DR. GALAMBOS DÉNES,
DR. GALAMBOS DÉNES,
DR. GALAMBOS DÉNES, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az Európai Unió által újraírt irányelvnek való megfelelést szolgálja egyrészről. Ahogy Fónagy János államtitkár úr az előterjesztői felszólalásában is jelezte, a törvényjavaslat további része pedig azokat a szabályokat foglalja magába, amelyek a légi közlekedéssel összefüggő technikai szabályokat is pontosítják és módosítják.
Ahogy az államtitkár úr jelezte, a törvényjavaslat a közös felhasználású repülőtér részletszabályait módosítja, amelynek értelmében azt nem nyilvános repülőtér kategóriába sorolja át az eddigi nyilvános repülőtér kategóriából. Tekintettel arra, hogy a közös felhasználású repülőtér elsősorban állami célú, azaz az általános légi forgalomtól eltérő légijármű-moz-gá-sokat fog kiszolgálni, a honvédelmi tárca bizonyos engedélyezési eljárások tekintetében meg kívánja tartani a katonai légügyi hatóság hatáskörét.
A javaslat a közös felhasználású repülőtér állami célú igénybevétele esetében a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezését, zajgátló védőövezetének engedélyezését a katonai légügyi hatóság hatáskörébe utalja.
(13.00)
Az eljárásokban a továbbiakban a polgári légügyi hatóság fog szakhatóságként részt venni. A közös felhasználású repülőtér állami célú igénybevétele tekintetében a földi kiszolgálást végző és a saját kiszolgálásra jogosult repülőtér-használó kiválasztását szintén a katonai légügyi hatóság hatáskörébe kívánja utalni a törvényjavaslat. A törvényben korábban használt lajstromozásra nem kötelezett légi jármű fogalma megszűnik, a meghatározások helyébe a repülőeszköz lép. Egyéb szabályok - mint például a szakszolgálati engedély megléte - nem attól függnek, hogy a légi jármű lajstromozott-e vagy sem.
Tisztelt Ház! A nemzetközi polgári repülésről Chicagóban 1944 decemberében aláírt egyezmény értelmében Magyarországnak elektronikus terep- és akadály-adatbázist kell létrehoznia. A törvényjavaslat ezt az állami feladatot is megfogalmazza. A törvény módosítását indokolja a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló 2015/1998-as európai bizottsági végrehajtási rendelet hatálybalépése is. A rendelet módosítására azért került sor, mert azt korábban 23 alkalommal módosították, így célszerűbb volt az egész területet egy új, konszolidált rendszerben szabályozni. A javaslat ezenkívül technikai pontosításokat tartalmaz, többek között a szakszolgálati engedélyekre, a légtérre, a légiforgalmi irányításra, a lajstromra, valamint az állami légi járművekre vonatkozóan.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyiunk érdeke, hogy a légi közlekedés a lehető legcélravezetőbb jogi szabályozás keretei között a közösségi jognak megfelelően valósuljon meg. A kormány a T/12591. számon benyújtott, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló javaslata szorosan kapcsolódik az „Egységes európai égbolt” programhoz. Engedjék meg, hogy ennek a fő célkitűzéseit a felszólalásom végén még röviden elmondjam. Az egységes európai égbolt megvalósításától a következő eredmények várhatók: az európai légtér felaprózottságának csökkentése, a légtérkapacitás növelése, a légi navigációs és légiforgalmi szolgáltatások hatékonyságának növelése, rövidebb repülési távolságok, kevesebb késés, rövidebb repülési idő, alacsonyabb repülési költségek és alacsonyabb káros kibocsátás.
Azokkal együtt, amit államtitkár úr az expozéjában elmondott, illetve amit a felszólalásomban elmondtam, a törvényjavaslat támogatását kérve mindenképpen szükséges azt előrebocsátani, hogy ezzel a törvényjavaslattal eleget teszünk a jogharmonizációs kötelezettségeknek és azon technikai szabályok beillesztésének, amelyek szükségesek a légi közlekedés biztonságosabbá tétele érdekében. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
