MÓRING JÓZSEF ATTILA,
MÓRING JÓZSEF ATTILA,
MÓRING JÓZSEF ATTILA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Részben államtitkár úr, részben pedig Galambos képviselőtársam már részletesen bemutatta a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítását tartalmazó T/12591. számú törvényjavaslat lényegi elemeit. Én néhány dolgot emelnék ki, részben olyat is, ami már elhangzott; ezek közül a közös felhasználású repülőterek részletszabályozásának a kidolgozását, illetve a korábban lajstromozásra nem kötelezett légi járműnek aposztrofált és a törvényjavaslatban repülőeszköznek és pilóta nélküli légi járműnek nevezett - melynek legnagyobb szelete a köznyelvben egyszerűen csak drónnak hívott - eszközöket. Utóbbiak szabályozásának szigorítása, illetve a technológiai fejlődés miatt a törvényben korábban nem szereplő, új szabályok létrehozása indokolt.
Kiemelném még a 2010. évi március 4-i 185/2010. EU-bizottsági rendelet módosítása okán kiadott új, a közös légiközlekedés-védelem alapkövetelményeinek végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló 2015. november 5-i 2015/1998. bizottsági végrehajtási rendelet hatálybalépése miatti törvényalkotási kötelezettségünket. A törvényjavaslat a közös felhasználású repülőteret a nem nyilvános repülőtér kategóriába javasolja besorolni. A közös felhasználású repülőtér elsősorban állami célú, azaz az általános légi forgalomtól eltérő légijármű-mozgásokat fog kiszolgálni, ezért a honvédelmi tárca bizonyos engedélyezési eljárások, például a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezése tekintetében meg kívánja tartani a katonai légügyi hatóság hatáskörét. A repülőbázis állami repülések céljára szolgáló repülőtérként mentességet élvezett az engedélyező hatóság, jelen esetben a katonai légügyi hatóság eljárásaira megállapított igazgatásszolgáltatási díj fizetése alól, így javasolt a légiközlekedési hatóság tekintetében is alkalmazni a közös felhasználású repülőterek tekintetében a díjmentesség biztosítását.
A törvényjavaslat másik fő pontja kvázi megágyaz a pilóta nélküli légi járművek, vagyis a drónok üzemeltetésének. A drónok széles körű elterjedése nem meglepő, hiszen könnyen variálható kiegészítőkkel felszerelve költséghatékony megoldásokat kínálhatnak a kereskedelmi célú felhasználóknak, míg a magáncélú felhasználók az új technológia kényelmi, szórakoztató, hatékonyságjavító funkcióit használhatják. Mondanom sem kell, milyen jó játék a drónozás a gyerekeinknek, de be kell lássuk, még nekünk is, ha valaki ráérzett az ízére. Nem elhanyagolható a technológia állami feladatok ellátása során való használata sem. Legtipikusabban idesorolható a katasztrófavédelmi, bűnmegelőzési, rendvédelmi, határrendészeti, életvédelmi, egészségügyi célú felhasználásuk.
A drónok használata azonban jó néhány problémát vet fel. A több tíz, akár száz méterre is felszállni képes és néhány tízezer forintért beszerezhető drón használja a légtér azon részét is, amely már kifejezetten a légi közlekedést szolgálja, és ezáltal biztonsági kockázattal is jár. A balesetek kockázata mellett személyiségi és tulajdoni jogokat sérthet az, aki engedély nélkül berepül egy magánterületre vagy egy kamerával felszerelt drónnal engedély nélkül fotóz vagy filmez. Jelenleg még nem rendezett ennek a területnek a szabályozása, a tevékenység nem engedélyhez kötött.
A szabályozás lényege az is, hogy a jövőben nem tesznek különbséget a pilóta vezette és a pilóta nélküli gépek között. Ahogy eddig, ezután is lesznek engedély nélkül vezethető repülőeszközök és szakszolgálati engedélyhez kötöttek, függetlenül attól, hogy van-e pilóta a gépen vagy nincs.
A törvényjavaslat alapján a Hungarocontrol Zrt. a jövőben egy internetes felületen közli a drónok számára aktuálisan tiltott légtereket. Mint minden légtérben, a magyar levegőben is vannak a polgári légi járművek számára állandóan vagy időkorlátozás nélkül tiltott légterek. Állandó korlátozás alá esik például a Paksi Atomerőmű vagy a katonai repülőterek környéke. Ideiglenesen korlátozhatók például az ejtőernyőzésre, a katonai gyakorlatokra használt légterek vagy a lőterek feletti légtér. A jövőben ezek a korlátozások a drónokra is érvényesek lennének.
A kormányzati bürokráciacsökkentés jegyében a hatósági eljárások egyszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében az a cél, hogy a pilóta nélküli légi járművek üzemben tartói számára biztosítva legyen az elektronikus ügyintézés. A törvény csak keretet ad a drónos repüléshez, a további részletek tekintetében a törvényjavaslat megadja a szükséges felhatalmazást a rendeletek miniszteri hatáskörben történő kiadására.
A törvény módosítását a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló 2015. november 5-i EU-bizottsági végrehajtási rendelet hatálybalépése is indokolja. A közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló 2010. évi március 4-én született bizottsági rendelet módosítására több mint 23 alkalommal került sor, ezért a Bizottság azt konszolidált változatban új rendeletként kiadta, így a 185/2010. EU-rendelet és az azt módosító rendeletek hatályon kívül kerültek, azonban a vonatkozó rendelkezéseket az új bizottsági végrehajtási konszolidált rendelet továbbra is tartalmazza.
Tisztelt Képviselőtársaim! A KDNP-frakció a törvényjavaslat elfogadását támogatja. Bízom abban, hogy ezt a hiánypótló törvényjavaslatot képviselőtársaim hiánytalanul mindannyian támogatni fogják. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(13.10)
