DR. SZŰCS LAJOS,
DR. SZŰCS LAJOS,
DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Mélyen tisztelt Házelnök Úr, ÁSZ-elnök Úr, Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő 2015. évi költségvetés zárszámadásáról szóló T/12284. számú törvényjavaslatról folyik ma a szó.
Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Több számadat elhangzott, engedjék meg, hogy ezekből néhányat én is megismételjek, pontosan azért, hogy azokat a folyamatokat, amelyeket a 2015. évi zárszámadással kapcsolatban elénk tárt a kormány, egy picit mi is meg tudjuk világítani. Többször elhangzott, hogy a nemzeti jövedelem növekedése a tervezettek szerint 2,5 százalékos volt, a későbbi prognózis 2,9 százalékra emelkedett, és a tényadat, amit néhány héttel ezelőtt a kormány benyújtott Brüsszel felé, pedig 3,1 százalékkal haladta meg a tavalyelőtti növekedési ütemet. Ez mit mutat? Azt mutatja, hogy ennek a 2015. évi költségvetésnek a tervezése megalapozott volt, hiszen azokat a lehetőségeket vette figyelembe, amelyekkel számolni tudott akkor a kormány. A beszámoló pedig azt tartalmazza, hogy a lehetőségekhez képest milyen fejlődést tudott elérni, amit a későbbiekben nyilván a bevételek növelésével, illetve a kiadásoknak a mérsékelt növekedésével lehetett ellensúlyozni.
Nagyon fontos számadat volt, amit az államtitkár úr és az ÁSZ-elnök úr is elmondott, az, hogy a munkanélküliségi ráta Magyarországon soha nem látott mértékben, 6,8 százalékról erre az évre 4,9 százalékra tudott csökkenni. Ez úgy valósulhatott meg, hogy a gazdaság fejlődött, hiszen egy nem fejlődő gazdaságban a munkanélküliek száma általában növekedni szokott.
Fontos számadat volt az, hogy a hiány, amit az Alaptörvényben rögzített módon minden évben csökkenteni kell, több hitelminősítő és természetesen az ellenzék által is ostorozott módon, az előrejelzések szerint azt várta mindenki, hogy nem fog csökkenni, ehhez képest a hiány 74,7 százalékra csökkent, és itt is egy 1 százalékos növekedést tudunk bemutatni, hiszen a tervezett 75,7 százalék volt, ehhez képest 74,7 százalékra realizálódott. Fontos mondat volt a reálkeresetek növekedése, ami 4,8 százalékban tudott növekedni. És talán a legfontosabb a központi költségvetés hiányának a csökkenése, amiről néhány számadatot azért majd meg fogok osztani önökkel.
(10.10)
A 2015. évi költségvetési törvényben 2,4 százalékos hiánycélt fogalmazott meg a kormány, a zárszámadási törvény pedig - a szeptemberben az Unióhoz benyújtott számok alapján - 1,6 százalékkal realizálódott. Itt is egy 0,8 százalékos csökkenést tudtunk elérni.
És hogy összehasonlító számaink is legyenek: 2004-ben 6,5 százalék volt a hiány, 2005-ben 7,9 százalék, 2006-ban pedig 9,3 százalék. Direkt nem mondtam olyan éveket, amikor azt mondhatják, hogy valamilyen válságidőszakot kell megnéznünk. A 9,3 százalék és az 1,6 százalék között pedig ott feszül az a kérdés, hogyan lehet a gazdaságot finanszírozni. Ott érhető tetten az, hogy a Nemzeti Bank monetáris politikája az inflációt segítő módon magasra teszi az alapkamatot, vagy éppen a kormány és a gazdaság segítése érdekében a lehető legalacsonyabbra teszi a jegybanki alapkamatok mértékét. Ebből a szempontból fontos tehát, hogy megnézzük, hogy a tavalyi évben 0,1 százalék volt az infláció mértéke, vagyis mindannyiunk pénzének a romlása szinte nem is érzékelhető. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gazdasági növekedéshez hozzá tudott járulni az infláció is. Tettük ezt úgy, hogy ahogy elmondtam, növekedtek a reálbérek, és tettük ezt úgy, hogy a nyugdíjak reálértéke is növekedni tudott.
A gazdaság teljesítményéhez, az államtitkár úr is elmondta, nagyon jelentős mértékben járult hozzá az export növekedése és az export-import ráta különbségének a magas száma - 7,7 százalékos volt ez a növekedés. Azt hiszem, ez is mutatja azt, hogy a magyar gazdaságnak volt tere arra, hogy a termékeit értékesíteni tudja.
