SZILÁGYI GYÖRGY,
SZILÁGYI GYÖRGY,
SZILÁGYI GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A vezérszónoki felszólalásokkal kapcsolatosan azért volt egy nagyon érdekes bája ennek a felvezetésnek, hiszen Rubovszky Györgytől azt hallhattuk, hogy milyen jogszabályi előírások, milyen törvényi előírások vannak, és milyen lehetőségeink vannak ennek fényében. Attól a Rubovszky Györgytől, aki nem is olyan régen még kijelentette, és nagy bánatára ezt egy tévékamera fel is vette, hogy ha kell, házszabálysértés árán is megakadályozom a Jobbik alaptörvénymódosítását, mert ezzel annullálnák azt, hogy kvótanépszavazást kelljen tartani Magyarországon. (Magyar Zoltán: Szégyen!) Ez volt! Ha ön nem annullálta volna akkor a Jobbik alaptörvénymódosítását, és akkor Alaptörvényt módosítottunk volna, akkor megspóroltunk volna ennek az országnak körülbelül 20 milliárd forintot, megspóroltuk volna azt a veszélyt, aminek kitették most Magyarországot Brüsszellel szemben, és már több hónapja az Alaptörvényben biztosítva lenne, hogy Magyarországra ne telepíthessenek migránsokat. Ezt akadályozták meg önök a nagy törvényesség jegyében, akár házszabálysértés árán is az ön vezérletével.
A másik, amit még itt a felvezetésben meg kell említenem, az az, amikor Vas Imre arról beszél, hogy milyen költségek. Hát, kedves képviselőtársam, milyen költségekkel járt az a kvótanépszavazás, amely önök szerint érvényes csak, amely „politikailag érvényes”? Tudja, ez a kvótanépszavazás politikailag körülbelül annyira érvényes, mint amennyire politikailag Magyarország az első itthoni vb-selejtező mérkőzését megnyerte. Politikailag megnyertük, hiszen jobbak voltunk. Igaz, hogy kikaptunk 3:2-re, de jobbak voltunk. És sokkal többen voltak. Ön beszél költségekről, amikor nem lehet megtudni - mert ez csak egy saccolás, ennél biztosan több volt -, hogy körülbelül 20 milliárd forintba került a költségvetésnek ez az egész népszavazás? Önök erre sokkal többet költöttek. Ha valaki járt az országban, és látta az óriásplakátokat, reklámokat és hirdetéseket, az pontosan tudja, hogy ez nagyon-nagyon sokba került, de azt is pontosan tudja, hogy ez igazából nem a kvótáról szólt, nem is a népszavazásról, hanem egy politikai haszonszerzésről, amit a Fidesz ez alatt az égisz alatt csinált.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő kérdés a Jobbik Magyarországért Mozgalom szerint egy olyan tárgyban kívánja kikérni a választópolgárok véleményét közvetlenül, amely kérdés egyértelműen kormányzati hatáskörbe tartozó operatív irányítási kérdés. A kérdés országos népszavazásra való alkalmasságát a hozzáértő testület nagytiszteletű tagjai elbírálták és alkalmasnak találták. Azonban ennek ellenére tartok attól, hogy a kérdés mögött húzódó szándékot, azaz a közpénzek számolatlan szórását nem fogja megakadályozni. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a kérdés képmutató és demagóg, hiszen azt üzeni valamennyi választónak, hogy a kiemelt jelentőségű, állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetői, vezető állású munkavállalói a munkájukért pofátlan kifizetéseket vesznek fel, mint ahogy azt Orbán Viktor mondta még annak idején 2010. június 8-án. Ezzel a kérdéssel azt üzenjük a választóknak, hogy az állami cégek vezetői érdemtelenül veszik fel a fizetésüket, amit korlátozni kell, hiszen az a munka, amit végeznek, nem ér annyit, mint a hasonló felelősséggel bíró, hasonló feladatokat ellátó, versenyszférában dolgozó vezetők munkája. Lássuk be, ez félrevezető és kártékony sugalmazás mindazok részéről, akik ezt a problémát így közelítik meg, tehát Orbán Viktor részéről is.
Az állami cégek vezetőinek járó bérek és juttatások rendszere fontos kérdés, de elsősorban a társaságok felett tulajdonosi jogokat gyakorló állami szervek és közszolgálatban álló személyek feladata. Az állami cégek vezetői által elkövetett esetleges pazarlásért mindazok is felelősek, akik tulajdonosi felügyeletet vagy ellenőrzést gyakorolnak ezen társaságok felett. Ne feledjük, hogy ahány társaság, annyi egyedi gazdasági helyzet, annyi egyedi megítélést igénylő ügy. Ezt fűnyíróelven szabályozni több mint ostobaság. A Fidesz pont ezt tette, amikor átvette a kormányzást 2010-ben. Megállapítottak egy mágikus plafont, éppen ezt a havi bruttó 2 millió forintot, amit nem léphetnek túl az állami vállalatok vezetőinek fizetései. Mindezt akkor azzal indokolták, hogy pofátlan kifizetések vannak ebben a szférában, ennek pedig véget kell vetni. Nem vizsgálták az egyedi ügyeket, nem tárták fel a tényleges körülményeket, nem tekintették át a tényleges vezetői teljesítményeket, pusztán egy nagyon jól hangzó, képmutató kijelentéssel igyekeztek az egyszerű emberek irigységét felébreszteni.
Ez a döntés természetesen már akkor is hibás volt, már akkor is azt mutatta, hogy a Fidesz nem képes úrrá lenni az állami tékozláson, nincs elég ereje a visszaélések feltárására és szankcionálására. Azóta több hosszú év telt el, és a gyakorlat megmutatta, hogy az akkori hozzá nem értésből fakadó rossz döntés káros következményekkel jár, és kénytelenek voltak visszavonulót fújni. Plusz még azt is hozzá kell tenni, hogy amikor visszavonulót fújtak, akkorra már lecserélték az összes állami cégnél azokat a cégvezetőket, akiknek meghatározták, hogy maximum 2 millió forint legyen nekik fizethető, és a saját barátaikat, a saját embereiket, a saját rokonaikat ültették be ezekbe a pozíciókba, és így már nem volt probléma, hogy mindenféle teljesítmény nélkül esetlegesen akár 5 millió forintot is kaphassanak, mert akkor ez már a fideszes nagy családot gazdagította, és az már nem jelentett problémát. Az, hogy ugyanúgy károsítja a magyar embereket, ugyanúgy károsítja a magyar államot, önöknek meg nem számít.
(14.00)
A kétmillió forintos plafont a kormány 1660/2015. számú kormányhatározatával eltörölte, és helyette egy kiszámíthatóbb, cizelláltabb és egyedi sajátosságokat bizonyos mértékben figyelembe vevő rendszert alakított ki. Sajnálatos azonban, hogy az egyedi ügyek feltárása, a pazarlások és jogosulatlan kifizetések megfékezése továbbra sem szűnt meg. Továbbra sem vizsgálják az egyes vállalatok vezetőinek valós teljesítményét. Azt kell tehát gondolnunk, hogy a 2015-ben jelentősen megemelt bérplafon nem azt szolgálta, hogy a valódi szakembereket lehessen az állami vállalatok élére állítani és tisztességesen megfizetni, hanem azt, hogy, amint mondtam, a haveroknak zsíros állásokat lehessen osztogatni.
Bizony, a hitvány munkáért nemcsak a jelenlegi ötmillió forintos bérplafon, de a kérdésben foglalt kétmillió forint is túlságosan sok. Az alkalmatlan vezetőket le kell váltani, az alkalmasakat a teljesítményük alapján jutalmazni kell. Az alkalmatlanokat akkor is ki kell rúgni, ha azok esetleg valamelyik államtitkár úr vagy fideszes képviselő úr rokonságához tartoznak, vagy esetleg valamely miniszter úr barátai, esetlegesen egyenes ági leszármazottai. Az alkalmatlan embereknek nem a bérét kell csökkenteni, hanem a pozícióból kell eltávolítani, amit nem képes ellátni. Ezt a problémát a bérplafon tologatásával megoldani nem lehet.
