TUKACS ISTVÁN
TUKACS ISTVÁN
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Természetesen elfogadom államtitkár urat válaszolónak, hiszen miért pont ez a hét maradjon ki. Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon érdekes volt a Hadházy képviselőtársammal történő beszélgetése, amikor a kórházi fertőzésekről beszéltek. Nem mondom, hogy olyan nagyon ügyes volt, csak egyvalamit elfelejtett elmondani, hogy a csökkenő fertőzési adatok hány beteghez tartoznak, milyen számúhoz. És elfelejtette elmondani azt is, hogy többen halnak meg Magyarországon kórházi fertőzésekben, mint közúti balesetekben, ami egy tragédia.
De sajnos, az egészségügyben nem ez az egyetlen tragédia. Pénzügyi és szakmai háttér hiányának okán inkább amputálnak emberi végtagokat, mint hogy érsebészeti műtéteket végezzenek. Önök 18 új fejlesztésű, daganatos betegséget orvosló gyógyszer bevezetését késleltetik, mondván, hogy az államtitkáruk úgy gondolja, hogy mindenki kap időben gyógyszert, a daganatos beteg pedig ne vágyakozzon új fejlesztésűre, még ha hisz is benne, hogy meggyógyul. Sürgősségi betegellátó osztályokon az előtérben fogasra akasztott infúziós palack csepeg le, jó esetben; rossz esetben a beteg fogja. A makói kórház leszakadt plafonja alól döglött galambok potyognak ki. Azért költöznek át oda, mert az új műtő, ahol addig dolgoztak, alkalmatlan arra, hogy műtsenek. Államtitkár úr, a beteg két kórház között egészen véletlenül elveszti a holmiját, és két napig egy kimosott tejfölös pohárból iszik, mert valahol nincsen neki meg a cucca.
Államtitkár úr, egy jól működő egészségügyben ilyen nincs, és egy jól finanszírozott egészségügyben sincs. Tehát kérdezem, mikor óhajtják már észrevenni, hogy az egészségügybe több pénz kell. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
