SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Az első alkalommal elég lesz, és utána majd folytatom. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
Onnan szeretném folytatni, ahol abbahagytam, hiszen gyakorlatilag nézzük meg az önök állításait, amelyeket a termőföld-privatizáció kapcsán tettek, mondtak és képviseltek.
„A gazdálkodóknak jobb lesz így, mert nem kell bérleti díjat fizetni.” - mondták ezt az értékesítés érveként. Gyakorlatilag azért volt ez hazugság, mert azoknak, akik nem rendelkeztek tőkével, és akár egy 50 hektáros föld után egy 5-10 milliós önrészt nem tudtak betenni, sokkal jobb volt a bérleti rendszer. Mint ahogy a fiatal gazdák egyesülete azt jelezte is közleményében, lényegesen jobb lett volna a bérleti rendszer megtartása. Ennek legfőképp oka az lett volna, hogy lehetett volna foglalkoztatáshoz és értékes árutermelő ágazatokhoz kötni a bérbeadást, míg most azt tették - mint sok esetben látszódik, hogy a bérlők vásárolták meg -, hogy azon kötelezettségektől mentesítették a vásárlókat, amelyeket bérlőként bevállaltak. Ott mindenki behazudott mindent, hatalmas állattartás, hatalmas foglalkoztatás, jó lesz a vidéknek, majd dől a pénz a vidéki embereknek. Mindenki megcsinálta az üzleti tervét, önök jól felpontozták ezeket az üzleti terveket, majd megvette, és ugrott minden. Innentől kezdve nem kell foglalkoztatni, nem kell állatot tartani, nem kell semmit csinálni, csak termelni kell meg felvenni támogatást. Tehát ez volt az egyik súlyos hazugság.
Mondom a következőt: „Megvédi a kormány a külföldiektől a termőföldet.” Azt hiszem, ezt az állítást nem nagyon kell cáfolnom, a miniszterelnök úr tényleg ezt mondta még korábban. Ehhez képest az eredmények nyilvánvalóan mást mutatnak, ami elég szomorú.
„Átlátható lesz minden, nyilvános árverés lesz, amin mindenki részt vehet.” Ezzel kapcsolatban nyilvánvalóan vannak tapasztalataim, hiszen jó sok árverésen ott voltam. Annyit biztosan mondhatok, hogy most már végre legalább felkerültek a pdf-ek. Teljesen rendezetlen formában volt, tehát ilyen másfél hónapos, két hónapos munka volt, míg a pdf-ekből táblázatokba és onnan Excelbe rendeztük, teljesen lekérdezhetővé tettük a vevők adatbázisát. Tehát sok mindennek nevezem, csak átláthatónak nem, de az biztos, hogy a licitrendszer ehhez jelentős mértékben hozzájárult, hogy ne lehessen átlátni, hogy mi is történik az országban, egyszerre sok helyen sok értékesítéssel zajlott az egész.
„Megerősítjük a gazdaságokat.” Hazugság volt, önök hitelekbe kényszerítették a kicsiket, miközben azok, akiknek volt pénzük, nyugodtan vásárolhattak. Abszolút nem állt meg az érv, és a tapasztalatok is ezt mutatták.
„Csak a kicsi részét értékesítik a földeknek.” Ehhez képest ez nem önökön múlott, hanem megpróbáltak minden érdemi földet értékesíteni, ami szántóföldi művelésre alkalmas, és az NFA jelentős részét erre kiírták; nem önökön múlott az, hogy csak 70 százalékot sikerült. Voltak olyan földterületek, amelyeket kétszer-háromszor hirdettek meg, tehát mindent elkövettek, hogy lehetőség szerint elkótyavetyéljék a magyar földet.
„Védett területeket nem érint az árverés, azokat óvja az állam.” Ez az állításuk nem volt igaz, Natura 2000-es területek kerültek értékesítésre. A Natura 2000, mint azt kiválóan tudja, és erről sikerült már eszmét cserélnünk az államtitkár úrral, az Európai Unió madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelve alapján az európai uniós védettségi szintet valósítja meg, és ha a magyar jogrend meg is különbözteti az országos védett területektől, mindenképpen fontos természeti értékek vesztek el vagy veszhetnek el az intézkedés kapcsán.
„Az intézkedés a kis- és közepes birtokrendszert segíti.” Azt hiszem, erről további érveket nem kell mondanom, felolvastam, hogy kik vásárolták a földeket javarészt. Tehát nagyon-nagyon kis mértékben sikerült ehhez hozzájárulni.
