TUZSON BENCE
TUZSON BENCE
TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha egy Alaptörvény módosításáról beszélgetünk, akkor nem árt, ha néhány fogalmat a helyére teszünk, hiszen itt elhangzottak fogalmak. Nagyon sajnálom, hogy az LMP képviselői nincsenek bent a teremben, hiszen ők vetették fel, hogy van olyan, hogy Alaptörvény, időnként meg alkotmányról beszélünk, és micsoda dolog az, hogy ugyanazt a szót használjuk két ugyanolyan fogalomra. Nos, lehet, hölgyeim és uraim, hogy időnként ugyanazt a fogalmat használjuk rá, és szinonimaként kezeljük ezt a két fogalmat, de ha egy Alaptörvény módosításáról beszélünk, e Ház falai között illik tudni, hogy Alaptörvény és alkotmány között van különbség, hiszen alkotmány alatt a magyar közjogi hagyományok alapján és jogdogmatikai szempontból egy szélesebb szabályrendszert értünk, mint Alaptörvény alatt, tehát az alkotmány mindazon szabályok összességét jelenti, amely szabályok alapján egy ország működik. Ennek egyik fontos eleme, de nem kizárólagos eleme az Alaptörvény. Ezért van az, hogy a különböző országok alaptörvényei időnként szélesebb körű, időnként pedig szűkebb körű szabályokat határoznak meg, hiszen az alkotmányosság követelményét nemcsak az Alaptörvény, hanem az ahhoz kapcsolódó további jogszabályok egészítik ki.
Fölvetődött itt a vita során az, hogy vajon egy ilyen támogatás, a 3 millió 360 ezer ember szavazata elég erős-e ahhoz, hogy Magyarországon Alaptörvényt módosítsunk, és hogy ez tükrözi-e az emberek többségének a véleményét. Nos, ha abból a logikából indulnánk ki, amiből Fodor Gábor indult ki, akkor azt mondhatnánk, hogy ma Magyarország nem lenne a NATO tagja, ma Magyarország nem lenne az Európai Unió tagja.
(18.40)
Hiszen ezeken a szavazásokon nem szavazott annyi ember a csatlakozás mellett, mint ahányan akár most is szavaztak nemmel a 2016-os magyarországi népszavazáson. Tehát a legitimáció, ami e tekintetben jelent egyfajta jogi legitimációt is, de még inkább egyfajta politikai legitimációt, erős és egyfajta kötelezettséget teremt. Kötelezettséget teremt arra, hogy a Magyar Országgyűlés foglalkozzon ezzel a kérdéssel, és akár alaptörvénymódosítással vagy máshogy, de erősítse meg az emberek szándékát. Hiszen az az új egység, ami létrejött Magyarországért ezen a népszavazáson, kötelezettséget teremt, és ennek megfelelő a mostani alaptörvénymódosítás is.
Kötelezettséget jelent, és ezt mondom jobbikos képviselőtársaimnak is, hiszen itt nem egy kérésről van szó. Nem arról van szó, mint ahogy Staudt Gábor megfogalmazta, hogy itt most a kormánypárti képviselők egy kérést fogalmaznának meg a Jobbik irányába azzal kapcsolatban, hogy támogassák az Alaptörvény módosítását, hanem a másik oldalról megjelenik egy kötelezettség, egy képviselői kötelezettség, hogy legyünk elkötelezettek abban az irányban, amiben az embereknek egy ilyen nagy többsége, egy új egység állást foglalt. Ennek megfelelően tehát, önöknek is, kedves képviselőtársaim, van kötelezettségük ezzel kapcsolatban.
Nem arról beszélünk, hogy szó szerint kell egy népszavazás döntését beilleszteni az Alaptörvénybe. Ezt megint csak LMP-s képviselőtársaimnak mondom, akik nincsenek most itt a teremben. De itt arról van szó, hogy ahhoz, hogy megjelenjen egy gondolat, ami megjelent egy népszavazáson, és ezt alaptörvényi szintre akarjuk emelni, akkor annak szintje egy elég magas szint, ami utána egy keretrendszert teremt, és ezek között a keretek között alkalmazható az a döntés, amit az emberek a népszavazás során meghoztak. Ennek megfelelő a mostani Alaptörvény is, ami többféle szabályt tartalmaz ezzel kapcsolatban. Nem véletlen, hogy konkrétan, expressis verbis kimondja, hogy idegen népesség Magyarországra nem telepíthető be.
