DEMETER MÁRTA,
DEMETER MÁRTA,
DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az Európai Unió Tanácsa 2013 januárjában döntött a mali haderő műveleti képességei kialakítását, fejlesztését célzó európai uniós kiképző műveletről. Ennek, ahogy államtitkár úr is említette, most már többszöri hosszabbítását láthatjuk, és részünkről teljesen természetes, hogy támogatjuk az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáját, az ennek keretében megvalósuló missziókat csakúgy, mint a többi nemzetközi szervezet, a NATO és az ENSZ hasonló misszióit is, hiszen rendkívül fontos, hogy a Magyar Honvédség és így Magyarország is aktív szerepet vállaljon a nemzetközi béke és biztonság megteremtésében, fenntartásában és további biztosításában.
Emellett engedjék meg nekem, hogy ahogy eddig is minden ilyen alkalomnál, most is megragadjam a lehetőséget arra, hogy felhívjam pár dologra a figyelmet a Magyar Honvédséggel kapcsolatban. Mint ahogy az a magyar kormánynak felelőssége, továbbá a magyar parlamentnek, tehát az összes képviselőnek pedig kötelessége is, hogy együtt biztosítsák azokat a forrásokat és azokat az eszközöket, amelyek a Magyar Honvédség megfelelő működéséhez szükségesek, természetesen ez vonatkozik a nemzetközi szerepvállalásra ugyanúgy, mint a hazai alapfeladatok ellátására. És ezen eszközök biztosítása, illetve a források biztosítása nem merülhet ki abban, hogy egyszerűen a működőképességet és a feladatok épphogy csak ellátását tűzzük ki célul, hanem igenis óriási figyelmet kell fordítani arra, hogy folyamatos fejlesztések, modernizációk valósuljanak meg a Magyar Honvédségben, csakúgy, mint az állomány helyzetének és perspektívájának javításában.
(9.10)
Pontosan azért, hogy a Magyar Honvédség egy olyan modern és professzionális haderő legyen, amely meg tud felelni a XXI. század kihívásainak mind a szövetségesi tevékenységben, mind pedig a hazai alapfeladat-ellátásban.
Tehát így, ahogy mind a józan ész, mind pedig az erkölcsi kötelesség is diktálja, azt gondolom, említsünk meg pár dolgot, hogy mik azok, amelyekben sürgős cselekvésre van szükség a Magyar Honvédség működésének javításában. Szeretném két téma köré szervezni ezt elsősorban, egyrészt az állomány helyzetére, másrészt pedig a forrásokra. Az állomány helyzetét tekintve tisztában vagyunk azzal, ahogy a vezérkari főnök is ezt a saját bevallása szerint elmondta, hogy legalább 5500 fős létszámhiánnyal küzd ma a Magyar Honvédség, és sajnos azt kell mondjuk, hogy egyes szakértői becslések szerint ez a szám jóval magasabb is lehet, akár 6-8 ezer főt is elérhet. Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy elsősorban a végrehajtó állományból, a legénységi állományból hiányoznak nagyon sokan.
A Magyar Honvédség feladatai az elmúlt időszakban mind a biztonsági környezet változása miatt is, mind pedig a honvédség helyzete romlása miatt is sajnos jelentősen megnövekedtek, és látjuk azt, hogy itt a most tárgyalt missziós tevékenységen felül is számtalan más misszióban vesz részt a Magyar Honvédség a világ számos pontján. Az alapfeladatok ellátását is emellett mindenképpen teljesíteni kell. Az elmúlt időszakban új feladatokat is kapott a Magyar Honvédség a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kormány általi bevezetésében. Tekintettel az óriási létszámhiányra, ezeknek a feladatoknak az ellátása a jövőben egyre nagyobb nehézségeket okozhat, tehát mindenféleképpen a létszám feltöltését mielőbb meg kell kezdeni és végre kell hajtani. Számos határozati javaslatot nyújtottunk be ebben a kérdésben.
Sajnálatos módon ez minden alkalommal a kormánypárti többség által leszavazásra került. Én azt gondolom, hogy nem feltétlenül csak az a cél, hogy egy ilyet megszavazzanak, én már attól boldog lennék, ha látnám, hogy ténylegesen folyamatban van egy létszámfeltöltés, akár az önök saját elhatározásából. Azt gondolom, ez már nem várathat magára. Egyértelmű, hogy a munkakörülményeket javítani szükséges az állomány tekintetében.
