GŐGÖS ZOLTÁN,
GŐGÖS ZOLTÁN,
GŐGÖS ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Elég sok érdekes dolgot mondott a képviselőtársunk (Dr. Vas Imre: Örülök neki!), kettő-háromra hadd reagáljak gyorsan!
Az egyik ez a házszabálytól való eltérés. Képviselő úr, most miért asszisztáljunk mi ahhoz, hogy törvénysértésben van a Ház, és azt oldjuk meg gyorsan? Ugyanis ennek a házszabálytól való eltérésnek semmi egyéb oka nem volt, mint az, hogy képtelenek voltak maguk 30 napon belül ezt a kérdést kezelni. Ennyi volt, ugye? Azért akarták még határidőn belülre tolni valamilyen módon, úgy, hogy egyébként hajnali három órakor beszélgessünk erről. Nem kényelmesebb most erről beszélgetni, mint éjjel? Ennyi volt az oka, ezért nem támogattuk se mi, se a többi ellenzéki párt. Ne nézzenek már bennünket hülyének! (Dr. Vas Imre: Nem akart népszavazást!) Egyszerűen nem akarták nyilván az október 2-ai népszavazás elé behozni a föld ügyét, mert kényes, ezért inkább úgy döntöttek, hogy akkor vállalják a mulasztásos törvénysértést, ami egyébként nem egyedi eset, a Fidesznél meg elég gyakran előfordul. Tehát ennyit a házszabálytól eltérésről.
(Az elnöki széket Sneider Tamás,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A másik az, hogy kinek mihez van joga meg lehetősége. Szóval, képviselőtársaim, amikor én ezt a népszavazási kezdeményezést beadtam, akkor szerintem eljutottunk már mi itt közösen a többi ellenzéki párttal addig a pontig, hogy mindent megpróbáltunk, hogy a XXI. század elejének legnagyobb gazemberségét megakadályozzuk. Ugyanis nem tudom más szóval illetni azt a lefolytatott eljárást, amiben valamennyiünk legfontosabb vagyonát elkótyavetyélte a kormány meg a Fidesz. Erre mi rengeteg kísérletet tettünk, hogy megakadályozzuk, sőt voltak is sikereink, mert most elég nagy zavar van abban is, hogy mondjuk, mire lehet költeni az ebből befolyt összeget. Az látszik, hogy most mindennel próbálkoznak, már ipari parkoktól kezdve mindenről szó volt, most az a legújabb, hogy államadósságot csökkentsünk. Nem, ebből igenis vidékfejlesztési célokat kell szolgálni, és ezzel már megelőlegezem azt is nyilván, hogy egyértelműen nem fogjuk támogatni azt a törvénymódosítást, amit kitaláltak, hogy az NFA-törvénybe beemeljünk egy államadósságcsökkentést. Kevesebbet kellene hülyeségre költeni, és akkor nem lenne ekkora államadósság.
Úgyhogy én úgy gondolom, ez a népszavazási kezdeményezés azért is volt számomra különösen fontos, mert pontosan tudom - dolgoztam egy olyan vállalatnál, amely állami területeket művelt meg piaci körülmények között is -, határozottan állíthatom, hogy az állami vagyon hasznosítása igenis lehetséges megfelelő intézményi háttérrel és megfelelő kontrollal akár úgy is, hogy jó bérleti konstrukciót találunk ki rá, és mondjuk, feltételnek tekintetjük, hogy a vidéki foglalkoztatásban aktív szerepe legyen. Akárhogy is nézem, ez a legaktívabb vidékfejlesztési eszköz, hiszen egy olyan érték, amivel nagyon komoly hozzáadott értéket és nagyon komoly termelést lehet produkálni vidéken, főleg, ha ezt jól szervezik. De az állam azzal, hogy ezt a vagyontárgyat értékesíti, ettől a lehetőségtől elesik, onnantól kezdve egyetlenegy pillanat beleszólása abba nincsen, hogy ezzel mi történjen.
Azt is látjuk, hogy milyen következménnyel járt most már az eladott földek kapcsán az a dolog, hogy például az NFA folyamatos törvénytelenségekkel jegyezteti be a liciten nyertes győzteseknek a földeket. Ugyanis kettő darab levél van nálam: az egyik az, amit leírt a miniszter, hogy csak abban az esetben nem élhetnek a helyben lakók az elővásárlási jogukkal, ha hibás jognyilatkozatot tesznek; majd van egy másik az NFA-tól, hogy nem előzi meg őszerintük a településen élő jognyilatkozata, mondjuk, a 20-25 kilométerre élő egyéb szereplőt, aki a liciten nyert, merthogy a kormányhatározatba beírták, hogy elővásárlási joga van annak, aki liciten szerzi meg a földet.
