DÚRÓ DÓRA,
DÚRÓ DÓRA,
DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem gondoltam, hogy hosszan fogok hozzászólni ehhez a napirendi ponthoz, lévén hogy azok a szerkezeti kifogások, amelyeket az előző napirendi pontnál, a zárszámadás esetében elmondtam, azok egyébként továbbra is fennállnak, azokra megnyugtató választ nem kaptam, ugyanakkor a vitában előttem felszólalókra, úgy gondolom, mégiscsak illő reagálnom.
Egyrészről Dunai Mónika képviselő asszony azt mondta - nem tudtam leírni mind a négy jelzőt, csak hármat, elnézést! -, hogy megalapozott, kiegyensúlyozott és átlátható az a költségvetés, amit benyújtottak. Az MTVA költségvetése, hogyha megnézzük ezt a részt, nem változik az eddigiekhez képest. De, képviselő asszony, hogy lehet megalapozott és kiegyensúlyozott egy költségvetés, hogyha nem változik az eddigiekhez képest, és az elmúlt években, mondjuk, az elmúlt évben több mint 10 milliárd forinttal ki kellett egészíteni év közben? Akkor az nem egy megalapozott költségvetés, sőt azt mondhatjuk, hogy ennek a törvényjavaslatnak semmi értelme nincsen. Több mint 10 milliárd forint évközi támogatás az, amit bele kellett tenni az MTVA működésébe, és ön megalapozottnak nevezi ezt a költségvetést. Ez nem megalapozott.
Másrészről az előző napirendi pont végén említette a képviselő asszony, hogy van egy törvény, amely rendelkezik arról, hogy az NMHH költségvetését a központi költségvetéstől különállóan tárgyaljuk, ez az oka annak, hogy a Költségvetési bizottság nyújtja be, és ilyen speciális eljárásrendben tárgyaljuk, hogy gyakorlatilag egyébként senkit nem tudunk számon kérni azért, hogy mi az, ami elénk kerül. Parlamenti bizottság nyújtja be, a parlamenti bizottság nem foglalkozik a tervezéssel, gyakorlatilag maga a parlamenti bizottság is a médiahatóságnak a szakapparátusára támaszkodik, amikor a költségvetést benyújtja, és vagy elhiszi azt, amit állítanak neki, vagy nem hiszi el.
Mert hogyha azt mondják önök, hogy a Költségvetési bizottságban költségvetési szakemberek ülnek, rendben, de nem médiaszakemberek, tehát azok a képviselők, akik ott ülnek a Költségvetési bizottságban, nem tudják kellő mértékben, kellő alappal felmérni azt, hogy milyenek a médiaviszonyok, egy adott feladat elvégzéséhez milyen összegű pénzt kell rendelni, hogyan változik az évek során ezeknek a feladatoknak a finanszírozása akár a piacon, és gyakorlatilag olyan dolgokra adják az áldásukat, amelyekhez nem értenek. És nem a bizottsági tagoknak a hibája az, hogy nem értenek ehhez, nem is elvárható, hogy értsenek hozzá, nekik más a feladatuk, más a foglalkozásuk. De ilyen módon senkit nem lehet számonkérni, senkit nem lehet felelősségre vonni például azért, mert év közben 10 milliárd forinttal ki kell egészíteni az MTVA-nak a költségvetését.
Az ellenőrzést tovább nehezíti, hogy a médiahatóság vezetője nem kérdezhető az Országgyűlés plenáris ülésén. Az, hogy a Kulturális bizottság ülésén évente egyszer meghallgatjuk, az rendben van, de ez nem elegendő ellenőrzés, pláne ahhoz a pénzösszeghez képest, ami fölött diszponálnak - látjuk ebből az előterjesztésből is.
Arra sem kaptam választ még az előző, a zárszámadás kapcsán, hogy az NMHH miért képez olyankor tartalékot, amikor például a digitális rádiózás esetében ilyen mértékű Magyarországnak a lemaradása, és már 2014. december 31-ig, a törvény által előírt határidőig át kellett volna állnunk a digitális rádiózásra. Arról is megkérdezném a kormány képviselőjét, ha jelen lenne, hogy miért nincsen kormányzati szándék, miért nincsen politikai szándék arra, hogy előmozdítsuk a rádiózás digitalizálását is Magyarországon.
