ALEXOV LYUBOMIR
ALEXOV LYUBOMIR
ALEXOV LYUBOMIR nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Folytatva bizottságunk véleményének ismertetését, az alábbiakra kívánok kitérni.
Napjainkban a nemzetiségi jogok védelmezőjeként egyebek mellett a nemzetiségi biztoshelyettes jogintézményére tekintünk, amelynek gyakorlati működése a nemzetiségi egyéni, valamint közösségi jogok érvényesülése érdekében a 2015. évben eredményesnek mondható.
A nemzetiségi életben szerepet vállaló szervek, intézmények egységes célkitűzése, hogy a nemzetiségijog-gyakorlás területén meglévő lehetőségek gyakorlati alkalmazhatósága minél szélesebb körben kerüljön a köztudatba.
A beszámolóban tett azon biztoshelyettesi megállapítással, amely szerint a kulturális autonómia elméleti kérdései és gyakorlati megvalósulása semleges területnek számít a többségi társadalom számára, mi, szószólók is sajnálattal értünk egyet. Ezen probléma orvoslása érdekében a jövőben feltétlenül szükséges intézkedéseket tenni.
Már több napirend kapcsán jelzésre került, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek elégedetlenek a közmédiában való csekély megjelenési lehetőségükkel. Ez megmutatkozik a biztoshelyettes által tett beszámolóban is. A nemzetiségek közmédiában való bemutatkozási lehetősége szűkösnek bizonyul, a többségi társadalom felé való nyitás a közmédiában történő megjelenési lehetőségek bővítésével érhető el. A beszámolóban a biztoshelyettes által is kiemelendő feladatként jelentkezik a közszolgálati médiaszolgáltatás nemzetiségi műsorokat érintő átfogó vizsgálata, amelynek befejezésére az idén kerülhet sor.
(10.20)
A nemzetiségi médiát érintő gondok, kiemelten a nemzetiségi műsorok gyártásának kiszervezése, egyéb átszervezések sokrétűsége és komplexitása okán, figyelemmel a változó jogszabályi környezetre is, indokolttá vált átfogó utóvizsgálat indítása a nemzetiségi jogok médiában történő érvényesülésére. Az utóvizsgálat keretében a 2003-ban és 2004-ben folytatott nemzetiségimédia-vizsgálat tapasztalatait szükséges összevetni a jelenlegi helyzettel, illetve részleteiben is elemezni szükséges a közszolgálati médiaszolgáltató nemzetiségekkel kapcsolatos kötelezettségeinek napjainkban történő megvalósítását.
Bizottságunk örömmel üdvözli azon szándékot, amely szerint a biztoshelyettes a vizsgálatot a nemzetiségi szószólókkal és az országos nemzetiségi önkormányzatok szakértőivel szoros együttműködésben kívánja elvégezni. Bizottságunk már több alkalommal is napirendre tűzte a közszolgálati médiaszolgáltatás nemzetiségi műsorainak problémakörét, ezért érdeklődéssel várjuk az ez irányú közös munkát, a vizsgálat befejezését és annak megállapításait.
A nemzetiségi biztoshelyettes annak ellenére, hogy törvényi felhatalmazása van, közvetlen, saját hatáskörben nem tett javaslatot a nemzetiségi jogokat érintő jogszabályok megalkotására, módosítására. Ezen feladatot a Magyarországi nemzetiségek bizottsága végezte, több esetben is szoros együttműködésben és egyeztetésben a biztoshelyettessel. A bizottság a biztoshelyettes jelentésében foglaltakat, megállapított hiányosságokat és építő javaslatokat az általa kezdeményezett törvénymódosításokba a legtöbb esetben befoglalta.
A nemzetiségi biztoshelyettes hatáskörébe tartozó egyedi ügyeket illetően: közel 200 ügy volt, nemzetiségi jellegűek. Az ügyek széles spektruma és sokfélesége igazolja a nemzetiségi téma összetettségét, a nemzetiségi közösségek eltérő gondjait. A roma közösséghez tartozó személyek, családok a nemzetiséghez tartozással összefüggő diszkriminációs eseteket kifogásolták, míg a többi nemzetiség esetében a többségében nemzetiségi kulturális és oktatási jogokkal összefüggő visszásságokat sérelmezték.
A nemzetiségi önkormányzatok működésével, tevékenységével, a helyi önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat együttműködésének nem megfelelőségével kapcsolatban is érkezett beadvány a biztoshelyetteshez. A panaszbeadványok többsége Budapest és Pest megye területéről került benyújtásra.
A nemzetiségi biztoshelyettes a beszámolóban foglaltak szerint a nemzetiségi jogok területéről az alábbi kiemelt ügytípusokkal találkozott: a nemzetiségi önkormányzatok együttdöntési jogosítványaival, intézményfenntartói feladataival összefüggő panaszügyek, az átalakult nemzetiségi önkormányzat által fenntartott oktatási intézmény támogatása, oktatási szegregáció, elkülönítésre vonatkozó szabályozást érintő ügy, a szegregált lakóterületeket érintő önkormányzati intézkedések és egyéb telepfelszámoláshoz kapcsolódó ügyek.
A beszámolóban rögzítettekkel kapcsolatban különösen fontos hangsúlyozni, hogy a nemzetiségijog-gyakorlás, önkormányzati autonómia területén a hatályos és a vonatkozó jogszabályi keretek a gyakorlati életben nem szolgálják a nemzetiségi önkormányzást. Törvényben történő rögzítést nyert, hogy a települési önkormányzat kötelessége a helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának, működésének szabály- és feltételrendszerét biztosítani.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzésének tapasztalatai is rámutattak arra, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának szabályossága nagymértékben függ a gazdálkodási tevékenységet ellátó települési polgármesteri hivatal feladatellátásától.
Ezen kiszolgáltatott helyzet semmiképpen nem segíti elő a helyi nemzetiségi önkormányzatok mellérendelt státuszának hangsúlyozását. A jelenlegi szabályozás így sem a települési, sem pedig a helyi nemzetiségi önkormányzat számára nem megfelelő. Ennek jövőbeni változtatásán közösen kell munkálkodni.
Tekintettel arra, hogy az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2015. évi tevékenységéről szóló beszámoló a végzett munkáról részletes, reális és átfogó képet nyújt, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága az Országgyűlésnek azt elfogadásra javasolja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok, szórványos taps az MSZP padsoraiból.)