Na most, ebből perek tömegei lesznek, tömegei lesznek, ez biztos, és ráadásul az NFA megcsinálja azt a galádságot, hogy nem is értesíti a jognyilatkozat-tevőt, hogy te bolond ember, már régen bejegyeztettük a földhivatallal a földet, amire te egyébként jogosan jognyilatkozatot tettél. Nem beszélve arról a helyzetről, hogy a nyertes fél meg elkezdi megzsarolni, főleg akkor, ha bérleti jogviszony van, mondjuk, a korábbi használót. Ez egy tipikus eset, ráadásul úgy, hogy extrém bérleti díjat kér úgy - ez most már ilyen 180-200 ezer forint között van, hogy értsék a képviselőtársaim -, hogy nem csatol mellé szakértői véleményt. Ugyanis elkövette a parlament azt a hibát, hogy ugyan beleírta a törvénybe, hogy szakértői véleménnyel együtt ellátva lehet ezt az eljárást kezdeményezni, de annál a résznél nincs ez a szakértői-vélemény-igény, amikor az van, hogy a megkeresett félnek 15 napon belül reagálni kell, ugyanis ha nem reagál, akkor elfogadottnak tekinti még szakértői vélemény nélkül is a jogalkotó a megemelt bérleti díjat. Úgyhogy innen is üzenem mindenkinek, akinek ilyen megkeresése van, hogy mindenképpen menjen bíróságra, és ne üljön nyugodtan azzal, hogy nincsen szakértői vélemény, akkor semmis a dolog. Nem semmis, szeretném jelezni, ez ragyogóan ki van találva.
Tehát ezt csak azért mondtam el, hogy azóta mi történt, meg hogyan jutottak egyébként úgy földhöz emberek, hogy a szakmához az életben soha semmi közük nem volt. Nem beszélve arról, ami nagyon-nagyon sokszor elhangzott ebben a Házban, és már a népszavazás kiírása előtt is elhangzott, hogy tömegével jelentek meg a magyar mezőgazdaságban és a magyar földpiacon olyanok, akik kettő-három nap alatt szereztek ehhez megfelelő képesítést. Én itt megkérdeztem a miniszterelnöktől, hogy megműtetné-e magát aranyszikés sebésszel, ugyanis legalább ugyanakkora tragédia, ha földhöz nem értő emberek kezébe adjuk a földet, mert az vagy spekuláns, aki abból nyilván csak vagy rövid, vagy középtávon pénzt akar csinálni, vagy pedig olyan kókler, aki meg tönkre fogja tenni. Látjuk, hogy mi zajlik például a hortobágyi bérbe adott területeken.
Egyébként mostanra készült el az a feljelentésem, amit természetkárosítás miatt és hanyag kezelés miatt fogok tenni, ugyanis látszik, hogy senki semmit nem tart be semmilyen vállalásából. Na most, ugyanezek a szereplők - mondjuk, a Hortobágyon pont nem, mert az természetvédelmi terület - gond nélkül elővásárlási joggal juthatnak hozzá azokhoz a területekhez, amelyeket egyébként egy teljesen hiteltelen és csalással összerakott pályázattal megnyertek. És ezt nem én mondom, bocsánat, ez a Fővárosi Törvényszék felfüggesztett eljárása és annak a határozata, amelynek az egyik pontja az, hogy az ENSZ korrupcióellenes egyezményét sérti. Azért ez egy elég veretes kijelentés, mondjuk, egy törvényszéktől, de a többi arról szól és olyan szakmai megállapítás, hogy nem lehet eltörölni például szerződéssel szerzett előhaszonbérleti jogot. Egyébként ezeket sorozatosan nyerik is meg az érintettek, mert ilyen nincsen. Tehát törvénnyel kétoldalú előhaszonbérleti jogot eltüntetni nem lehet, megpróbálhatják, de ez nyilván szinte biztosan alkotmányellenes; hogy aztán ez az Alkotmánybíróság majd mit dönt, mit nem.
A másik az, hogy nincsen olyan kormányzati intézkedés, aminél ne lenne jogorvoslati lehetőség is; nem a nyertes fél meg a vesztes fél között, mert abban van egy csomó polgári per, hanem a pályázatot kiíró és a vesztes fél között, mert ilyen sincsen, ilyen joggyakorlat nem létezik.