Azt illetően pedig, hogy mennyire nem működik például törvényesen a kiegyensúlyozott tájékoztatás vonatkozásában a média, az egyik korábbi évi beszámolóból kell idéznem: maga a Médiatanács állapítja meg, hogy a politikusok beszédidejét 100 százaléknak véve a kormánypárti képviselők megszólalása 76 százalékos volt, a Jobbik megszólalásainak aránya 4 százalékos - 4 százalékos!
(13.10)
Tehát amikor a tartalmi kérdésekről ejtettünk szót az előző vitában, akkor arra hivatkozott képviselő asszony, hogy megvannak a megfelelő törvények, amelyeket be kell tartaniuk a médiaszolgáltatóknak. Csakhogy például a kiegyensúlyozott tájékoztatás vonatkozásában az a szabályozás, amit jelenleg az Országgyűlés elfogadott, ezt eredményezi, hogy 76 százalék aránylik a 4 százalékhoz, de egyébként a szocialisták megszólalási aránya is 12 százalék. Tehát úgy gondolom, hogy a törvénynek ezt a részét egyébként újra kellene gondolni, mert a vak is látja, hogy egyáltalán nem éri el a célját a törvényi szabályozás.
De hogy ne csak a saját politikai dolgunkat említsem, a magyar zene aránya 35 rádióban nem éri el a törvényi követelményként megállapított 35 százalékot. Egyébként nagyon ügyes vagy ravasz választ ad erre például a közszolgálati rádió is, mert ha egy műsorszolgáltatónak több csatornája van, akkor azt egyben kell kezelni és egyben kell tekinteni, tehát így a kevésbé hallgatott rádiókon, mivel magasabb a magyar zene aránya, így tudják megúszni azt a büntetést, ami ezért járna.
De például a Petőfi rádióban, amelyik zászlójára tűzi a magyar zene felemelését és a magyar zenének a támogatását, a fiatal magyar zenészeknek a megjelenési lehetőség biztosítását, nemhogy túlszárnyalná a törvény által előírt arányt, hanem nem éri el. Ilyen értelemben nem lehet komolyan venni, hogy a Petőfi rádió a magyar zene pártján állna, mert nem áll a magyar zene pártján, mert összességében, mivel a Kossuth rádión egyébként szinte csak magyar zenéket sugároznak, vagy a Bartók rádión, vagy a Dankó rádión sugárzott zenéknek a nagy része magyar, így tudják elérni. De ezek a rádiók sokkal kevésbé hallgatottak, mint a Petőfi rádió.
Tehát ez a törvényi szabályozás is, úgy gondolom, hogy hibás, mert nem éri el azt a célt, ami az egy rádióra vonatkozik, és a hallgató nem gondolkodik azon, hogyha a Petőfi rádiót hallgatja, hogy ja, itt nem megy magyar zene, de mivel ugyanaz a szolgáltatója a Bartók rádiónak is, ezért összességében tudok magyar zenét hallgatni, mert más a célcsoportja, más a rádiónak a jellege, más a rádió által sugárzott zenének a stílusa, műfaja. Éppen ezért, hogyha, mondjuk, szeretnénk érvényesíteni azt, hogy a magyar zene, akár a könnyűzene területén, amely a Petőfi rádiónak a profilja, elérje a Petőfi rádióban, a közszolgálati rádióban azt az arányt, amit a törvény minimumként meghatároz, akkor ezt a törvényi szabályozást is meg kellene változtatni.
Tehát az előző napirendi pontban elmondott indokaim a költségvetés átláthatóságára, kiegyensúlyozottságára, tervezhetőségére, ellenőrizhetőségére vonatkozóan itt is megállják a helyüket, és azért sem tudjuk ezt a költségvetést ilyen módon támogatni, mert úgy gondoljuk, hogy a törvényhozásnak is feladata lenne, hogy hatékonyabban működjön a rendszer, és azokat az egyébként támogatható céloknak az érvényesülésére, hogy a magyar zene nagyobb arányban szerepeljen a rádiókban és a politikai pártok között érvényesüljön a kiegyensúlyozottság, a jelenlegi törvényi háttér nem alkalmas.
Ezért sem tudjuk ezt a mértékű költségvetést támogatni az NMHH és a többi szervezet részére. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