Szeretnék kitérni a modernizációra, hiszen egyértelműen tisztában vagyunk vele, hogy nagyon elöregedtek a Magyar Honvédség technikai eszközei. Ezek nélkülözhetetlenek a feladatok ellátásához, tehát mindenféleképpen több területen és több képességnek a további fenntartására, fejlesztésére vagy ne adj’ isten, pótlására lenne szükség.
A misszióval kapcsolatban szeretném kiemelni különösen a szállítóképességet, itt most például az A-26-osok modernizációjára vagy cseréjére gondolok. Azt gondolom, nem csupán olyan szempontból gondolhatunk az A-26-osokra, amely a sajtóban megjelent és nagyobb nyilvánosságot kapott, hogy a köztársasági elnök nem tudott A-ból B-be eljutni. Azt gondolom, persze, ez egy nagyon szomorú dolog, csak ennél sokkal fontosabb feladatai is vannak az A-26-os gépeknek és lennének, tekintve például a missziókban történő logisztikai feladatokat, szállítást, egyébként minősített időszaki helyzetekben Magyarországon és Magyarország légterében is rendkívül fontos feladatai vannak. Tehát mindenféleképen ezt a képességet, ezt a szállítóképességet modernizálni szükséges, és nyilván az ehhez szükséges forrásokat megadni.
Kérdés az, és azt gondolom, inkább egy bizottsági beszélgetésen vagy vitában lenne érdemes rá visszatérni, hogy ezeket a missziós tapasztalatokat, amelyeket katonáink megszereznek, és ténylegesen ez óriási tapasztalattal és tudással járul hozzá a Magyar Honvédség képességeihez, milyen szinten sikerül hazai terepen egyébként beépíteni mind a kiképzésbe, mind pedig az oktatásba, mind pedig a hazai és a nemzetközi gyakorlatokba. Azt gondolom, ez az, amire szintén nagy hangsúlyt szükséges fektetni.
Térjünk át nagyon röviden a költségvetésre, hiszen sajnos az elmúlt években nagyon drasztikusan csökkent a Magyar Honvédség költségvetése. Látnunk kell azt, hogy 2017-ben sem fogja még elérni a GDP 1 százalékát sem. Azt gondolom, hogy ezen a helyzeten mindenképp változtatni kell. Tudjuk, hogy van egy kormányrendelet, amely előírja, hogy évente a GDP 0,1 százalékával szükséges emelni a honvédség költségvetését, ez 2026-ig tartó vállalást jelent, de azt gondolom, sajnos most már ez kevés. Ott tartunk, hogy sokkal gyorsabban történik meg az amortizáció a technikai eszközök tekintetében, mint ahogy ez a 0,1 százalék bármilyen fejlődést tudna biztosítani. Úgyhogy itt mindenféleképpen nagy összegű forrásinjekcióra van szükség ahhoz, hogy a helyzetet érdemben javítani lehessen. Azt gondolom, nem várhatunk 2026-ig, igenis pár éven belül, akár két-három éven belül törekedni kell arra, de a legrosszabb esetben 2022-ig, hogy ténylegesen a GDP 2 százalékát érje el a Magyar Honvédség költségvetése.
Tehát ezek lennének a legfontosabb pontok, amelyeket kiemelnék ennek a napirendnek a tárgyalása keretében. Láttuk azt, hogy ténylegesen az elmúlt körülbelül egymásfél évben nagyon fontos volt - legalábbis szavakban - a kormányzat számára a biztonság, és mindent szinte e köré vagy ennek a látszata köré szervezett, azt gondolom, most már ténylegesen eljött a tettek ideje. Szeretnénk tehát látni azt, hogy igenis konkrét lépések történnek a források drasztikus megemelésére, konkrét lépések történnek a létszámfeltöltésre is, úgyhogy ez lenne az elvárás mindenféleképpen mind a Honvédelmi Minisztérium, de azt gondolom, ilyen tekintetben elsősorban a kormány felé is, hiszen tudjuk azt, hogy egy rendkívül centralizált rendszerről beszélünk.
Röviden összefoglalva, ezekre a cselekvésekre mindenképpen szükség van, és természetesen azt a missziót, amiről éppen tárgyalunk, továbbra is az MSZP támogatja. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