Fölvetődött itt a kérdés, hogy a betelepítés fogalma egyáltalán létező fogalom-e, tehát hogy miről beszélünk akkor, amikor betelepítésről beszélünk. Itt egyébként az európai jogban és az Európai Bizottság gyakorlatában is megjelenő fogalmakról beszélünk. Amikor az Európai Bizottság resettlementről vagy relocationról beszél, ez két különböző fogalom. A relocation azt jelenti, hogy a már az Európai Unión belül levő bevándorlókat valamilyen formában el kell osztani, ez a kötelező betelepítésnek az a rendszere, amiről általában beszélni szoktunk; vagy egyébként a resettlement azokat az embereket is jelenti, és kevésszer beszélünk arról a veszélyről, ami felvetődik nap mint nap az Európai Bizottságban is, amikor az Európai Unión kívülről akarnak embereket behozni, és azokat is ugyanúgy egy kvóta szerint elosztani az Európai Unió területén.
Egyértelmű a magyar Alaptörvény rendelkezése, egyértelmű most ennek a módosításnak a rendelkezése, és az is egyértelmű, hogy ez összhangban áll az európai joggal. Ez egy fontos kitétel e tekintetben, hiszen olyan szabályt emelünk be most az Alaptörvénybe, ami egyébként egy létező szabály, vagy gondolatvilágában, vagy szavaiban is akár, de létezik más európai jogok, más európai alaptörvények, alkotmányok szabályozásában. Ez a kitétel egy fontos kitétel a tekintetben, hogy a későbbiekben mit fog szólni az Európai Unió vagy az Európai Bizottság ehhez a módosításhoz, azaz tud-e ezzel kapcsolatban mondani valamit.
Itt egy nagyon fontos kérdésre kell kitérni, amire kitértünk már korábban. Ez a kérdés pedig az, hogy hogyan viszonyul a magyar jog, hogyan viszonyul a nemzetállami jog az európai joghoz. Vajon létezik-e olyan, hogy az európai jog felsőbbrendűsége, vagy nem létezik ilyen, hogy az európai jog felsőbbrendűsége? Ha ezt a kérdést tisztázni szeretnénk, akkor alapvetően abból kell kiindulni, hogy mi az európai jog forrása. Ugye, az Európai Unió részéről folyamatosan, már a 70-es évektől kezdve létezik egy lopakodó jogalkotás, azaz európai szabályozási körbe kíván bevonni olyan szabályokat, amelyek nemzeti hatáskörben vannak. Többször, több alkotmánybíróság is elutasította ezt. Még azt is mondták, főként a német alkotmánybíróságnak van több döntése is e tekintetben, hogy abban az esetben, amikor átadott vagy közösen gyakorolt hatáskörök vannak, akkor is annak a gyakorolt hatáskörnek a korlátját a nemzeti jog, a nemzeti alkotmányok mindenképpen jelentik. Mert itt olyan hatáskörök érintéséről is szó van, ami a nemzeti szuverenitást is érintheti, az alkotmányos identitást, hogy az előbb már többször emlegetett és részleteiben kifejtett fogalmakról beszéljünk.
Ennek megfelelően tehát, ha európai jogról beszélünk, annak a forrása nem más, mint mindig a nemzeti jog, hiszen a nemzeti jog az, ami lehetővé tette egyáltalán az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződésünk megkötését is. Tehát itt, a hierarchiában fölötte áll a nemzeti jog és főként a nemzeti alkotmány alkalmazása az európai jog alkalmazásának. Tehát egy európai szabályról, egy európai uniós szabályról is bármikor ki lehet mondani, hogy az egy nemzeti alkotmányba ütközik, az alkotmány szabályával ellentétes, ezért annak nemzeti alkalmazhatósága kizárt lehet e tekintetben.
Ezért fontos tehát, hogy a mi alaptörvénymódosításunk egy olyan európai megoldást tartalmaz, amennyiben az Országgyűlés azt elfogadja, amelyik egyébként elfogadható Európában, tükrözi azoknak az embereknek a véleményét, azoknak az embereknek az akaratát, akik a népszavazáson egy egység mellett kiálltak és Magyarországért kiálltak, és emellett minden európai fórumon megvédhető, összhangban áll az európai alkotmánybíróságok gyakorlatával, és összhangban áll az európai alkotmányokkal, alaptörvényekkel is.