A földeladással a valódi gazdálkodókat akarták helyzetbe hozni - abszolúte hazugság. Olyanokat hoztak helyzetbe, akik egyébként életvitelszerűen maguk nem gazdálkodnak, akik tulajdonosok, akik gyakorlatilag alkalmazottaknak adják ki a munkát, és szó nincs arról, mint amit Fazekas Sándornak egyébként az ezzel kapcsolatos közleményében láttam, hogy azé legyen a föld, aki megműveli. Igen, azé legyen a föld, aki megműveli, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter mondta „A földárverés tapasztalatai” című szövegben, a „Földet a gazdáknak!” honlapjáról van letöltve. Tehát szó nincs erről.
Azé lett a föld, akinek sok pénze lett. Gyakorlatilag önök helyreállították az 1847 előtti jobbágyrendszert, ugyanis azzal, hogy ezek után beletették azt az aljas kiskaput a földforgalmi törvénybe, amire utalt Gőgös Zoltán képviselőtársam, azt tették lehetővé, hogy azoknak a traktorosoknak, akik 80-90-100-120 ezer forintért, akár 150 ezerért havi szinten benne ülnek a földben, akik művelik a földet, nincs szerzési jogosultságuk feltétlenül, mert ők maguk nem tudnak támogatásokat igénybe venni, és az sem kell feltétlenül, hogy középfokú agrárvégzettségük legyen. Azt pedig, hogy ők majd mikor mehetnek el aránykalászos gazdatanfolyamra, és mikor engedi be az elit ezekre a képzésekre, majd megnézhetik. Nem azé lett a föld, aki megműveli, hanem akinek tőkéje volt, és akik tudják foglalkoztatni azokat, akik megművelik a földet.
„Hatalmas közakarat a föld eladásának igénye a társadalomban, nagyon-nagyon sok a megkeresés.” Ehhez képest nyilvánvalóan látszódott az, hogy a föld 30 százaléka megmaradt, és a licitek jelentős részében egy licitáló volt, az éppen akkori bérlő vagy aki éppen ott volt fideszes úr, akivel szemben nem nagyon sikerült vagy nem nagyon mert senki licitálni.
„Csak a földművesek juthatnak földhöz.” Ez is egyértelműen cáfolódott, fitneszedzők, befektetők, ügyvédek vásároltak földeket, akiknek gyakorlatilag sikerült ezzel az aranykalászos gazdatanfolyammal elérni, hogy a földhivatal bejegyezze őket földhasználóként, mezőgazdasági termelőként, és ezáltal szerzési jogosultságot szereztek.
„A kormány csak a kisgazda hagyományokat szeretné követni.” Azért szeretem ezt az érvet, mert maga a Polgári Kisgazda Egyesület az önökkel egy frakcióban ülő vezetőjével együtt elmondta, hogy nem tartja bölcsnek ezt a lépést, és gyakorlatilag a kisgazda hagyományokban lehet sokat gondolkozni, csak éppen arról is beszélni kell, hogy ezeknek a földeknek a jelentős része soha nem volt kisgazdálkodóké, soha nem volt kis paraszti gazdaságok részese, mint azt Földi László képviselőtársam elmondta. Gyakorlatilag a feudális nagybirtok megmaradt állami földjeiről beszélünk. Ez nagyon-nagyon fontos tényező ebben, mert tanáremberként, tudósemberként tessék nekem elmondani, visszatekintve az elmúlt pár száz évre Magyarország történetében, hogy mikor volt az, hogy a magyar koronának vagy az államnak nem volt termőföldje. Mikor volt az, hogy kizárólagosan oda kellett adni minden földet?
Gyakorlatilag azt az élelmiszer-biztonságot, azt a stratégiai biztonságot, amit Magyarország állampolgárainak, főleg nem termelő állampolgárainak lehet teremteni, azt játszották el, és azt adták ki jelen pillanatban ebből a földből. Ez volt az a föld, amivel lehetett volna vidéki munkahelyeket teremteni, és meg lehetett volna teremteni, nemzetbiztonsági szempontból sem mellékesen, Magyarországnak azon élelmiszerkészletét, ami bármilyen helyzetben kész ellátni a magyar társadalmat.
„Ebből semmiféle lopás nem lesz - állították -, a föld jó kezekbe kerül.” Erről olvastam fel néhány gondolatot, azt hiszem, ezt inkább nem egészíteném ki.
„A termőföld-privatizáció növeli a vidék népességmegtartó erejét.” Kérem szépen, nemcsak a termőföld-privatizáció, hanem az önök bérleti rendszere is egyben eredményezte azt 2010 óta… - tudom, hogy 2011-ben indult be a bérleti rendszer, de 2010 óta van az a statisztika, amit ma már elmondtam a zárszámadási törvény rendszerében is. Az önök munkájának az eredménye az, hogy az öt fő alatti mezőgazdasági termelési egységek 15 százalékkal csökkentek Magyarországon 2010 óta. Önök a kicsiket teszik tönkre, és azokat hozzák helyzetbe. És mindezt hogy? Úgy, hogy még Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár az NFA honlapján ezt mondta: „A termőföld, az erdő, a mező, a vadállomány olyan biológiai és magyar tájat meghatározó értékeket rejtenek magukban, amelyekkel csak felelősen lehet gazdálkodni. Ezt csak az állami feladatellátás tudja megnyugtatóan biztosítani.” - ezt mondta Bitay Márton Örs.