Ezért mondom azt, hogy a kérdésfelvetés ebben a formában képmutató és demagóg. Dicséretes Kész Zoltán képviselőtársunk törekvése, hogy a mindent átható és hazánkat fojtogató korrupció ellen a rendelkezésére álló eszközökkel fel kívánja venni a harcot, azonban ez a kérdés a korrupcióval és állami szintű banditizmussal kapcsolatos gondokon véleményünk szerint nem fog enyhíteni olyan mértékben, mint azt szeretnénk egyébként.
Az országos népszavazás a közvetlen demokrácia legerősebb eszköze, ami a legtisztábban képes visszatükrözni a választók véleményét. A népszavazás intézménye és súlya a különféle demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban eltérő, alkalmazási gyakorlata jelentős különbséget mutat. Magyarországon a népszavazásoknak nincs túl nagy hagyománya, különösen nagy horderejű közjogi kérdésekben került sor a korábbi években népszavazás tartására. Természetesen a vizitdíj, tandíj, kórházi napidíj kérdése nem tartozott ezen körbe, azonban a politikai következményei mégis igen jelentősek voltak. Az országos népszavazás tehát egy olyan sajátos jogintézménye a magyarországi demokráciának, ami messze túlmutat az adott esetben feltett kérdésen.
Az országos népszavazás tehát olyan fontos intézmény, amit a választott politikusoknak meggyőződésem szerint támogatni kell, még akkor is, ha az adott kérdéssel vagy a kérdés feltevőjével nem értenek egyet. A népszavazás a közvetlen demokrácia legtisztább eszköze, aktivizálja a választópolgárokat, emlékezteti őket, hogy van beleszólásuk az ország ügyeibe. Ma Magyarországon éppen a mindent letaroló fideszes propaganda okozza a választói apátiát. A Kádár-rendszer legrosszabb reflexeit erősíti folyamatosan a Fidesz azzal, hogy a magyarok számára azt hangsúlyozza, hogy csak a jelenlegi politikai vezetés által diktált út létezik, amit nem is kell feltétlenül érteni, hiszen nincs alternatívája a fideszes útnak.
Az országos népszavazással ezen tudunk talán valamelyest változtatni. A népszavazási kérdésben folytatandó kampány az érvek és ellenérvek felsorakoztatásának terepe lehet, tehát teret biztosíthat olyan érdemi vitának, amit ma a közszféra területén máshol szinte nem vagy csak elvétve láthatunk. Folytathatnánk vitákat, ha például a Fidesz merne vitázni - de nem mer. Orbán Viktor még a kvótanépszavazásnál is elmenekült a vita elől, mint ahogy folyamatosan menekül a nyilvános viták elől évek óta. Nem mer vitázni az önök miniszterelnöke, még ebben a kérdésben sem mert.
Az is igaz, hogy a jelenlegi szabályokkal szinte lehetetlen a népszavazás eredményességét biztosítani. El kellene gondolkozni az érvényességi küszöb esetleges csökkentésén. A jelenlegi szabályokkal, amit a Fidesz alkotott meg a saját politikai haszonszerzése érdekében, és ennek csapdájába saját maga sétált bele a legutóbbi népszavazás alkalmával, nem is kellene foglalkoznunk, ha a Fidesz által megalkotott szabályok csak a Fideszre lennének káros hatással. De sajnos mindannyian látjuk kárát a fideszes nagyképűségnek és arroganciának, és ez a stílus a legutóbbi kvótanépszavazásnál az egész országot veszélybe sodorta.
A mostani döntésünk nem arról szól, hogy az állami cégek vezetői mennyit keressenek, hanem arról, hogy nem kell félni a népszavazás intézményétől, mint ahogy fél, retteg ettől a Fidesz, mert tudja, hogy a nemzet ellen elkövetett bűnei miatt előbb-utóbb a választók megbüntetik majd. Éppen ezért és az előbb felsorolt tények és érvek, a vita lehetősége miatt a Jobbik Magyarországért Mozgalom úgy gondolja, hogy népszavazási kezdeményezéseket, amelyeknél ennyi aláírást össze tudnak gyűjteni, azt támogatni kell. A Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatja ezt a javaslatot, a Jobbik Magyarországért Mozgalom igennel fog szavazni arra, hogy ebben a kérdésben legyen népszavazás. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
