DR. HADHÁZY ÁKOS
DR. HADHÁZY ÁKOS
DR. HADHÁZY ÁKOS (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Elnézést kérek, indulatosabb lesz az interpelláció, nem én írtam; ezt egy munkáját vesztett újságíró írta, de teljesen azonosulni tudok vele, így az ő kérdéseit én teszem fel. A miniszterelnök úrnak tettük volna fel, de tudom, hogy csak egy államtitkár urat küldött. (Kontrát Károly: Mi az, hogy csak egy államtitkár?)
Van egy rossz hírünk azoknak, akik pezsgőt bontottak október 8-án, a Népszabadság meg-puccso-lásakor. Ki fog derülni az igazság ennek az akciónak a hátteréről, amelyben a kormány keze is benne volt, és abban a hitben is hiába ringatják magukat a sajtószabadsággal és a nyilvánossággal kufárkodó kormányzati politikusok, hogy mostantól szabad a rablás. Önök is meg fogják emlegetni azt a napot, amikor a legfontosabb magyarországi napilapot kivégezték. (Folyamatos, nagy zaj. - Az elnök csenget.) A miniszterelnök és környezete azt állítja: egyszerű gazdasági döntés született a tulajdonos részéről, a kormány nem avatkozik a sajtószabadságba. Ezt azonban az sem hiszi el, aki mondja.
Önök már akkor is beavatkoztak a sajtószabadságba, amikor az Origo internetes hírportált lefejezték, amiért Lázár János utazásai és szállodai számlái után kutakodott. Akkor is durván megsértették a sajtószabadságot, amikor lehetővé tették, hogy Andy Vajna kormánybiztos, álomgyáros állami pénzből megvásárolhassa a TV2-t.
Nem beszélhetünk sajtószabadságról egy olyan országban, ahol a kormányzati adminisztráció egyik tagjáé (Közbekiáltás a kormánypárti padsorokból: Áruló!) a második legnagy… (Balra fordulva:) Ki mondta az „áruló”-t? (Nagy zaj. - Az elnök csenget. - Font Sándor: Te!) Ki mondta? (Nagy zaj. - Font Sándor: Te, most!) Igen, áruló, áruló vagyok, az ön főnökét elárultam… (Nagy zaj, derültség a kormánypárti padsorokból. - A képviselő tovább beszél, szavai a hangosítás hiánya és a zaj miatt nem hallhatók.)
