MAGYAR ZOLTÁN

Teljes szövegű keresés

MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Arra szeretném itt most kihegyezni, hogy engem egyáltalán nem érdekel, hogy hány darab érvényes aláírás volt. Ha egy ilyen témájú népszavazáshoz, bárki is nyújtsa be, egyetlenegy érvényes aláírás sem érkezett volna, akkor is fontosnak tartanám az emberek véleményét kikérni ebben az ügyben. Azt se tudom, hogyan vették ahhoz a bátorságot, hogy az egyik utolsó nemzeti vagyont az emberek megkérdezése nélkül elkezdték privatizálni.
És az is tévedés, hogy pénteken bármit lezárnánk. Itt elhangzott, hogy egy egyszerű szómódosítással gyakorlatilag újra lehet indítani a privatizációt, amivel egyet is értek, de ennél is tovább megyek: jelenleg is zajlik. Az önök frakcióülésén, most a fideszes képviselőkhöz szólok elsősorban, döntöttek arról, hogy tovább folyik, csak nem három, hanem szeretnék most már öt hektárig gyakorlatilag pályázat nélkül ezeket az állami földeket tovább privatizálni.
És hogy miért nem hisszük el azt, hogy pénteken ez a folyamat lezárul? Egyrészt hangsúlyozom, hogy ha a Jobbik kormányra kerül, akkor ezt a privatizációt megpróbáljuk visszájára fordítani, és a legtöbb termőföldet visszaszerezni a magyar nemzet számára. Másrészt pedig pont az ellenkezőjét mondták, ezt is ma már említettem korábban, pont azt hangsúlyozták, hogy növelni kell az állami földeket, az állami szerepvállalást vidéken. Ennek okán akkor a pénteki vitát és a jövő heti döntést bármikor képesek egyetlen perc alatt módosítani, hiszen jelenleg még önöké a parlamenti többség.
A jegyzőkönyv számára szeretném elmondani, hogy sem a Mezőgazdasági bizottságból, sem a Földművelésügyi Minisztériumtól nincs itt senki, tehát úgy kellene most szakmai vitát folytatnunk, úgy kellene arról beszélnünk, hogy magyar termőföldet - mint a magyar nemzet egyik utolsó kincsét - megvédjük-e, kiírjunk-e erre népszavazást, hogy gyakorlatilag a kormányoldalról egyetlenegy olyan személy nincs, akivel ezt érdemben meg lehetne vitatni. Én ezt egészen elképesztőnek tartom, és ezek után még a magyar állampolgárok érdeklődését, nem érdeklődését a téma iránt érvként felhozzák. Ha maguk a képviselők is ilyen létszámban érdeklődnek ezen téma iránt, akkor ne várjuk, hogy feltétlenül egy aláírásgyűjtésnél akkora érdeklődés legyen.
De továbbmegyek: ha migránsügyben, kvótaügyben, betelepítésügyben, mondjuk, kettő évvel ezelőtt önök kezdeményeztek volna népszavazást, akkor nemhogy az érvényesség nem lett volna meg, de valószínűleg a megfelelő számú aláírást még a nagy Fidesz-KDNP sem lett volna képes teljesíteni; egész egyszerűen azért, mert ha az emberek nem érzik a bőrükön a problémát, akkor nyilvánvalóan nem motiválhatóak egy ilyen kérdésben.
Mutassuk meg nekik, és ez a politika felelőssége, hogy ezzel az állami földterülettel mit lehetett volna elérni, mennyi vidéki települést, mennyi vidéki családot lehetett volna helyben lakásra bírni, demográfiai helyzetet javítani vele vagy éppen megfelelő életminőséget kialakítani. Ha a saját bőrükön érzik, és saját maguk tapasztalják, hogy ez az állami földterület elég arra, hogy több tízezer család elérje ezt a célját, akkor utána kérdezzük meg a véleményüket. Biztos vagyok benne, hogy akkor az aláírásgyűjtéssel sem lett volna probléma, tehát ezek sem érvek. Igenis ki kell kérni az emberek véleményét, és ha nem éri el majd ez a népszavazás a most szükséges 50 százalékos részvételi arányt, de politikailag érvényes lesz, hiszen a többségük azt fogja mondani, egészen biztos vagyok benne, még a Fidesz-szavazók többsége is, hogy ne adjuk el az állami földterületeket, akkor pedig figyelembe kell venni az akaratukat, és ezt az egész őrületet visszájára kell fordítani.
Ezt már nemcsak én mondom, nemcsak a józan gondolkodású emberek mondják, nemcsak az ellenzék mondja, hanem bírósági papír is van róla, hiszen a kishantosi ökogazdaság kontra Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és a magyar állam közötti perben az NFA-törvény számos jogszabályának megsemmisítését indítványozta az Alkotmánybíróság számára a bírónő. Ha így semmissé válik, ne legyenek illúzióink, azért tudjuk, hogy az Alkotmánybíróság milyen szintű politikai nyomás alatt dolgozik, de ha mégis megtörténik, és semmissé válnak ezek a rendelkezések, akkor mi lesz, képviselőtársaim? Akkor mi történik? Erre is jó lenne választ adni, mert egy ilyen népszavazás egy ilyen helyzetre is pontot tudna tenni, hiszen onnantól kezdve, ha ezek a rendelkezések megszűnnek, és nem adjuk el az állami földterületeket, akkor ez az ellentmondás nem állhat elő.
Körülbelül erről a 250-300 ezer hektárról beszélünk. Itt az NFA-törvény 15. és 26. §-ával, de még kormányrendeletekkel kapcsolatban is komoly aggályokat vetett fel a bíróság, és visszamenőleges hatállyal szeretné ezek megsemmisítését. Megemlíti többek között azt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete korrupcióellenes egyezményébe ütközik a földprivatizáció, és hogy egyáltalán a közügyeket és a köztulajdonnal kapcsolatos becsületességet, számonkér-hető-séget, átláthatóságot mind-mind sértik ezek a jogszabályok, nem beszélve arról, hogy az önök által alkotott Magyarország Alaptörvényének több cikkével is ellentétes. Itt konkrétan hármat nevezett meg, amelyekkel mélységesen egyetértek. Azt meg már részletesen elmondtuk, hogy miért megy szembe a földbirtokpolitikai irányelvekkel egyébként a privatizáció.
Úgyhogy ezek után még inkább úgy érzem, hogy ki kellene írni ezt a népszavazást, és legalább elérni azt, hogy politikailag érvényes legyen, aztán levonni persze belőle a megfelelő következtetéseket, és visszamenőleg megsemmisíteni ezt az őrületet. A magyar nemzetnek, a magyar államnak szüksége van ennyi földterületre, ennyi tartalékra a már általunk sokszor vázolt és számon kért felelős viselkedés miatt, mert csak így fogja tudni a mindenkori kormány biztosítani azt, hogy a földbirtok-politikán keresztül elérjük azokat a célokat, amelyeket korábban ellenzékben még önök is oly sokat hangoztattak.
Tehát továbbra sem hallottunk egyetlenegy szakmai érvet sem - nem is tudunk, hiszen nincsenek itt a szakembereik - azzal kapcsolatban, hogy miért ne kellene ezt a népszavazást kiírni, csupán ilyen eljárásjogi és különböző aláírásszámbeli vitába hajlandóak bocsátkozni, ami a mi szempontunkból, ahogy említettem, teljesen érdektelen. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem