PÓCS JÁNOS,
PÓCS JÁNOS,
PÓCS JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az inváziós vagy özönfajjá váló élőlények jelentős károkat okozhatnak az ökoszisztémában. Ezek a károk túlmutatnak a szűk értelemben vett természetvédelmi kérdéseken.
A károknak három alapvető típusuk van. Egy: a környezeti, ökológiai károk, például a genetikai szennyezés, amikor egyes betelepedő, betelepített fajok párba állhatnak és szaporodóképes utódokat is produkálhatnak az őshonos, rokon fajokkal, így az eredeti genetikai anyag felhígul, eltűnhet. Kettő: gazdasági károk, mivel nem minden szándékosan betelepített haszonnövény hozza meg a várt eredményt, ugyanakkor kiirtásuk és az eredeti állapot visszaállítása rendkívül költséges. Három: társadalmi, egészségügyi károk, azaz a fajokkal együtt érkező idegen mikroorganizmusok és kórokozók problémája. Egyes szakértők szerint a nagy járványok szinte kivétel nélkül összefüggésbe hozhatók az idegen fajok betelepítésével és elterjedésével.
Ahogy államtitkár úr is említette, hazánk a pannon biogeográfiai régió része, amely Európában kiemelkedő fajgazdagsággal, biodiverzitással rendelkezik. Ezért a természeti örökség védelmére kiemelt figyelmet kell fordítani, hiszen az inváziós fajok visszafordíthatatlan és rendkívül nagy károkat okozhatnak az egyre inkább felértékelődő természeti értékeinkben.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország az 1995. évi törvény kihirdetésével csatlakozott a biológiai sokféleség egyezményhez, amelynek értelmében nemzeti stratégiát kell kidolgozni a biológiai sokféleség megőrzésére, fenntartható hasznosítására.
(17.10)
A 2014-ben lejáró nemzeti stratégiát követően az Országgyűlés 2015-ben fogadta el „A biológiai sokféleség megőrzésének 2015-2020 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiájáról” című dokumentumot, a 28/2015. (VI. 17.) országgyűlési határozatot. A stratégia főbb területei között szerepel az inváziós idegenhonos fajok elleni küzdelem is. A természet védelméről szóló 1996. évi törvény több, a nem őshonos fajokkal kapcsolatos kérdést is érint - például definíciók, nem őshonos fajok betelepítése -, amelyből bizonyos szabályozási részletek még hiányoznak.
A Natura 2000 gyepterületekről szóló 269/2007. (X. 18.) kormányrendelet meghatározza az inváziós és termőhelyidegen növényfajok fogalmát, és tartalmazza a Natura 2000 területeken előforduló lágy és fás szárú inváziós és termőhelyidegen növényfajok listáját; 9 fás szárú, 7 lágy szárú növény. A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) kormányrendelet melléklete tartalmazza az országban fellelhető inváziós fajú fás szárú növények felsorolását.
A 2003-ban indult MÉTA program - Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa - általános célja a hazai természetes növényzeti örökségnek a felmérése, tudományos értékelése. A növényzeti örökségünk megmaradását több tényező is veszélyezteti, amelyek közül az egyik legsúlyosabb az inváziós fajok fenyegetése, körülbelül 21 százalék.
Tisztelt Képviselőtársaim! A T/12590. számú törvényjavaslat célja, hogy a vonatkozó uniós rendelettel összhangban az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének, behurcolásának, terjedésének megelőzését és kezelését hatékonyabbá tegye, és a kormány az ehhez szükséges intézkedéseket megtegye. A javaslat az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása érdekében módosítja a következő törvényeket.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényt; a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996-os törvényt; a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi törvényt; az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi törvényt; az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi törvényt; valamint a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013-as törvényt.
Az 1143/2014/EU rendelet megköveteli a tagállamoktól, hogy az idegenhonos fajok szándékos betelepítése és nem szándékos behurcolása, valamint a terjedése által a biológiai sokféleségre gyakorolt káros hatás megelőzése, minimálisra csökkentése, illetve mérséklése érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Főként a korai észlelésre, a gyors kiirtásra, megelőzésre vonatkozó előírásokat kell előtérbe helyezni. Szorgalmazza a regionális és tagországi szintű együttműködést. Létre kell hozni az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos korlátozások alóli engedélyezési, felmentési, jóváhagyási eljárások rendszerét, illetve az ehhez szükséges hatósági rendszert is ki kell alakítani. Biztosítani kell a szankcionálási lehetőségek törvényi alapjait, továbbá az alacsonyabb szintű jogszabályok megalkotására felhatalmazó rendelkezéseket is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, támogassák a T/12590. számú javaslat elfogadását, amely törvényi szinten teszi meg a lépést annak érdekében, hogy az idegenhonos inváziós fajok kezelését megvalósító jogszabályok összhangban legyenek. Ez mindenképpen szükséges az egyre több csatornán érkező idegenhonos inváziós fajok elleni hatékony, eredményes védekezéshez. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