Azt gondolom, és jó is, hogy bejött a kamaraelnök úr, mert nagyon-nagyon tragikus dolgok történnek a megvett földek bejegyzése körül, és a kamarának az lenne a feladata, hogy megvédje a termelőket mindenhol, Zirc környékén is, a helyben lakó termelőket, akik tömegesen kerestek bennünket, hogy elutasították a jognyilatkozatukat. Nekem azt írta le a miniszter úr, hogy biztos azért, itt van nálam a levele, merthogy hibás. Nem, három ügyvéd írta, abban semmiféle hiba nincsen, ott egyszerűen az van, hogy az NFA nem tartja be a törvényeket. És ha ebben nem lesz sürgős változás és lépés, akkor rengeteg olyan ember kezébe kerül föld, aki csak azért tudta megszerezni a helyben lakó elől a földet, mert a helyben lakó már nem akart tovább licitálni, mert azt gondolta, hogy neki erre ennél több pénze nincsen, a neppernek meg korlátlan a lehetősége; mert úgy gondolta, és ezt sugallta neki mindenki, hogy nem is kell liciten felverni az árat, mert úgyis meg lehet szerezni elővásárlási joggal, ami egyébként, úgy tűnik, ebben az esetben nem létezik.
Na most, én ilyen törvénymódosítást nem láttam, hogy a fizikailag a településen élőt megelőzi az, aki árverésen megszerezte a földet, nincs ilyen. Itt a levél, Balázs, felolvasom neked, ha gondolod, itt van az NFA levele, hogy nem előzi meg az elővásárlási joga. Ezt az NFA írta le, a miniszter ellentétes véleménye ellenére. Na most, ha ez nem lesz rendbe rakva, akkor ebből, még egyszer mondom, perek tömegei lesznek, és óriási jogvitákat eredményezhet. Ebből is látszik, hogy ez az egész átgondolatlan, értelmetlen, és nem azt a célt szolgálja. Apropó, külföldiek kapcsán is előjött ez az ügy. Nem számít, hogy liciten megnyerte a külföldi, majd az elővásárló megveszi. Ez alapján soha nem fogja, tehát ha az NFA-nak ez lesz a gyakorlata, akkor soha nem fogja.
És még egyszer hangsúlyozom: olyan extrém bérletidíj-emelésekről hallok, ami nem érdeke az ágazatnak, nem érdeke, hogy kiszivattyúzzák a hasznot azokból a vállalkozásokból, ahol még most embereknek adnak munkát és nem keveset.
(15.10)
Sokkal inkább érdeke lenne ennek az országnak, hogy megbecsüljük még azokat, ahol legalább foglalkoztató ágazatokat működtetnek. Ez egyre kevesebb lesz. Ez egyre kevesebb lesz! Mindenki búzát, kukoricát, árpát, repcét akar termelni, azt nagyjából 2-3 hónapos munkával lehet, viszonylag kis kockázattal, ámbár lehet szidni a piacot, ha éppen alacsonyak az árak. Egyébként azok is lesznek, ha nincs belső felvevőpiac például a takarmánynövényekre, de egyébként egy nagyon kényelmes állapot, főleg úgy, hogy 70-100 ezer forintos vagy a Hortobágyon akár 200 ezer forintos hektáronkénti támogatást is el lehet érni. Ez az egész történet, ami itt a magyar termőföldpiacon zajlik, egy kabaré. Csak az a baj, hogy ennek a kabarénak véresen komoly következményei lesznek, amit nem szabadna hagyni.
Itt szóba került, hogy mennyi aláírás, meg egyéb. Kész Zoltán elmondta, hogy körülbelül mekkora társadalmi támogatottsága volt ennek a kérdésnek, hivatalos mérés volt, tehát semmi trükk nem volt benne. Közel 80 százalékos támogatottsága volt mindkét kérdésnek, amiről most itt beszélgetünk. Nagyon sokszor hivatkoznak képviselőtársaim is közvéleménykutatásra, sőt most olyat is hallok, hogy az ország 98 százaléka ment el szavazni, ezt mondta a TV2 valamelyik nap. Nyilván azért mondja, mert ezt kell nekik mondani. Gondolom, azok a szpíkerek nem ennyire buták, csak a leírt szöveget kell olvasniuk. De még egyszer mondom, nem ez a probléma alapvetően. Önök azt mondják, hogy figyelnek a népakaratra. Itt 181 ezer, a választási iroda által hitelesített aláírás van. Egyébként a mai napig nem tudjuk, hogy mi lett annak a 20 ezernek a sorsa, ami egyébként, továbbra is állítjuk, hibásan került kidobásra. Egyébként, ha ez nem így van, nyugodtan menjenek bele, írják ki a népszavazást, mert azzal teljesen le lehetne zárni ezt a problémát. Ugyanis onnantól a vita megszűnt, mert a parlament úgy érzi, hogy nagyon közel volt a dolog, mert azt senki nem vitatja, hogy mi sokkal több aláírást adtunk le.
