három paragrafusból áll. Tehát ha látunk is valami megkezdett utat, annak is csak a legeslegeleje körvonalazódik egy ilyen előterjesztésből. Az is igaz, amit itt az előterjesztés indoklásában vagy megokolásában írnak, hogy az építésügy területén a magyar nemzeti szabványok jelentős része már nem tekinthető korszerűnek, de azért még mindig támpontot ad, különösen a biztonság területén.
A javaslat szerint itt ilyen gyorsítási meggondolásokból elegendő lenne a hazai alkalmazású szabályozás esetén a szabványok helyett építésügyi műszaki irányelvek kidolgozása. Leírja azokat a területeket is, hogy mire gondolnak. Ezek között az építőanyagok kérdése teljesen helyénvaló, itt a kritériumokat valóban rögzíteni kell. Valószínű, hogy nagyon gyorsan tovább kellene lépni a műszaki irányelvekről a szabványosítás irányába, ugyanis ezek nagyon súlyos anyagi kérdések. Hogy egy építőanyagnak milyen követelményeknek kell eleget tenni, milyen összetételt kell kielégíteni, ez igen húsbavágó kérdés, és ha nem muszáj, akkor természetesen nem fogják betartani. Tehát itt azért nagyon lényeges, hogy milyen szakmai igényesség mellett, ne adj’ isten, milyen szakmai inputok, lobbiérdekek mentén kerülnek kidolgozásra ezek a műszaki irányelvek. Hasonlóan kényes kérdés az építéstechnológia.
Kevésbé érdekes, illetve az a nagyon érdekes, hogy bekerül ebbe a műszaki irányelvek témakörébe az építészeti programok kérdése, mert ez aztán végképp a beruházói szabadság területe, hogy milyen építési programokat vagy építészeti programokat állítanak össze. Én jóindulatú vagyok, azt mondom, hogy nem árt, ha erre is esetleg majd kidolgozásra kerül egy műszaki irányelv, hogy milyen kritériumoknak tegyenek eleget az építészeti programok vagy építési programok, különösen - ahogy említettem - a bizonyos speciális funkciónak való megfelelés érdekében. Hasonlóan az épületszerkezetekre vonatkozó műszaki irányelvek, az építési technológiákhoz hasonlóan, nagyon kényes területei az építésszabályozásnak.
Az építésügyi műszaki irányelvek alkalmazása a szabványokhoz hasonlóan, én nem használnám ezt a szót, hogy önkéntes, én azt mondanám, hogy szerződésben rögzített feltételek mentén valósul meg. Ha van egy felelős beruházó, akkor az biztos, hogy ki fogja kötni a vállalkozóval kötött szerződésben, hogy melyek azok az előírások, szabványok, műszaki irányelvek, amelyeket ő betartandónak tart. Én jobbnak tartanám, ha ezek mellé egy építéshatósági elvárás is csatlakozna.
(17.20)
Az építésügyi műszaki irányelvek értelemszerűen nem lehetnek ellentétesek jogszabállyal, szabvánnyal, ez az általánosból a részletes felé halad logikája szerint, tehát legáltalánosabban a jogszabály kell hogy szabályozza az építésügyet, szintén szigorúbban és alaposan a szabvány, a viszonylag leggyorsabban megalkotható, de ebből adódóan legrészletesebb is lehet a műszaki irányelv. Kifejezetten kedvező lenne, hogyha, amire az előterjesztés megfogalmazása vonatkozik, igazából ez csak egy felhatalmazás, amely szerint az építésügyi műszaki irányelvekre vonatkozó szabályozás kétszintű lenne, ha ezt elfogadja a parlament, a törvényben felhatalmazó rendelkezés alapján miniszteri rendelet fogja majd leírni, szabályozni az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság létrehozására, összetételére, feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályozásokat. Szerencsés lett volna, ha ez a rendelet vagy kormányhatározat ismertté válna még a törvény elfogadását megelőzően, jobban összhangban lenne a jogalkotói felelősséggel. Nem véletlenül hozta a Ház annak idején a jogalkotási törvényt, hogy ha törvényhez rendeletek is kapcsolódnak, akkor annak a döntéshozatal időpontjára már ismertnek kell lennie.
Amit az előterjesztő mondott, hogy a szakmai kamarákkal, szakmai szervezetekkel ez egyeztetésre kerül, az mindenképpen kívánatos. A probléma abban van, hogy ilyen ígéreteket korábban már tett a kormányzat itt a parlamentben, és a megvalósítás nem minden esetben volt sikeres. Érdekes, hogy ilyen gyors a hatálybalépés, hogy már 8 napon belül hatályba is lép ez a törvény, ha elfogadódik, noha a kormány jogalkotási, törvényalkotási programjában korábban nem szerepelt.
Ha taglalni szeretném a törvényjavaslat megalkotásának körülményeit, eléggé nehezen érthető ennek a jogalkotási ötletnek az ilyen hirtelen való felbukkanása, ami természetesen összhangba hozható bizonyos európai uniós szabályozással is, de amiatt is különös, mivel az építésügyi törvény az Országgyűlés 2015. évi őszi ülésszakán is szerepelt és a 2016. évi tavaszi ülésszakán is átfogó módon módosításra került. Tehát úgy tűnik, minthogyha valahogy megbomlott volna ennek a tudatos építkezésnek a folyamata, úgy tűnik, hogy az építésügy folyamatosan, permanens módon a parlament étlapján szerepel. Ezek közül a legkirívóbb ez a 300 négyzetméter volt, hogy az alatt szinte semmi, és aztán utána ezt próbálták pontosítani. Az, hogy a szabványok helyetti irányelvi szabályozás visszalépés vagy nem, elvben elfogadható az előterjesztő érvelése. Valóban, egy műszaki irányelv átfutási ideje gyorsabb lehet, tehát hamarabb nyújthat támpontot a tervezőknek, építőknek, építtetőknek, de semmiképpen sem helyettesítheti a szabványok kidolgozását. Tehát ez akkor lenne megnyugtató, ha legalább szándék szinten a szabványok is szerepelnének.
Nem deríthető ki, még az internetes hírek áttekintése alapján sem, hogy mi a javaslat valódi mozgatórugója. Nyilvánvalóan valamilyen konkrét eset is állhat a törvénymódosítás hátterében, mint azt már néhányszor tapasztaltuk az elmúlt időszakban, de ez egyelőre még nem derült ki. Ezzel együtt, hogy a miniszter jelöli ki a bizottság létrehozását, összetételét, ha ez nem társul kellő transzparenciával, akkor a lobbizásnak egy nem túl szerencsés irányát is megnyithatja. Hogy egyértelműbb legyek, ha bekerülnek olyan emberek, hogy hogyan írják meg, lehet, hogy nem a legkorszerűbb, hanem a legkönnyebben elérhető megoldások kerülnek a műszaki irányelvbe. Ha kellő nyitottsággal kitekintésre kerülnek a bizottság részéről az európai tendenciák, az energiahatékonyság, a korszerű megoldások, akkor használhat a magyar építészszabályozásnak.
Tehát én azt szeretném hangsúlyozni, hogy egy átfogó, átgondolt szabályozás kellene az építésügy területén, nem vezet jóra ez a kapkodás. Ez, amit itt látunk, önmagában lehet egy kis lépés, de sokkal megnyugtatóbb lenne egy átgondolt folyamatot látni. Ha a rendelettel, illetve a módosító indítványokkal együtt látjuk a javaslatot, akkor nem tartom kizártnak a támogathatóságát, most így, ebben a formájában egy hirtelen jött és önmagában nehezen értékelhető javaslatnak látszik. Köszönöm szépen, elnök úr, a figyelmet.
