HERINGES ANITA,
HERINGES ANITA,
HERINGES ANITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Igen, abban egyetértünk, hogy az adatszolgáltatást szabályozni kell abban az esetben is, amikor kijelölt közszolgáltatóról beszélünk. Csak az a naiv kérdésem lenne, hogy ha április 1-jével megváltoztatták ezt a teljes rendszert, amikor mostantól más bocsátja ki a csekkeket, nem a közszolgáltató cég, akkor április 1-je óta ez hol volt szabályozva. Ha most jöttünk rá, hogy egyébként az adatok szolgáltatását szabályozni kell, április 1-je óta egész sok idő eltelt, és akkor lógott ez a dolog a levegőben. De ez legyen a legnagyobb bajunk, tényleg, merthogy ez az egész rendszer lassan összeomlóban van, és ezt sajnos önök is látják, csak nem akarják bevallani saját maguknak is. Április 1-je előtt létrehoztak egy olyan céget, amelynek egyetlenegy feladata lenne: kiküldeni a lakosságnak a csekkeket, beszedni a pénzt, és visszaosztatni a közszolgáltató cégeknek. Na, ezt a feladatot nem végezte el április 1-je óta.
Most október van, képviselőtársaim! Amikor egész nyáron hangoztattuk jó pár képviselőtársammal, hogy ez így nem megy tovább, hát nem kapta meg április 1-je óta a csekkeket a lakosság, lassan most már a harmadik negyedéves csekknek kéne megérkeznie, és van olyan lakás, van olyan állampolgár, aki a mai napig április 1-je óta egyetlenegy csekket sem kapott. Ha április 1-je óta működik ez a cég, és önök szerint működik ez a szolgáltatás, akkor nem tudom, hogy hol, merthogy jelen pillanatban a lakosság egy jó része azt látja, hogy sehol és sehogyan.
Egyetlenegy céljuk volt, egyetlenegy dologban jobban teljesít ez a cég, mint bármelyik másik, hogy saját maguknak felső középkategóriás autókat béreltek, meg 11 500 euróért havonta bérelnek a belváros közepén maguknak irodát. 58 fő dolgozik ott, átlag 410 ezer forintért - csak április 1-je óta nem küldték ki a csekkeket. Ha így végezné a munkáját az, akinek el kell vinni a szemetet a lakosok háza elől, akkor tömegével állna a szemét jelen pillanatban a lakosság nagy részének portája előtt.
Ki ezért a felelős? Erre nem kapok választ már nagyon régóta, hogy ki vállalja végre ezért a felelősséget. Értem én, hogy vannak barátok, akiknek céget kell alapítani jó fizetésért, meg felső középkategóriás autókat kell közbeszerzéssel beszerezni - ja, hogy éppen egyébként a Postaautó Zrt.-től, meg hogy egyébként a csekkek nyomtatását is egy Postához köthető cég végzi majd, meg lassan egyébként mindent e körül a Posta csinál, de jól kiírtak rá egyébként egy közbeszerzést, hátha találunk jobbat, aztán véletlenül csak ők maradtak…
Tisztelt Képviselőtársaim! Számokkal gondolkodjunk! Eddig volt olyan közszolgáltató, aki 50 forintból el tudta juttatni a lakosság számára a csekket, vagy egyébként a díjfizető körbement és beszedte. Jelen pillanatban a Magyar Posta valószínűleg 160 forint alatt ezt nem fogja tudni megoldani. Ez több mint háromszoros ár. Itt állunk, és nem tudom, hányadszorra módosítjuk egyébként ezt a területet. Toldozgatják-foldozgatják azért, hogy kampányeszköznek használhassák, és azért, hogy egyébként a barátoknak jól fizető állást tudjanak teremteni, a belváros közepén bérelt irodában, 3 és félmillióért havonta. Annyiért bérlik az irodát. Szerintem ez olyan szintű felháborító dolog, hogy nem tudom elképzelni, tisztelt képviselőtársaim, hogy becsülettel ezt lehet tovább csinálni, és amikor legbelül magukba néznek, akkor nem érzik azt, hogy gyerekek, ez tényleg így nem mehetne tovább.
