NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN
NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN
NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar emberek elsöprő többsége az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóját a hősök és áldozatok emlékéhez méltó módon, tisztelettel, büszkeséggel és szeretettel ünnepelte, azzal a lengyel néppel közösen, akikkel nemcsak 1956, hanem évezredes testvéri barátság fűz össze bennünket. Erről a történelmi közösségről Stanisław Worcell, Kossuth Lajos sorstársa és barátja így ír 1849-ben: „Magyarország és Lengyelország két örök életű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódtak és láthatatlanul egybefonódtak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének a feltétele.”
A keresztény hagyomány szerint a két nép, a két nemzet összetartozása azonban nemcsak a földön, de az égben is köttetett. Hiszen egyedüliek vagyunk a világon abban a tekintetben is, hogy országaink Szűz Mária oltalma alatt állnak. Még államalapító Szent István királyunk ajánlotta fel hazánkat Máriának, míg a lengyelek hite szerint országukat a Szűzanya kormányozza.
Tisztelt Országgyűlés! Az 1956-os forradalom és szabadságharc olyan világtörténelmi esemény volt, amire minden magyar büszke lehet, és amely kivívta a nemzetközi közvélemény elismerését. A magyar szabadságharc ügyéért a legtöbbet a lengyelek tették, akik elsőként küldték segélyszállítmányaikat Magyarországra. Testvéri szolidaritásuk jeléül élelmiszert, ruhát, gyógyszert, vért szállítottak a magyar földre. Nem véletlen tehát, hogy a 60. évfordulón a megemlékezések országszerte a magyar-lengyel barátság jegyében zajlottak, a testvérvárosok közösen ünnepeltek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt percekben itt a Parlamentben Marek Kuchciński úr, a szejm elnöke mondott ünnepi beszédet; köszönjük méltó és felemelő gondolatait. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy Andrzej Duda lengyel államfő is velünk együtt ünnepelt, és éltette a lengyel és a magyar nép közös szabadságküzdelmeit és barátságát. „Akik a szívükben hordják a szabadságot, azokat semmi sem törheti meg. Mindig is a barátaink voltatok, számíthattok Lengyelországra a legnehezebb pillanatokban is. Isten áldja Lengyelországot, Magyarországot, dicsőség a forradalom hőseinek! Isten, áldd meg a magyart!” - üzente Andrzej Duda elnök úr az egész országnak.
Tisztelt Országgyűlés! Az a Csepel is lengyel testvérvárosaival - Kielcével, Szczecinnel, Bolumin-nal - együtt ünnepelt, ahol 1956-ban legtovább tartott a katonai fegyveres ellenállás Kovács Sándor tábornok úr vezetésével; ezért Kádárék először halálra, majd életfogytiglanra ítélték. Ő sajnos idén nyáron eltávozott közülünk, nem élhette meg a 60. évfordulót. Isten nyugtassa békében! Az ünnepsége része volt egy Szczecinnel közös szoborállítás is, ugyanis Szczecin lakói, mikor hírül vették a magyarokat ért bolsevik megtorlásokat, 1956. december 10-én szolidaritási tüntetést tartottak a magyar forradalom mellett, és még aznap szétverték a helyi szovjet konzulátus épületét. Ez volt az egyetlen szovjet külképviselet az egész keleti tömbben, amelyet akkor megostromoltak és el is foglaltak. 1956-ban Szczecin és Csepel testvérvárosok voltak, a lengyel városban még bélyeget is adtak ki, amelyen két egymásba fonódó kéz és egy Szczecin-Csepel felirat látható.
Később azonban mindez feledésbe merült, mert az ostromlók közül sokakat kirakatperekben elítéltek. A lengyel és a magyar elvtársak agyonhallgatták, meghamisították közös történelmünket, kiiktatták a történelemkönyvekből a két nép, a két város egymás iránti szolidaritását, testvéri összefogását. Nem volt ez véletlen, hiszen december 10-e volt az első mérföldkő azon az úton, amelyen a Szolidaritás, Karol Wojtyla és Jerzy Popiełuszko atyák a független és szabad Lengyelország kivívásáért haladtak a 70-80-as években.
Tisztelt Országgyűlés! A kommunizmus elnyomásra és szenvedésre alapozott erődítményén a repedés 1956-ban keletkezett. A lengyelek nyáron Potsdamban, a magyarok ősszel Budapesten lázadtak fel elnyomóik ellen. A bolsevik gépezet ugyanolyan embertelen brutalitással válaszolt mindkét felkelésre. A kommunisták még a hősök emlékezetét is ki akarták irtani; a 13 évesen meggyilkolt, az ellenállás szimbólumává vált Romek Strzałkowski nevét Lengyelországban éppúgy nem volt szabad kimondani, mint Magyarországon Mansfeld Péterét, Wittner Máriáét vagy a gyakran névtelen pesti srácokét. Ezért a közösen megünnepelt 60. évfordulón a magyar és a lengyel hősökre, áldozatokra is emlékeztünk, emelt fővel büszkén és lehajtott fővel tisztelettel. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)
(12.00)