2001 óta veszek részt a parlament zárszámadási törvényeinek a vitájában, és azt kell mondanom, hogy ennyire szikár, hogy ne mondjam, unalmas zárszámadási törvénnyel még nem nagyon találkoztam. A 2001-es és az utána következő években a zárszámadási törvények úgynevezett salátatörvényként voltak benyújtva a parlamentnek, amelyben az előző évi teljesítmények feldolgozásához mindig nagyon komoly törvénymódosításokat nyújtott be az akkori kormány, az akkori kormányok, amelyekben megpróbálták elvarrni az előző évek gazdasági számait. Volt olyan év, ahol több mint 50-60 törvényt is módosított ez a zárszámadási javaslat, és általában mindig arról szólt, hogy a tervezett hiánycélt jóval meghaladó módon teljesültek a zárszámadási törvények. Ebből a szempontból ez a 2015-ös zárszámadási törvény, azt hiszem, teljesen nóvum, hiszen pusztán csak a zárszámadási törvény került benyújtásra, nem kellett benne semmilyen elvarrásra helyet találni.
Az államtitkár úr is elmondta, az is nóvum benne, hogy a tavalyi évben összesen két alkalommal történt meg a 2015-ös költségvetési törvény módosítása. Egyik alkalommal sem azért, ahogy az ÁSZ-elnök úr is elmondta, hogy a hiánycélt rontsuk, vagy valamilyen olyan gazdasági folyamatot próbáljunk meg benne megoldani, amelyre nem számítottunk.
Volt törvénymódosítás, elsősorban azért, mert a bevételek növekedtek, és a bevételnövekedéshez hozzá lehetett kapcsolni olyan kiadások bevonását a költségvetési törvénybe, amire nem lehetett számítani. Az államtitkár úr is elmondta ezeket. Én egyet emelnék ki belőlük, a migránsválság okozta külön kiadások rendezését. A tavalyelőtti tervezéskor senki nem számított arra, hogy Magyarországot milyen migránshullám éri. Azt hiszem, a kormány jól döntött ezeknek a forrásoknak a felhasználásáról ennek a migránshullámnak a megfékezésére. Bár ne kellett volna, és akkor ezeket az összegeket másra lehetett volna fordítani!
Azt hiszem, annak a munkának az elismerése, amit a 2015-ös költségvetési zárszámadás is mutat, az, hogy ebben az évben, a legoptimistább várakozásokat is meghaladó módon, a hitelminősítők sem tudtak mást tenni, mint hogy a szirénhangok ellenére a minősítést megváltoztassák. Én szoktam hallgatni gazdasági rádiókat, ahol a szereplők mindig kicsit extrém, negatív módon próbálják meg értékelni a kormány munkáját, de az elmúlt napokban az ő hangjaik is kicsit elcsitultak, amikor ezek a hitelminősítőktől érkező pozitív értékelések megérkeztek Magyarországra.
Fontos elmondanunk, amit a zárszámadási törvény tartalmaz, hogy valamennyi tervezett kiadás és valamennyi tervezett bevétel megvalósult benne. Nincsenek olyan részek, amit az Állami Számvevőszék jelentése is tartalmaz, amelyek ne teljesültek volna. A számvevőszéki jelentésből azt is meghallhattuk, hogy voltak olyan részei, amiket kockázatosabbnak minősített a Számvevőszék, azonban a teljesülés azt mutatja, hogy ezek a kockázati tényezők a hibahatáron belül maradtak. Tehát azt gondolom, hogy azt is elmondhatjuk itt a Házban, hogy ilyen ÁSZ-jelentést sem hallhattunk még, amelyik ennyire pozitívan értékelte volna ezeket a gazdasági folyamatokat.
Tisztelt Államtitkár Úr! ÁSZ-elnök Úr! A legfontosabb mondat elhangzott: nincs salátatörvény, és nem kellett olyan dolgokat elvarrni ebben a zárszámadási törvényben, amit itt a Ház előtt már sokan megszoktak. Így hát azt is el tudjuk mondani, amit magának a költségvetésnek a tervezésekor is elmondtunk, hogy a törvényjavaslat kiszámítható és következetes volt, valamint az ÁSZ jelentéséből a „megbízható” kifejezést is ide tudjuk idézni.
A költségvetési törvény egyik legfontosabb része, hogy betartható-e a költségvetési törvényben megfogalmazott cél. A zárszámadási törvény kapcsán pedig azt tudjuk mondani, hogy betartható volt, és azt be is tartotta valamennyi szereplője. Valós adatokon alapult tehát ez a zárszámadási törvény, ami, azt gondolom, örömmel tölt el bennünket.
És a végén azt szeretném önökkel közölni, hogy valamennyi szereplő, a kormány és a törvény benyújtói, az államháztartási törvényben rögzített szabályok szerint és határidőben nyújtották be a költségvetési beszámolót, a szükséges mellékletekkel együtt. Természetesen az ÁSZ véleményét is köszönjük. Mindezekkel együtt a Fidesz képviselőcsoportja nevében arra kérem önöket, hogy a benyújtott törvényjavaslatot vitassák meg és később pedig fogadjuk el azt. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