(19.00)
„Csak az állami feladatellátás tudja megnyugtatóan biztosítani.” Utána: „Ennek jegyében minden nemzeti tulajdonú föld, közel 2 millió hektár szakszerű hasznosítása a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet feladata.” - ez van benne ebben az idézetben. Hát, ehhez képest jó messze ment.
De itt van Budai Gyula magoszos szövetségi igazgató, aki ezt mondta még 2008-ban: „Folytatódik a kormányzati sumákolás az állami földek eladása körül. Jogi trükkök százait vetik be, ami a hatalommal való visszaélés tipikus esete.” - szögezte le ezt még 2008-ban Budai Gyula itt a parlamentben. Ahhoz képest most a termőföld-értékesítés mellett szólt.
És a kedvencem Jakab István Magosz-elnök úr, aki bejelentette itt 2015. tavaszi ülésszakának az egyik utolsó ülésén napirend előtt: „A vidéken élők számára visszafordíthatatlan, végzetes következményekkel járna, ha az állami földeket eladná a kormány.” - fogalmazott a Magosz elnöke, ezt mondta.
Ilyen szégyenteljes elárulása a magyar vidéknek, mint amit ezek a politikusok tettek és képviseltek, nagyon-nagyon nehezen kezelhető azoknak, akiknek fontos a magyar föld és alapvetően a vidék sorsa.
És hova vezetett ez? Ez az egyik kedvenc részem, és nagyon szívesen adnám oda Földi képviselőtársamnak, mert hátha érdekli, hogy mondjuk, Habsburg József királyi herceg a 15 ezer katasztrális holddal, amikor Alcsúton székelt - most átszámítva 8670 hektárnyi birtoka volt -, ebből a tevékenységből mit tett. Habsburg József királyi főherceg 1808-ban létrehozta a Szépítő Bizottságot, amely a klasszicista építészeti stílus felvirágoztatását segítette, kezdeményezte Pest fejlesztését, ezt nem EU-s támogatásból meg ilyen lezsibbasztott politikai pénzekből, mint a Fidesznél szokás, hanem saját vagyonból, ebből a birtokból. Egy hatalmas német színház felépítését, illetve az újpesti városrész, Lipótváros kiépítését támogatta. Kezdeményezte a gellérthegyi egyetemi csillagda - tehát a csillagvizsgáló - építését. Előmozdította a Pest és Vác közötti vasútvonal és a Kőbányára vezető próbavasút létrehozását - tehát nem ilyen felcsúti kisvasút a főnök háza elé, akinek nem helikopter jut, csak kisvasút, hanem olyan, amivel tömegközlekedést lehet létrehozni. Jelentős része volt a Városliget rendezésében. Megvásárolta saját vagyonból és parkosította a Margitszigetet. Adományaival bővítette a Nemzeti Múzeum gyűjteményeit és az Országos Széchényi Könyvtárat. Tízezer forintos adománnyal járult hozzá a Magyar Tudományos Akadémia alapításához. Támogatott és felkarolt számos haladó polgári kezdeményezést, így alakulhatott meg a Magyar Gazdasági Egylet, később a Kisfaludy Társaság, a Természettudományi Társaság és a Vakok Intézete. Ő maga jegyezte az újonnan alakult Kereskedelmi Bank első részvényeit. Bőkezű mecénásként támogatta a művészeteket és a közoktatást - nem mondom, hogy a felcsúti focicsapat az semmi, de azért csak más. Szorgalmazta a műszaki oktatás első magyarországi intézményének, a II. József császár rendeletére még 1782-ben felállított Ipartanodának a fejlesztését. Az alcsúti uradalomban mintagazdaságot rendezett be és a kastély parkjában arborétumot, 300-nál több ritka növényfajjal.
Ezt a földet adtuk most oda Mészáros Lőrincnek, ez az a föld, ami nem kisbirtok volt, hanem közjavakat szolgált. Na, most Alcsútdobozon és környékén Mészáros Lőrinc cégei és családja ezt az 1500 hektárt tudták megvenni a bérleti rendszer után, és ezáltal az Agrosystemen keresztül hozzájött még, 2051-ig használhat még 3961 hektárt, tehát megközelítőleg 5400 hektár termőföld fölött rendelkezik. És hol van a közfeladat-ellátás, amit a Habsburg-család ellátott? Ezek voltak azok a földek.
