SALLAI R. BENEDEK

Teljes szövegű keresés

SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt jelen lévő Képviselőtársaim! Alapvetően azért érdekes beszélgetni erről a népszavazásról, hiszen önök bevezették a magyar politikai köztudatba a „politikailag érvényes” fogalmat, amikor valami majdnem érvényes, mert sokan kifejezték a véleményüket, és tegnap rá is kérdeztem erre, az FM egyik államtitkára válaszolt, és azt mondták, hogy ilyen nincsen. Azt nem értem, hogy akkor az alaptörvénymódosítás vagy mindaz, amit kommunikálnak az elmúlt két hete, az hogyan vállalható. Ez az ügy is egyértelműen arra mutat rá szerintem, hogy egy jól szervezett bűnözői csoport beépült a magyar jogalkotásba, a közvagyon lenyúlására irányuló törekvéseket valósítanak meg, a piac újraosztását csinálják meg számos területen, ugyanakkor a magyar társadalom elvesztette népképviseleti szervét, a Magyar Országgyűlést. Önök nem a magyar választókat képviselik, hanem a pártjuk vezetését, annak PR- és hatalmi céljait. És mindazon szempontból, hogyha ezen népszavazási kezdeményezéseket nem támogatják, csak ezt erősítik meg, és erre hoznak újabb érveket.
A magam részéről el kell hogy mondjam, és engedjék meg, hogy egy nagyon picit vitázzak azzal a helyzettel, hogy vajon a bérplafon intézménye jó-e. Én azt gondolom, hogy nem jó. Én azt gondolom, hogy az lenne a jó, hogyha minden magyar állampolgár 2 milliót keresne, vagy mindegyik afölött keresne. Az a méltatlan és az az elfogadhatatlan ebben az egész rendszerben, hogy önök úgy valósítják meg ezeket a kifejezetten pofátlan béreket, hogy közben a magyar társadalom túlnyomó többségét hagyják, hogy fillérekből éljen, ötvenezrekből-hatvanezrekből élnek. Ennyit költenek önök hetente vagy még kevesebb idő alatt, nem beszélve azokról a vezetőkről, mert bocsássanak meg, nem akarok személyeskedni képviselőkkel, hiszen nem is az önök jövedelméről van szó, hanem azokról a 4-5 milliós fizetésű állami cégvezetőkről, akik elvileg a magyar közvagyont kellene hogy szolgálják, amit azok megtermelnek, az közjavakat kellene hogy teremtsen, és arra lenne szükség, hogy abból közfeladatokat lássanak el. És ehhez képest hagyják, hogy ezt a vagyont, ezt a tőkét, amit megtermelnek, nagyon sokszor egyébként veszteségesen, hiszen több olyan cégvezető van, akinek az 5 milliós fizetés mellett teljesen veszteséges az állami cég, mondhatom példaként az állami erdészetek esetét, ahol 4 millió fölötti bruttó jövedelmek mellett FM-támogatás kell ahhoz, hogy ne dőljenek be.
Ilyen feltételek mellett elfogadhatatlan, teljesen arcátlan az, hogy valaki ezeket a béreket megszavazza és támogatja. Én tehát azt gondolom, hogy nem biztos, hogy a népszavazás a jó intézmény, mert nyilvánvalóan az Országgyűlésnek kellene annyi józan belátási képességgel rendelkeznie, hogy ilyet ne engedjen. Ha ez egy népképviseleti szerv lenne még, akkor a népet képviselve nem engedné meg ezeket a társadalmi igazságtalanságokat, amelyeket önök az állami vezetőiknek megtesznek.
Azt gondolom, hogy már jó ideje arra lenne szükség, hogy a bértáblázatok, a közalkalmazotti, kormánytisztviselői bértáblázatok egy egyszerű szorzóval legyenek meghatározva, ami a mindenkori minimálbérhez kötődik, semmi mással, és ne tudják soha a saját bérüket, ne tudják soha az állami vezetők béreit emelni úgy, hogy bárki másét nem emelik. Úgy lehet a társadalomban igazságosságot teremteni, hogyha az alacsony béreket felemeljük, a magasakat visszafogjuk, nyilván önök már szemléletüktől fogva ellenkeznek ez ellen, hiszen az egykulcsos adó pont azt teszi lehetővé, hogy a milliárdosoknak még több segítséget adjanak, míg a szegényeket hagyják szegénységben; de hogyha lenne erre törekvés, akkor egy minimálbér meghatározásával és az ahhoz alkalmazott szorzók meghatározásával a jogalkotás be lenne zárva annak a lehetőségébe, hogy csak az egész magyar társadalom jövedelmének az emelésével tudjon magasabb béreket fizetni bármilyen állami tisztségviselőnek. Ezért van az, hogy gyakorlatilag elfogadhatatlannak érzem azt az álláspontot, hogy nem akarnak erről vitát nyitni.
Magyarország legtöbb egyénileg megválasztott országgyűlési képviselője a Fidesz-KDNP soraiból kerül ki, önök azok, akik konkrét választókerületeket képviselnek. Nagyon kíváncsi lennék, hogy hány választójukkal konzultált bárki ebben a kérdésben, mielőtt ma szavaz, hány választónak kérte ki a véleményét, hogy hogyan foglaljon állást abban a kérdésben, amit Kész Zoltán képviselőtársunk kezdeményezett.
Az én véleményem szerint teljesen egyöntetű a magyar társadalom véleménye, hogy ezeket a pofátlanul magas állami béreket nem lenne szabad megengedni és nem lenne szabad hagyni. Majd eljöhet annak az ideje, ha minden magyar ember keres annyit, hogy a gyermekét úgy tudja járatni iskolába, évente egyszer el tud menni nyaralni, legyen lehetőség arra, hogy minden egyes gyermek, aki leérettségizik, lássa egyszer Londont vagy Párizst, és európai ismertséget szerezzen, majd ha eljönne az a jóléti ország, amire az önök kormányzása alatt esély nincs, hogy valaha megteremtődjön, akkor azt mondom, hogy persze, legyenek minél magasabbak a bérek, és támogassuk ezt. De most, miközben tönkreteszik az oktatás ügyét, kivéreztetik teljesen az egészségügyet, a vidéki közúthálózatot általában infrastruktúrástul leépítik, egy teljesen arcátlan cselekedet néhány állami vezetőnek - sajnos nem is olyan néhány, hanem jó néhány állami vezetőnek - ilyen arcátlanul magas bért kifizetni.
Ennek megfelelően én azt gondolom: ha önök nem rendelkeznek azzal a józan belátási képességgel, hogy a szavazóik véleményét képviseljék a Magyar Országgyűlésben, akkor nincs más teendő, mint sajnos meg kell kérdezni közvetlenül a társadalmat. És innentől kezdve sajnos, miután elveszítettük azt a lehetőséget, hogy józan belátással, józan ésszel bölcs döntés szülessen a parlamentben, ki kell menni a társadalom elé, és meg kell kérdezni a véleményüket.
Az elmúlt hetekben nagyon sokszor hallottuk azt, hogy fontos kérdésekben meg kell kérdezni a társadalom véleményét, sokszor hallottuk azt, hogy a részvételi demokráciának a legfontosabb eszköze a népszavazás, amikor véleményt nyilváníthatnak az állampolgárok - de a jelen esetben önök semmilyen formában nem akarták ezt. Semmilyen többletköltséggel nem járt volna, érdemi hatással nem járt volna, hogyha ezt a három népszavazási kérdést október 2-án egyaránt leszavazzuk, nem jelentett volna többletköltséget, nem jelentett volna feltétlenül semmi pluszadminisztrációt, nem jelentett volna pluszfeladatot, ugyanazzal az infrastruktúrával és személyi háttérrel véghez lehetett volna vinni. De önök nem akarják megkérdezni a magyar embereket. Hogyan látják el a népképviseleti feladatukat, hogyha alapvetően nem képviselik a választóikat, és nem is akarják engedni azt, hogy más valamilyen kezdeményezéssel mégis megpróbálja őket képviselni? Én azt gondolom, hogy alapvetően elfogadhatatlan ez az álláspont, elfogadhatatlan az, ahogy a demokráciáról jelen pillanatban a magatartásukkal vélekednek, és csak reménykedni tudok abban, hogy egyszer lesz egy olyan normális kormánya Magyarországnak, amely a magyar társadalom megkérdezésével, a magyar társadalom véleményének megkérdezésével igyekszik kormányozni.
Mindaz, ami október 2-án történt, egy színjáték volt, egy PR-bohózat, Magyarország történetének egy meglehetősen drága eseménye lett lebonyolítva, de azt, hogy ilyen sorsdöntő kérdésekben, mint most ez és a következő napirendi pontban tisztázott két népszavazási kérdés, nem akarják mindazt, amit a magyar társadalom szeretne, azt teljes mértékben elfogadhatatlannak ítélem.
Hadd mondjak még egyetlen fontos dolgot, mert népszavazás és népszavazás között van különbség! Azt tudom, hogy nagyjából az összes ellenzéki párt részt vett, vagy - nem tudom - a többségük részt vett ezeknek a gyűjtésében, de a földes esetében nagyon-nagyon sok LMP-s aktivista állt kint. Azt kívántam volna, hogy önök is gyűjtsenek aláírást, mind, akik itt ülnek, mentek volna ki egyszer a kvótanépszavazásuk ügyében népszavazási kezdeményezést gyűjteni, és úgy hozták volna ide!
(14.40)
De ehelyett egy hatalmi erővel, a kormányzati pozícióval visszaélve, PR-célokra felhasználták ezt a részvételi demokratikus rendszert, míg azok, akik szenvedtek és dolgoztak azzal, hogy becsatornázzák a magyar emberek véleményét egy népszavazási kezdeményezésbe, azoknak viszont nem akarnak teret engedni, és semmibe veszik azt a ki tudja, talán együtt 300 ezernél is több, tehát közel 400 ezer magyar választót és szavazót, aki szerette volna ezt a két népszavazást és szeretett volna véleményt nyilvánítani.
Alapjaiban teljesen elfogadhatatlannak ítélem a Fidesz-KDNP álláspontját abban az esetben, ha maga nem változtat ezeken a bérplafonnal kapcsolatos szabályozási tényezőkön, ha nem adja meg a lehetőségét annak, hogy az Országgyűlés döntsön arról, hogy ezeket az arcátlan béreket visszavegye, de nem is akarja engedni azt, hogy a népszavazás megvalósuljon.
Ennek megfelelően a magam részéről sajnos, miután a Fidesz-KDNP más utat nem hagy, és nem nagyon látok más teret, mindenben támogatnám azt, hogy ez a népszavazás létrejöjjön, és erre kérném képviselőtársaimat is, hogy lehetőség szerint adjunk ennek teret, mert ezt kívánja a részvételi demokrácia és a társadalmi igazságosság elve. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem