CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdését, köszönöm szépen, hogy interpellált ebben az ügyben, mert így a tájékozatlanságát sikerül egy kicsit mérsékelni, hisz olyan valótlanságokat állapított meg mondataiban, amelyek nem állják ki a valóság próbáját. (Tukacs István: El kell menni az iskolákba! Ennyi az egész!)
Néhány gondolattal szeretném felvilágosítani önt arról, hogyan alakult át a szakképzés szeptember 1-jétől, és remélem, hogy a későbbiekben jobban utánanézve a dolgoknak teszi fel legközelebb a kérdéseit.
(17.40)
Onnét kell kiindulnunk, hogy a munkaerőpiacnak, a cégeknek nagyon komoly igénye volt a szakképzett munkaerőre, és szinte kérték a szakképző rendszer átalakítását. Biztos, hogy hallottak már és hallott ön is a duális rendszerben történő szakképzésről, ez is az egyik eleme ennek a képzési rendszernek. Ezt az igényt kielégítve és elég hosszasan előkészítve indult el új formában a szakképzés és a szakképzési intézmények.
És akkor néhány konkrét dolgot: szakgimnázium és szakképző intézmények, amelyek most már szakközépiskolák lesznek. A szakgimnáziumok közismereti és szakképzési kerettantervek felkészülést segítő munkaanyagai már július elejétől megismerhetők voltak, nyilvánosan hozzáférhettek a tanárok. Az iskolák ez alapján összeállíthatták az új tanév órarendjeit, és a szaktanárok elkezdhették a felkészülést. A kerettantervek munkaanyagai a nyár folyamán további pontosításokon estek át a véglegesítés érdekében, de ez már szinte teljes egészében július végén fent volt a tanárok számára elérhető formában a honlapokon.
Mindemellett ismertté vált, és ezért kellett a bevezetőmben azt mondani, talán a tájékozatlanság miatt fogalmazott néhány gondolatot meg az is, hogy a változás nem érinti a szakgimnáziumokban tanult kötelező közismereti érettségi vizsgatantárgyak órakereteit és tartalmukat sem, így azok a korábbiakkal azonosak lesznek, ugyanazt fogják tanulni a diákok. A szakiskolákból átalakult szakközépiskolákban pedig a korábbi képzési tartalomnak és órakeretnek megfelelően folyik a szakképzés. Ezen iskolatípus lényeges újdonsága, ellentétben azzal, amit ön próbált sugallni, a szakképzési szakasz befejezését követően közvetlen továbblépés lehetősége az érettségire felkészítő képzésben, tehát érettségit tud letenni, aki ebbe az iskolába lép be, az érettségivel tudja befejezni a tanulmányait. Ezzel tulajdonképpen a szakképzés mint zsákutca megszűnt, nincs az a zsákutca, amit sokszor emlegettünk azok számára, akik szakképző iskolába, egy hároméves képzésbe léptek be.
A fentiekre tekintettel elmondható az is, hogy a rendelkezésre álló tankönyvek mind a szakközépiskolai képzésben, mind a szakgimnáziumban folyó képzés érettségi vizsgára felkészítő szakaszában, továbbá az érettségit követő szakképzési évfolyamokon is a korábbi évekhez hasonlóan tudják biztosítani a tankönyvigényt, emellett a tananyagokat máshonnét is meg lehet szerezni természetesen.
El kell ismerni, hogy a szűk határidők minden érintettől megfeszített munkát kívántak, de a sürgető gazdasági igények miatt ezt a lépést végre kellett hajtani annak érdekében, hogy az ütemezett szakképzési fejlesztések mielőbb folyamatosan bővülő tartalmas és színvonalas képzési lehetőséget nyújthassanak a szakképzésbe bekapcsolódó fiatalok vagy szakképzésbe visszatérő felnőttek számára.
Abban bízom, hogy még csak véletlenül sem fog megvalósulni az, amit ön felvázolt itt, ugyanis ennek jelei a szakképzés indításakor nem voltak meg, csak néhány újsághír próbálta azt sugallni, hogy veszélyben van a szakképzés indítása. (Taps a kormánypártok soraiban.)