Normál esetben egy piaci alapon működő cégnél ha ez így menne, hogy április 1-je óta nem végzi a feladatát, nem küldi ki a csekkeket, nem tudja megoldani még a nyomtatását sem a csekkeknek, mert bizonyos közszolgáltatóknak azt az információt adják, hogy még a számlakép nem megfelelő - hát most kinézetre megyünk, vagy elvégezzük a feladatot? Értem én, hogy a számlakép azért nem megfelelő, mert jobb és nagyobb betűkkel kell leírni a rezsicsökkentést, csak uraim, nem kampányeszköznek kell ezt sem használni, hanem egy működő rendszert kell tudni létrehozni. Amikor nyáron jó párszor elmondtuk, hogy nem működik a rendszer, akkor azt mondták, hogy nyugodjon le az ellenzéki képviselők nagy része, aki megszólalt, mert augusztusban mindenki meg fogja kapni a csekkeket. Október van, és nálunk, Pakson sem érkeztek még meg a csekkek. Akkor mi történik itt, képviselőtársaim?
Persze én is indulatosabb vagyok, mert mindig azt hallgatom viszonválaszban, hogy mi csak feszültséget keltünk. Csak szerintem ezek tények. Ha április 1-je egy feladat megkezdése, és októberben még nem érkeznek meg a csekkek a lakosság számára, akkor valószínűleg a koordináló szerv nem végzi jól a munkáját, akkor azt illik felelősségre vonni. Akkor tényleg nem az a legfőbb problémánk, amit éppen most itt módosítunk, hogy milyen információkat, adatokat ki és meddig kezelhet. Ez is nagyon fontos kérdés. Ezt is szabályozni kell, de ezt is, mondjuk, április 1-je környékén kellett volna jól átgondolni.
Legyünk őszinték, az van itt leírva, hogy a kijelölt közszolgáltató. Mikor jelöljük ki a közszolgáltatót? Akkor, amikor már egyébként a közszolgáltató cég, amely eddig végezte ott a munkát, ezen az áron nem tudja tovább folytatni a munkáját. Ezzel is azt mutatjuk, hogy ez a rendszer egyébként jelen pillanatban nem működik. Egy olyan rendszert hoztak létre, ami semmi másról nem szól, mint létrehozni egy számlagyárat, ahol jól fizető állások vannak, szép felső középkategóriás autók vannak, drága iroda van, és semmi más nincsen, merthogy a csekkeket, mondom még egyszer, a mai napig nem sikerült kiküldeni.
Az az egy kérdésem van: akkor a három negyedéves csekket majd egyszerre fogja megkapni a lakosság, aki ma még nem kapta meg? Az egy olyan összeg lesz, ami egy átlagcsalád számára már vállalhatatlan. Mondhatják azt, hogy részletfizetés lesz rá, csak az a baj, hogy a részletekben is vállalhatatlan összeg fog összejönni.
(11.20)
Kérem, képviselőtársaim, nézzenek a lelkükbe, és mondják azt a saját kormányuknak, hogy ez így nem mehet tovább, tegyük rendbe ezt a rendszert. Kérdezzék meg a szakmát, kérdezzék az eddig jól működő közszolgáltatókat, akik nagy részben önkormányzati tulajdonú nonprofit cégek voltak, hogy gyerekek, ezt hogy lehetne jól csinálni! Nem szabad szemellenzőt használni, és nem szabad csak afelé menni, amit az ember a fejébe vesz, néha azt kell tudni mondani, hogy igen, hibáztunk, ez egy rossz ötlet volt, ez egy fenntarthatatlan rendszer, ezt rosszul alakítottuk ki. Ezt is ki kell tudni mondani, és szerintem mindenki szemében nagyot nő az ember, amikor ilyet ki tud mondani. Nem olyan nagy feladat!
Egyetlenegy dolog van, hogy a vidéki lakossággal nem történhet meg az, hogy három negyedéves csekket fog megkapni, nem történhet meg az, hogy teljesen összeomlik a közszolgáltatás rendszere ezen a területen, és nem történhet meg az, hogy csak és kizárólag az ÁHKV létrehozása a fontos önök számára. Kérem, tisztelt képviselőtársaim, gondolják meg, fontolják meg ezt a kérdést, és mi állunk rendelkezésre, azt gondolom, hogy üljünk le, és vitassuk végig egy hosszabb vitában, hogy hogyan kéne ezt a rendszert rendbe hozni.
Miután egyébként a kormánynak kell ezt előterjeszteni, innentől kezdve a törvény is úgy szól, hogy a szakmát is meg kell kérdezni, végig kell vitatni a társadalommal, s nem önálló képviselői indítványként kell benyújtani, hanem akkor végig lehet vinni a társadalmi vitát, és akkor egy működő rendszert tudnánk létrehozni, nem pedig ott tartanánk - nyelvtanilag is szép már a szó is -, hogy a katasztrófavédelem végzi ezt a munkát, ő jelöli ki a közszolgáltatót. A katasztrófavédelem szó nyelvtanilag azért egy csodálatos kép erre. Nagyon szépen köszönöm.
