KÓSA LAJOS,
KÓSA LAJOS,
KÓSA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Alaptörvény és annak módosítása mindig kivételes pillanat a Ház munkájában, és aligha mondható az, hogy bármelyik alaptörvénymódosítás mellékes vagy lényegtelen lenne, azonban most először fordul elő az, hogy az alkotmányos identitásunk védelme érdekében kell direkt, közvetlenül kifejezni az Alaptörvényben ragaszkodásunkat ahhoz, amit a magyar alkotmányos hagyomány, az alkotmányos vívmányok, Magyarország történelme, szokásai, értékválasztása, rendje kapcsán gondolunk.
Nem véletlen, hogy úgy hozta a sors, hogy ez pont a hetedik módosítás, ami - mint tudjuk - a magyar legendáriumban is kivételes és különleges szám. Ez a hetedik módosítás egy olyan időszakban történik, amikor Európát és Magyarországot alapvető, lényegbeli kihívások érik, olyanok, amelyre ha elhibázzuk a választ, hosszú évtizedekre, ha nem örökre megváltoztathatják az országot, megváltozik az a Magyarország, amit mi ismerünk.
(10.10)
Az a Magyarország már nem lesz ilyen, mint amilyennek mi most szeretjük, amilyennek kaptuk a szüleinktől, és amilyennek szeretnénk majd a gyerekeinkre ráhagyni.
Ha valaki nem hisz csak a saját szemének, ma már a schengeni egyezmény adta jogokkal élve egészen kevés pénzből meggyőződhet arról, hogy mit jelent az, amikor azt mondjuk, a migráció Európa és a benne lévő népek és országok alapvető identitását veszélyezteti. Csak el kell menni Dél-Francia-ország-ba, el kell menni Svédországba, el kell menni Hollandiába, Németországba, Berlinbe, és látjuk a saját szemünkkel, amit csak a brüsszeli elefántcsonttoronyba szánt bürokraták nem hajlandók észrevenni, holott talán ma már ott tartunk, hogy elég lenne nekik kinyitni az ablakot, és kinézni, mert az Európai Unió fővárosa is jobban emlékeztet néhány kerületében Tunéziára, Egyiptomra vagy Szíriára, mint Brüsszelre. Hol vannak már a csokoládés, csipkeverős hangulatú utcácskák? Talán skanzenként van még jelen néhány térségben, bár ott is egyre ritkábban. Nem véletlen, hogy az osztrák elnökválasztási kampány egyik jelöltje Facebook-bejegyzésében a következő mondatokat írta be egy fénykép kíséretében; a fényképen az Oktoberfest volt látható, amint szögesdróttal és katonákkal körülvéve rendezik meg ezt Münchenben, s azt írta: Mivé lett a világ? A határokat nem őrzi senki, a határok védtelenek, az Ok-toberfestet pedig körbekerítették és katonák őrzik.
Mi azt gondoljuk, hogy Magyarországnak olyan országnak kell maradnia, amilyennek megismertük. Magyarországnak azok az alapjogai, amelyek megillették akkor is, amikor az Európai Unió tagjává vált, és a tagságkor egyáltalán nem kellett azzal szembesülni, hogy majd valamikor később azzal kell farkasszemet néznünk, hogy olyan emberekkel kell együtt laknunk és megosztanunk a hazánkat, akikről nem tudjuk, kicsodák, nem tudjuk, hogy kik döntenek róla, nem tudjuk, hogy milyen felhatalmazás alapján. Akkor, amikor a magyar polgárok arról döntöttek, hogy legyünk az Unió tagja… - most tekintsünk el az elképesztően bugyuta kampánytól! Emlékszünk rá? Kovács László itt a parlamentben: szavazz az Unióra, mert neked is lehet kávézód a Mariahilferen. Konkrétan menjen végig mindenki a Mariahilferen, egyetlenegy magyarnak sincs ott kávézója - töröknek annál inkább; zárójel bezárva. De eltekintve ettől, az Európai Unióba való lépésünkkor egy sor alapjogunkról nem mondtunk le. Szó sem volt arról, hogy el kell szenvednünk olyanokat, amilyeneket a magyar történelemben már elszenvedett Magyarország; igaz, azok legalább „rendes” diktatúrák voltak - a „rendeset” idézőjelbe téve -, merthogy a sztálini Szovjetunió lakosságcseréket hajtott végre úgymond és kitelepítéseket, egész nemzeteket tüntetett el egyébként a Szovjetunió térképéről is vagy akár Közép-Európából, ezt megtapasztaltuk. Ki az ördög gondolta azt, hogy annyi évvel a sztálini diktatúra elmúlása után, annyi évvel az MSZMP-diktatúra elmúlása után egy szabad országok közösségében ugyanazzal a jelenséggel fogunk szembenézni, csak most már ezt nem kitelepítésnek és lakosságcserének hívják, hanem kvótának meg elosztási mechanizmusnak?
