KONTRÁT KÁROLY
KONTRÁT KÁROLY
KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2010 utáni rendvédelmi reformmal a kormánynak sikerült elérnie, hogy Magyarországon az egyenruha többé nem félelmet kelt, hanem tiszteletet ébreszt. Fontos a megfelelő létszám, a felszereltség, a szervezeti háttér, de ezek mind semmit sem érnek, ha a rendnek nincsenek hazájukat szerető és odaadással szolgáló őrei. Őket pedig anyagilag is meg kell becsülni, az egzisztenciájukat az ellátott feladattal arányosan biztosítani kell.
Fontos mérföldkő a rendvédelmi hivatásos állomány béremelése. A kormány életpályamodelljének köszönhetően másfélszeresére nő a rendvédelmi hivatásos állományúak bére. Már 2015 második felétől átlagosan 30 százalékkal megemelkedett az illetményük, ezt követően pedig négy éven át minden évben 5-5 százalékkal növekszik. Az ágazatban a Fidesz kormányra kerüléséig nem volt érdemi fizetésemelés, nem volt illetményemelés, ezen változtatott az életpályamodellel a kormány.
A benyújtott törvényjavaslat az egyik állomása ennek a folyamatnak, amely 2019-re fejeződik be. A 2017-es költségvetésben a Miniszterelnökség fejezetén belül az ágazati életpályák végrehajtására és az ezekkel kapcsolatos bérintézkedésekre 180 milliárd forint céltartalékot különített el a kormány. A javaslat kidolgozása során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy széles körben megismerjük valamennyi érintett szakmai érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezet, köztük a Magyar Rendvédelmi Kar véleményét és álláspontját. Ezekkel a szervekkel többlépcsős egyeztetéseket folytattunk.
Felhívom a figyelmet arra is, hogy a Belügyminisztérium vezetése fontosnak tartotta, hogy az életpályamodellről tájékoztassa a parlamenti frakciókat, tegnap délután a Belügyminisztériumban erre ebben az esetben is sor került.
Az törvényjavaslat három cél megvalósítását szolgálja. Az első a 2017. évi 5 százalékos illetményemelés végrehajtása, a második a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és a rendvédelmi egészségkárosodási járadék intézményrendszerének bevezetése, a harmadik pedig a határvédelem kapcsán felmerülő szolgálati feladatokkal kapcsolatos új szabályok vezetése.
Tisztelt Országgyűlés! Először az 5 százalékos illetményemelés bevezetésével kapcsolatos intézkedésekről szeretnék szólni. 2015. július 1-jével megtörtént az új előmeneteli és illetményrendszerre történő áttérés, átlag 30 százalékos mértékű illetményemeléssel. 2016. január 1-jétől évente átlagosan további 5-5 százalékos mértékű emelésre kerül sor egészen 2019. január 1-jéig.
Előzetes számításaink alapján az illetményemelés az alábbi létszámokkal valósul meg: 1-5 százalék közötti emelésben részesül a hivatásos állomány köréből 8020 fő, 5 százalékos emelésben részesül 38 054 fő. A 2016. évi illetményemelés során ugyanazon adatok az alábbiak szerint alakultak: 1-5 százalék közötti emelésben részesült 2016. január 1-jétől 7576 fő, 5 százalékos emelésben pedig 42 779 fő.
Az alapilletmény-emelés mellett a 2016. évhez hasonlóan 2017-ben is biztosított lesz a teljesítményjuttatás. 2017-ben a teljesítményjuttatásra fordítható személyi juttatás összege a 2016. évi 8 milliárd forintról 12 milliárd forintra növekszik. Ezzel a teljesítményjuttatás átlagos mértéke az egyénenként átlagosan 12 napi jövedelemnek megfelelő juttatásról - ugye, ez a 2016. évi adat - 18 napi jövedelemnek megfelelő juttatásra növekszik, tehát 50 százalékos növekedés van, ugyanúgy, mint a teljesítményjuttatás forrásösszegének növekedése tekintetében is.