Az is elhangzott itt, hogy fénymásoltunk. Ez meg szemenszedett hazugság, mert egyetlenegy fénymásolt aláírás nem volt, csak volt olyan sora a választási statisztikának, hogy fénymásolt aláírások, és egy ekkora nulla volt odaírva. Azért ezzel óvatosabb lennék, óvatosabban kellene vele bánni, mert ez egy elég komoly fenyegetés, és szó nem volt erről, hogy mi bármit is fénymásoltunk volna. Nem. Az aláírás-mennyiség véleményünk szerint megfelelt annak, amennyi az előírás. Majdnem 28 ezer ívet adtunk le, az több mint 250 ezer, ha mind tele van, de nyilván mind nem volt tele. Úgyhogy 240 ezer aláírásról vitatkozunk.
Ebből lehet, hogy igaz, hogy 18 ezer kettős van, de ezt sem tudtuk leellenőrizni, mert hogy tudtuk volna. A másik, hogy elég érdekes útmutatók keveregtek annak idején a Választási Irodánál, és csak egyetlenegy dolgot vettek figyelembe a négy paraméterből, hogy a személyi szám hogy van vagy nincs. Pedig minden egyes jogorvoslatnál egy szám elírását még a telefonos parkolásnál is elütés esetében figyelembe vesznek. A Választási Iroda erre nem volt hajlandó. A Kúriától meg senki nem várta el, hogy újraszámoljon 200 ezer aláírást öt nap alatt. Mert a törvénynek meg ez az extremitása, hogy amit három hónapig kell csinálni az irodának, azt öt nap alatt kellene a Kúriának elvégezni. Tehát azt gondolom, ha kellőképpen bátrak, akkor bele kellene ebbe menni.
Kész Zoltán jelezte, hogy máshogy is meg lehet oldani ezt a kérdést: ha a népszavazási kérdésben megfelelő törvény bekerül a parlament elé. Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy amit benyújtottak, annak semmi köze ehhez. Ugyanis oda van írva, amiről majd pénteken fogunk tárgyalni, hogy a „Földet a gazdáknak” program keretében zajló földárverések leállításra kerülnek. Akkor jön a következő hónap, és leírják, hogy folytatjuk Darányi Ignác-terv formájában. Nem, hölgyeim és uraim, vagy komolyan gondolják, és akkor bejön egy olyan törvény, hogy Magyarországon a közeljövőben a kis állami területek, ami 3 hektár fölötti terület, nem eladhatók - akkor azt gondolom, hogy okafogyottá lehet tenni a népszavazást. De amíg az van benne, hogy egy adott program keretében zajló árveréseket akarnak egy törvénnyel leállítani, és hogy ez helyettesítsen egy népszavazást, azért, azt gondolom, ennyire nem kellene hülyének nézni senkit.
Úgyhogy ezt nagyon javasolom önöknek, mert ez a dolog nagyon-nagyon nem működik. A másik, amit mondtam, hogy az NFA-törvény módosítása sem fog működni, mert nagyon remélem, nem fogunk asszisztálni ahhoz, hogy elvegyük a vidéktől azt a pénzt, ami a vidéknek az utolsó értékesíthető vagyonából befolyt a rendszerbe, mert most arról van szó, és beletegyék úgy, mint a magánnyugdíjpénztárba a megtakarításokat - aztán persze nem került oda - egy olyan nagy kalapba, amiből megint legkevesebbet a vidéki emberek fognak látni. Az állami földeknek óriási hatása és lehetősége lenne egy normális agrár-vidékpolitika végrehajtásában. De ha valaki megnézi azt a 60 oldalas förmedvényt, ami most élelmiszer-stratégia kapcsán tervezetként van fenn a honlapon, akkor, azt hiszem, sok kérdése nincs, ha látta közelről ezt a szakmát. Mert az tele van ellentmondással, tele van szakmai ostobaságokkal, ugyanis jelenleg nem szakmai irányítás zajlik, hanem kimondtak egy számot, hogy milyen arányban kell Magyarországon a földművelésnek zajlani, és mindegy, hogy annak mi a következménye, azt akarják mereven, keményen megvalósítani.
Úgyhogy, képviselőtársaim, legyenek bátrak, írják ki ezt a két népszavazást, együtt írják ki, úgy lehet spórolni, és majd meglátjuk, hogy mi lesz ennek a következménye, hogy akkor mekkora támogatottság lesz emögött.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék padsoraiból.)