De itt van Csákvár - hiszen ott is a Csákvári Mezőgazdasági Zrt. vezérkara jócskán bevásárolt -, gróf Esterházy Móricnak Csákváron 13 799 katasztrális holdja volt, tehát megközelítőleg 8 ezer hektárnyi földje volt. Ide telepítette, Csákvárra a Szent Vincéről elnevezett apácarendet, természetesen saját pénzből finanszírozta, a zárdához tartozott, általa alapított, fenntartott két óvodát, leányiskolát, kórházat, szegényházat és árvaházat hozott létre. Van egy ötös lista, amivel nem akarom untatni önöket, talán ismerős a családnak a tevékenysége. A Csákvári Mezőgazdasági Zrt. vezérkara a korábbi… Ezen a birtokon jött létre a Csákvári Állami Gazdaság, most ez került át teljes mértékben, 1829 hektár területet kapott bérbe, illetve most már a nagy részét ennek meg is vásárolta ezen a területen. Tehát lehet nézni a közfeladat-ellátást, hogy mit lát el!
Baranya megyében Frigyes királyi herceg megközelítőleg 24 300 hektáron dolgozott, ez 42 ezer katasztrális hold volt. Ott most Csányi Sándor érdekeltségében megközelítőleg 25 ezer hektáron dolgoznak, tehát egy picivel meghaladják Frigyes királyi herceg területét, de belátjuk, Csányi Sándor egy picivel nagyobb úr is azért, mint egy királyi herceg, most, jelen pillanatban Magyarországon. Frigyes királyi hercegé volt Baranya megyében ez a terület, életrajza alapján jelentős mecénási szerepkört töltött be, hadászati területen volt szerepe, önmaga finanszírozta az Osztrák-Magyar Monarchia haderejének egy jelentős részét, elkötelezett híve volt Ferenc József császárnak, és közfeladatokat látott el minden területen. Frigyes földjeinek a zöme a Bóly Zrt. révén Csányi Sándor uradalmához tartozik jelen pillanatban, tehát ő vette át ezeket a földeket. Önök ezt segítik, ez a fideszes kisgazdaság.
Lepsény és környékén gróf Nádasdy Lipót 2218 hektáron gazdálkodott, ez akkoriban 3837 katasztrális hold volt. Ő 1848-ban híve maradt a nemzeti ügynek, amiért gyakorlatilag börtönt kapott, és a vagyonának egy jelentős részét elvették. Ezután visszavonultan élt, a pesti lelencház alapításához járult hozzá jelentős összeggel. Ez a Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó Mezort-csoporthoz tartozik, 18 ezer hektár állami földet művelhet még 2051-ig. Ezt a Fidesz privatizálta, és ő tartja fenn ezt az 50 éves bérletet.
Miután az időm kezd szűkös lenni, még megemlítem Gárdony környékén gróf Nádasdy Tamás birtokait, ő 2024 hektáron dolgozott vagy gazdálkodott megközelítőleg, ez 3519 katasztrális hold volt. Iskolát és nyomdát alapított, támogatta a várépítészetet, megerősítette Kanizsát, felépítette a Zalavár palánkjait, valamint ő építette át reneszánsz stílusban a környékbeli kastélyt. Ő látott hozzá Egervár, Kapuvár, Léka, Keresztúr megerősítéséhez is, valamint számos udvarházat újított meg reneszánsz stílusban a vagyonából. A magyar irodalom szempontjából a legfontosabb pártfogoltja kétségkívül Tinódi Lantos Sebestyén volt. Az ő birtokai Zászlós Tiborhoz kerültek, 9 ezer hektáron, tehát megközelítőleg négyszer akkora birtokon vannak most jelen pillanatban. Hajrá, Felcsút!
Törökszentmiklóson az Almásy-család birtokai kitettek összesen 4750 hektárt, ez akkor megközelítőleg 8212 katasztrális hold volt. A családi gazdasággal foglalkozott Almásy Dénes, Almásy Imre és Almásy Pál egyaránt, ezek együttesen érték el most Horváth László, Varga Mihály miniszter úrnak és Fazekas Sándor támogatójának és barátjának a termőföldjeit. Hosszan sorolhatnám, a vitézi rendben mit tett, az Egri Norma nevű szegénygondozási egyházszervezet területén, de akkor nem lenne már időm, hogy elmondjam a gróf Károlyi-családnak a birtokait, amelyeket most Leisztinger Tamás művel teljes mértékben, szintén fideszes támogatásnak köszönhetően, akárhogy is beszélnek másról, gyakorlatilag az ő érdekeltségei közé megközelítőleg 26 ezer hektár tartozik.
Ez a fideszes kisbirtokrendszer (Az elnök csenget.), amit létrehoztak többek között. Köszönöm.