De függetlenül attól, hogy hogyan hívjuk ezt a jelenséget, a kényszer-lakhelyváltoztatás tömeges méretekben még az ENSZ alapokmányok szerint is tilalmas. Mindegy, hogy milyen szóvirágokkal próbálják ezt jellemezni, barátságos látogatás, tanulmányút, ideiglenes tartózkodás - ugye, emlékszünk, a szovjet hadsereg is ideiglenesen állomásozott Magyarországon az idők végezetéig, s a többi, s a többi -, az ENSZ alapokmányai is tiltják ezt, mint arra egyébként oly plasztikusan felhívta a figyelmet maga a magyar ombudsman. Mégiscsak jó, hogy van nálunk ilyen intézmény, szemben más, egyébként rendkívül demokratikusnak mondott európai országgal, ahol az ombudsman mint jelenség ismeretlen, viszont a mi figyelmünket a vitathatatlanul független ombudsman is felhívta arra, hogy ez a szándék egyébként más nemzetközi joggal is teljes mértékben ellentétes.
Elnök Úr! Tisztelt Ház! Akkor, amikor az alaptörvénymódosításról vitázunk, és a konkrét szöveget nézzük meg, természetesen számtalan szempontra ki kell térni. Egy azonban egészen biztos: az egész módosítás alapját az az új összefogás Magyarországért teremtette meg, amely az október 2-ai népszavazáson 3 millió 360 ezer embert abba az irányba terelt, hogy mondjunk nemet, mondjunk nemet Brüsszelnek a kötelező kvótára, a betelepítési politikájára. Ez a politikai alapja annak, hogy ha most a parlament elfogadja, és remélem, elfogadja az alaptörvénymódosítást, senki az égegyadta világon nem kérdőjelezheti meg ennek a legitimitását és a politikai közös akaratot, még akkor sem, ha a szocialisták most egész egyszerűen nincsenek jelen.
Fájó szívvel mondhatjuk, hogy Magyarországon a baloldalra Magyarország védelmében sosem lehetett számítani. Most, hogy ’56 hatvanadik évfordulója közeledik, pontosan tudjuk, hogy a magyar baloldal inkább a szovjet megszálló hadsereg mellett harcolt a valamikori miniszterelnökkel az élen, Horn Gyulával az élen, semmint hogy a magyar szabadságharcosok mellé állt volna. Most, amikor teljesen nyilvánvaló, hogy a magyar identitást, függetlenséget, önazonosságot egy új kihívás fenyegeti, a szocialisták nincsenek jelen. Nincsenek jelen annak dacára, hogy azt hazudták - most már tudjuk -, azt hazudták a kampányban mindenkinek, hogy ők lényegtelennek tartják a népszavazást, de a kvótaellenes törvény vitáján és annak szavazásánál igent fognak mondani, mert ők sem szeretik a kvótát és ők is tiltakoznak ellene, a parlamentben kell erről dönteni.
Tisztelt Képviselőtársak! Itt van a pillanat. Lehet rájuk számítani? Nem lehet. Az, hogy hazudtak reggel, éjjel meg este - mondta a valamikori miniszterelnökük, párelnökük -, az már nem meglepő, de az, hogy ilyen nyilvánvalóan, ilyen brutálisan átverjenek mindenkit, ráadásul az egyik legfontosabb alapkérdésben, a magyar önazonosság, a magyar szabadság kérdésében, ez, azt hiszem, még az edzettebb parlamenti képviselőket is meglepheti. Azt gondoltuk a kampányban, hogy úristen, mégis van egy új elnök, Molnár Gyula, talán megjött az eszük, szakítanak azzal a hagyománnyal, talán szakítanak azzal a hagyománnyal, hogy az utolsó pillanatban mindig hátba szúrják Magyarországot. Nem. Fontos pillanat ez: a demokráciában most újra kiderült megkérdőjelezhetetlen módon, nem véletlen az, hogy a Magyar Szocialista Párt jogi és politikai értelemben is a Magyar Szocialista Munkáspárt utódja. A Magyar Szocialista Munkáspárt utódja, a pártállami diktatúra megvalósítójának az utódja; hűen ehhez a politikai hagyományhoz, most nincsenek itt, nem lehet rájuk számítani. Kedves Magyar Választók! Kedves Magyarország! Tisztelt Képviselők! Jegyezzük meg ezt a pillanatot; ha a magyar szabadságért kell küzdenünk, már annak is örülhetünk, ha a szocialisták nem szúrnak hátba, de lehet, hogy még ebben sem lehet reménykedni, de hogy számítani nem lehet rájuk, az egészen biztos.