Tisztelt Országgyűlés! A rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és a rendvédelmi egészségkárosodási járadék intézményrendszerének bevezetéséről szeretnék most szólni. A kormány a rendvédelmi életpálya biztosítási pillérjére vonatkozóan olyan döntést hozott, hogy az önhibáján kívül egészségügyileg alkalmatlanná váló állomány egzisztenciáját is megóvja. Az új ellátási rendszer a rendvédelmi életpálya során bekövetkező rendkívüli események, élethelyzetek, például balesetek, betegségek hatékony kezelését szolgálja. Az előterjesztésben a honvédekre vonatkozó szabályozás a rendvédelmi állománnyal gyakorlatilag megegyező tartalommal került összeállításra, és ugyanígy terjesztettük be a tisztelt Ház elé.
A javaslat két esetkört állapít meg. Az első, ha a baleset, a betegség a szolgálati kötelmekkel összefügg, a járadék a korábbi illetmény 100 százaléka, csökkentve az egyéb ellátások összegével. A juttatás nincs kötve a tényleges szolgálati viszony időtartamához.
A második eset pedig, ha a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel nem függ össze. Ebben az esetben szigorúbb feltételekkel állapítható meg az ellátásra jogosultság. Az ellátás a korábbi illetmény 65-80 százaléka, sávosan megállapítva a szolgálati idő függvényében. Ez az ellátás minimum tízéves szolgálati idő után járhat.
Mindkét ellátási formánál alapvető követelmény, hogy az érintett továbbfoglalkoztatására valamilyen formában az egészségkárosodás bekövetkezte után is sor kerüljön. A foglalkoztató szervezet köteles az érintett személy számára egészségi állapotának megfelelő állást biztosítani, akár hivatásos, akár nem hivatásos munkakörben. Ha szükséges, ennek érdekében akár új álláshely is létrehozható.
Tisztelt Országgyűlés! Ez alól a foglalkoztatási kötelezettség alól a legalább 60 százalékos egészségkárosodás esetén, egyedi kérelemre a miniszter mentesítést adhat. További közös szabály, hogy az ellátás csak abban az esetben állapítható meg, amennyiben a baleset vagy betegség nem a hivatásos állomány tagjának önhibájából, neki felróhatóan következett be. Az egészségkárosodási ellátásra jogosultság az egészségügyi alkalmatlanságot megállapító felülvizsgálati eljárás keretében hozott FÜV-bizottsági határozat alapján nyílik meg. A hivatásos állomány tagjának közrehatása tárgyában a becsületbíróság dönt a javaslat szerint, amit az országos parancsnok hív össze.
Ezt követően, tisztelt Országgyűlés, a törvényjavaslat harmadik fontos elemével szeretnék foglalkozni, erről szeretnék tájékoztatást adni a tisztelt Háznak. Ez pedig a határvédelmi feladatok ellátása kapcsán felmerült új szabályok előterjesztése. A javaslat a határvédelem kapcsán felmerülő szolgálati feladatok végrehajtása során jelentkező igényekre tekintettel további módosításokat tartalmaz.
Ezek közül szeretném kiemelni, hogy a 12 órát elérő szolgálatteljesítési idő esetén megemelkedik a munkaközi szünet ideje. Bevezetésre került a kiemelt készenlét intézménye, amely az úgynevezett laktanyai készenléti szolgálathoz hasonlítható. A törvényjavaslat eredményeként a lakóhelyétől, szokásos és rendes szolgálati helyétől távol vezényelt esetében elrendelt a készenlétnél a jelenlegi pótléknál magasabb összegű pótlékra lesz jogosult a személyi állomány.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatból egyértelműen látszik, hogy határozott célunk a rendvédelmi és honvédelmi hivatásos állomány anyagi és erkölcsi megbecsülésének erősítése és pályán tartása, ezáltal Magyarország közbiztonságának további erősítése, Magyarország határvédelmének sikeres további fenntartása. Az elhangzott tényekre és érvekre tekintettel azt kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy a törvényjavaslatot támogassa, tárgyalja meg, a zárószavazásnál pedig fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
