HORVÁTH LÁSZLÓ
HORVÁTH LÁSZLÓ
HORVÁTH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azért kértem szót, hogy talán segít az, ha az ellenzéki felszólalásoknak egy állandó elemét ki tudjuk venni a vitából. Ez az állandó elem, úgy is mondhatnám, a „kormánypárti” elem az önök részéről, mert önök mind azt hiányolják, hogy nem kormány-előterjesztés jött, csak egy képviselői indítvány, és hogy ez a képviselői indítvány el akarja terelni a botrányokról, az aktuális botrányokról a figyelmet, összedobtak valamit, elfedni egy botrányt s a többi, s a többi.
Nos, az a helyzet, hogy május 24-én - és ezt vissza is nézhetik, május 24-én - álltam ki a nyilvánosság elé és mondtam el, hogy szükséges jogszabály-módosítás, és mondtam el, hogy önálló képviselői indítványt fogok benyújtani, és azt is megjelöltem, hogy milyen törvényekben és milyen törvényhelyekre. Tehát nem volt… - hogy is mondjam, ha úgy gondolják, hogy én már május 24-én el akartam fedni különféle botrányokat, amelyek majd később következtek be, ez egy kicsit vad elképzelés. Pont azért szól erről a javaslat, mert egy képviselő ezt teheti meg. De azt gondolom, hogy ezt meg kell tennie. Az én választókerületemben, Gyöngyösön és Recsken történt meg egyébként egymáshoz közeli időszakban ez a két brutális gyerekgyilkosság.
Miért baj az, mit sért az és kit sért az, ha egy képviselő ebben az ügyben nemcsak tájékozódik, hanem lépést is tesz? Nyilván mivel képviselő, és nem gyermekvédelmi szakember, ezért megkérdezi azokat a gyakorló kollégákat, védőnőket, családterápiában, kórházban, egészségügyben dolgozókat. Megkérdezi - ezt tettem. Ezt tettem, és ez alapján állt össze ez a javaslat döntő részt, és látható - de nem is értem Szelényi Zsuzsát, hogy az életről és a valós problémákról kell beszélni. Hát mi, ha nem valós, életszerű probléma az, amiről beszéltem? Ez is a képviselői indítvány lényege. Ön azt mondta, hogy ez csak a jéghegy csúcsa. Nekem nem csak, hanem nekem ennek a két gyermeknek a halála, ami a választókerületemben bekövetkezett, ez a tragikus, iszonyat rémálom nem csak; nagyon is valóságos dolog.
Ha én képviselőként a szakemberek, a segítők véleményét kikérve a Ház elé hozok egy javaslatot, amiről egyébként, ha tételesen nézik meg, pontról pontra menve, ahogy ezt egyébként megtette például Szél Bernadett, akkor úgy látszik, a valóságos, gyakorlati ügyek kapcsán valóban tisztességgel - mert kérem, ezt se vonják kétségbe, tisztességgel - én a képviselői felelősségemből, feladatomból adódó munkát végzem. Jó szívvel, tisztességgel, úgy gondolom, körültekintően, és úgy gondolom, hogy nem túlnyúlva azon a körön, amit viszont egy képviselőnek már tiszteletben kell tartania, lévén, hogy képviselő, momentán én például nem vagyok gyermekvédelmi szakember, de felkészülnöm fel kell a témából, úgy hiszem, ezt meg is tettem.
Még egyszer: az, hogy miért képviselői indítvány, ezt nézzék már el. Nem tudom, hogy ez önöknek miért baj, és még egyszer mondom, én ezzel senkit nem sértek, senkinek nem ártok. Egy képviselői indítvány terjeszkedési köre viszont behatárolt, nem tudja az egész rendszert kezelni. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