Elnök Úr! Tisztelt Ház! Természetesen a kormány által benyújtott szövegről majd hosszan fogunk vitatkozni, és természetesen javítani is lehet, hiszen van néhány olyan megfogalmazás, amit pontosítani lehet, és az is nagyon fontos politikai kérdés, pontosan a magyar baloldal nyomatékosítja azt a szempontot, amit a Jobbik is felvetett, nevezetesen, hogy az Alaptörvény módosításán túl, amikor megadjuk a felhatalmazást arra, hogy a parlament egy ágazati törvényben rendezze azt, hogy ki, milyen feltételekkel élhet Magyarországon - nem magyar és nem uniós állampolgár, illetőleg még néhány ország állampolgára, akivel az Uniónak erre vonatkozó szerződése van, Svájc, Norvégia -, tehát amikor erről a törvényről döntünk, akkor ezt kössük sarkalatossághoz. Sarkalatossághoz, mert mi valóban azt gondoljuk, hogy demokrácia van, és egészen biztos, hogy más parlamenti pártok is egy választási kampányban többséget szerezhetnek.
(10.20)
De ne kockáztassuk azt, hogy ez a többség, illetve a választási küzdelem azzal az élethalálharccal is egyenértékű legyen, hogy elvész-e Magyarország vagy sem olyannak, amilyennek megismertük. Ezért teljesen nyilvánvaló, hogy erről a kérdésről igenis lehet kompromisszumot kötni a Jobbikkal, azzal együtt egyébként, hogy természetesen az megfogalmazás kérdése, hogy most konkrét törvényt kössünk-e sarkalatossághoz, vagy szabályozási kört kössünk sarkalatossághoz a cselezést megelőzendő.
De azt látom, és az első frakcióközi egyeztetésből az derült ki, hogy semmilyen olyan elvi alapvető akadálya nincs a kompromisszum létrejöttének, ami elháríthatatlan lenne. Szeretném megköszönni a parlamenti frakciók közül azoknak, akik részt vettek az egyeztetésen, és hajlandók a magyar szabadság védelmében összefogni, félretéve a pártpolitikai szempontokat, így a KDNP-nek, a Jobbiknak és természetesen a Fidesznek, hogy ebben az ügyben támogat. Szeretnénk egy jó szöveget létrehozni, és szeretnénk a figyelmet mindenképpen arra ráirányítani, ha valaki azt gondolná, hogy szellemekkel csatázunk, nem létező dolgokkal csatázunk, akkor nézzék meg, mi történik az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben.
Ugyanis az Európai Parlament szakbizottságai tárgyalják azt a jogszabályi javaslatot, amely a kötelező betelepítési kvótáról szól. Hiába gondoljuk mi azt a szlovákokkal és másokkal együtt, hogy ez olyan eljárás, amely jogi értelemben megalapozatlan, ezért önmagában is elbukhatna, látjuk, hogy az alkotmányos védelem erre kevés. Látjuk, hogy az európai alapszabály, az európai szerződés erre kevés, mert Brüsszel lazán fittyet hány a saját szabályaira.
Nem véletlen, hogy az Európai Unióban van olyan tagország, amelynek az alaptörvénye már most kizárja az idegen népesség betelepítését feketén fehéren, ergo a kötelező betelepítési kvótát. Nagyon fontos lesz a vitánál az, hogy ezen alapszabályokat, ezen alkotmányokat, alaptörvényeket senki nem kérdőjelezte meg eddig.
Tehát ha valaki majd ebbe akad bele a magyar alkotmány kapcsán, akkor csak annyit kell mondani, hogy kérem szépen, évekkel korábban már léteztek olyan európai országok, amelyeknek az alapszabályozása, az alaptörvénye ezt kizárja, nevezetesen a kvóta alapján az idegen népesség betelepítését. Ha másoknál ez nem kifogás, akkor az új összefogással létrejött többség esetén sem lehet kifogás Magyarországon.
És hogy mennyire valós az európai fenyegetés, az európai veszély, arról Szájer József, az Európai Parlament képviselője, képviselőtársunk fog önöknek beszélni a Fidesz-frakció másik vezérszónokaként. Én nagyon szépen megköszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
