DR. RUBOVSZKY GYÖRGY,
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY,
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, az Igazságügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Amikor a nyári szünet után megkezdődött a parlamenti munka - emlékeztetésül szeretném elmondani, hogy a nyári szünet ideje alatt a különböző határidők nyugszanak az országgyűlési törvény előírása szerint -, megkezdtük az előkészítő munkát a népszavazással kapcsolatos kérdésekben, az első feladatunk az volt, hogy meg kellett keresni a választási hatóságokat annak közlése végett, hogy ez várhatóan milyen költséget ölel fel.
Ez a megkeresés azért volt szükséges, mert a népszavazásról szóló törvény azt írja elő az országgyűlési bizottságnak, hogy a határozati javaslatában meg kell határozni azt a ráfordítandó összeget, amelyet aztán az Országgyűlés határozattal biztosít a költségvetésből abban az esetben, ha a népszavazást elrendeli. Ez a népszavazási kérelem olyan volt, hogy bár a százezer aláírást meghaladta, de a 200 ezer aláírást nem érte el. Ebből következően nem kötelezően kell dönteni az Országgyűlésnek, hanem az Országgyűlés mérlegelésétől függ az, hogy elrendeli-e a népszavazást, vagy nem rendeli el.
Szeptember 30-i dátummal megkaptam a Választási Irodától a költségkimutatást. Ez a parlamenti hálón látható, amely megállapította, hogy 4 milliárd 467 ezer 615 forintba kerül a népszavazás. Ezt követően - szeptember 30-án érkezett - október 3-án a bizottság már összeült, és akkor tárgyalt ebben a kérdésben. A kérdés az volt, és én úgy készíttettem elő az Igazságügyi bizottság részéről a tárgyalást, hogy készítettünk egy határozati javaslatot, amelyben az Országgyűlés elrendeli, amelyben megállapítja a ráfordítandó költséget.
(13.40)
Készítettünk egy olyan variációt, amelyikben az Országgyűlés a népszavazási indítványt elutasítja, ebben természetesen nem kell szerepelnie az összegszerűségnek. És készítettünk egy olyan variációt, amit aztán a többség itt elfogadott, amikor egy országgyűlési határozaton belül külön A- és külön B-változatban jelöltük meg, azzal, hogy az Országgyűlés döntsön itt.
(Dr. Szűcs Lajos elfoglalja helyét
a jegyzői székben.)
a jegyzői székben.)
A bizottságban ügyrendi vita alakult ki ebből - sajnálom, hogy nincs itt Bárándy képviselő úr, mert ő rendkívül aktív volt ebben az ügyrendi vitában -, s az ügyrendi vita során állapította meg a bizottsági többség azt, hogy azt a határozati javaslatot terjeszti elő, amelyik benyújtásra került 12350. számon, még október 3-án, amely azt tartalmazza, hogy A-va-riá-ció-ban az Országgyűlés elrendeli a népszavazást, ebben az esetben az Országgyűlés a lebonyolítás költségeire az előbb már elmondott összeget biztosítja, illetve egy olyan B-változat, amely azon döntést tartalmazza, hogy az Országgyűlés nem rendeli el a szavazást. Ennek a variációnak a többsége azt jelenti, hogy minden körülmények között ahhoz, hogy erről a Ház a végén dönthessen, módosító indítvánnyal kell ezt a határozati javaslatot kettészedni, de ez már nem az Igazságügyi bizottság hatásköre.
Én tisztelettel kérem a Házat, hogy a vitát folytassa le, döntse el, mivel ebben egyértelmű álláspontot a bizottság nem akart kialakítani, hogy az A- változatot vagy a B-változatot fogadja el. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet.