Ami a politikai részét illeti ennek a mostani alaptörvénymódosításnak, az embert időnként meglepetések érik. Nem a szocialisták részéről, akik nem jöttek el, bár korábban egyébként, még a népszavazás előtt úgy nyilatkoztak, ha a parlament elé kerül egy ezzel kapcsolatos szabályozás, akkor ezt a szabályozást támogatni fogják. Hát, úgy látszik most a padsorokból is, hogy ez a támogatás nincsen meg, és szavakban is elutasították ezt a támogatást. Meglepőbb viszont ennél az LMP magatartása, viselkedése. Egy ideig úgy tűnt, hogy egy ilyen típusú magyarországi szabályozást, ennek a védelmi szintnek, a magyarországi védelmi szintnek az emelését támogatni fogják. Most, amikor arra került a sor, hogy az Országgyűlés asztalán fekszik már egy ilyen alaptörvénymódosítás, ők kihátrálnak ebből a módosításból. Nem kell minősíteni azt a hozzászólást, ami itt elhangzott ezzel az alaptörvénymódosítással kapcsolatban, de mindenesetre semmiképpen sem mondható támogató hozzászólásnak, amit Sallai R. Benedek megejtett itt az Országgyűlésben, vagy pedig az LMP társelnöke mondott el itt korábban.
Ami a legfontosabb dolog, hogy a politikai támogatás meg kell legyen és meg is van egy ilyen alaptörvénymódosításhoz. Azaz egy Alaptörvény módosításának ez a formája bírja az emberek akaratát, és ehhez kapcsolódó volt az a népszavazás, ami Magyarországon lezajlott, és ezzel kapcsolatban is méltatlanok azok a támadások, amelyek magát a népszavazást érintik. Hiszen nem lehet azt mondani azokra az emberekre, akik elmentek a népszavazásra és döntöttek, hogy felelőtlen emberek. Ezt a jobbikos képviselőtársaimnak mondom. Nem felelőtlen emberekről van szó. Azok elmentek, komolyan gondolták és komolyan odatették a voksukat. Egy olyan népszavazáson, ahol több ember ment el, amely sikeresebb népszavazás volt, mint az eddigi népszavazások bármelyike, hiszen többen szavaztak egy irányba, mint az eddigi, 1990 óta fennálló népszavazások bármelyikén.
Tehát ezeknek az embereknek az akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni. És el kell oszlatni bizonyos tévedéseket is. Itt elhangzott a frakcióvezetőjük részéről, hogy a brexit-népszavazás esetén mennyit költött Nagy-britannia, az ottani adófizetők arra, hogy ezt a népszavazást lefolytassák. Nos, kedves képviselőtársaim, az az összeg körülbelül 50 milliárd magyar forintnak felel meg, tehát ezzel kapcsolatban elég tévesek voltak azok a számok és adatok, amiket az önök képviselőtársa, az önök frakcióvezetője mondott. Nem lehet összehasonlítani a kettőt nyilván, de azért meg kell jegyezni, hogy ott egy egészen más nagyságrendben folyt, nyilván több pénzzel rendelkező országról is beszélünk, az a kampány, mint ami egyébként itt Magyarországon folyt.
De a másik része ennek a történetnek az, hogy azért ebben a kérdésben nem feltétlenül a számokból kell kiindulni. Nem abból kell kiindulni, hogy az emberek megkérdezésének van-e költsége vagy nincs költsége. Hiszen az emberek megkérdezése egy alapvető fontosságú kérdésben, abban a kérdésben, hogy milyen Európai Uniót szeretnénk, fontos, és ezt nem lehet felelőtlenségnek tekinteni, mert ez egyfajta kötelezettség. Ez minden kormány kötelezettsége. A legutóbbi országgyűlési választáson még nem volt ilyen jellegű probléma, még nem volt ismert ez a probléma, és amikor az emberek felhatalmazták kormányzásra a Fidesz-KDNP szövetségét, akkor még nem foglaltak abban az alapvető kérdésben állást, hogy ebben a kérdésben milyen Európai Uniót szeretnénk.
(18.50)
Ezért kötelességünk volt megkérdezni az emberek véleményét, és az emberek jelentős többséggel elmondták ezzel kapcsolatban az álláspontjukat, és ezt nekünk, országgyűlési képviselőknek követni kell, az Alaptörvény módosításában meg kell jeleníteni, és ezt támogatni kell, s erre kérem képviselőtársaimat is, azokat a képviselőket is és azokat a frakciókat is, akik nincsenek jelen a teremben. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
