DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy-két dolog kimaradt, ami nem fért bele a 15 perces időkeretbe a vezérszónoki felszólalásomban. Ezekkel szeretném kiegészíteni.
Ombudsman úr jelentése tartalmaz egy olyan részt is, ami arról szól, hogy neki feladata a jogszabályváltozások esetén a véleményezés. Előzetesen kikérik a hivatala véleményét, és számszerűsítve is lehozza, hogy 257 jogszabálytervezet esetében fogalmazott meg határozott véleményt. Azt gondolom, hogy ez nagyon fontos, hiszen egy olyan fontos társadalmi részt érint a hivatal vizsgálata, ami alapján nélkülözhetetlen az, hogy e tekintetben a születendő jogszabályok esetében ők előzetes véleményt mondjanak.
Amit ebből a szempontból nem tartok jónak - de ez nyilván nem az ő hibájuk, éppen fel akarom rá hívni a figyelmet, hátha meghallgatásra talál -, az az a probléma, ami a bizottsági ülésen is jelzésre került, hogy a hivatalnak általában 24-48 órája van arra, hogy egy ilyenfajta jogszabályi véleményezést letegyen valamelyik minisztérium asztalára. Én azt gondolom, hogy azt nyilván senki nem gondolja komolyan, hogy 24-48 óra alatt a más elfoglaltságai mellett akár a hivatal vezetője, helyettesei vagy bármelyik munkatárs komoly, szakmailag megalapozott, a gyakorlati tapasztalatokat figyelembe vevő szakvéleményt fog letenni véleményezés formájában. Ezt most azért mondom el, hogy hátha eljut azokhoz a fülekhez, akik ezt a határidőt megszabják, amikor egy minisztérium kiküldi az anyagot.
Legyenek arra tekintettel, hogy több idő legyen rá. Sajnos az a baj, hogy ez gyakorlat, mindenhol azt hallom, ahol véleményezésre küldik ki, hogy két-három-négy nap áll rendelkezésre, például most a közigazgatási bíróságok törvényjavaslat-tervezetével kapcsolatban is három-négy nap állt rendelkezésre a szakmának, ráadásul éppen a törvénykezési szünetben. Azt gondolom, a jogalkotó ebben az esetben sajnos úgy gondolja, nincs jelentősége annak, hogy mit fognak írni, én legalábbis ezt a következtetést vonom le abból, hogy ilyen rövid határidőt adnak.
Nagyon fontosnak tartok még egy szempontot, amiről korábban nem beszéltem, de szerepel az ombudsmani jelentésben. Staudt képviselőtársam is kitért már rá, illetve a bizottsági ülésen is szó volt az utólagos normakontroll fontosságáról. Már a korábbi viták során is jeleztük, hogy az egyes országgyűlési képviselőknek már nincs meg az a joguk, ami régen nemcsak az országgyűlési képviselőknek, hanem minden embernek, minden állampolgárnak megvolt, hogy utólagos normakontroll iránt forduljanak az Alkotmánybírósághoz. Ez már nincs meg, minimum ötven országgyűlési képviselő együttes aláírása szükséges ahhoz, hogy egy ilyen megvalósuljon.
Ez nyilván nagyon nehézkes, s azt is tudjuk, hogy csak egy frakciónak van meg ehhez a létszáma, ez pedig a Fidesz-frakció, az összes többinek össze kell dolgozni, illetve minimum két ellenzéki frakcióra van szükség ahhoz, hogy egy utólagos normakontroll iránti beadvány megszülessen. Már korábban is jeleztük, hogy szeretnénk, ha e tekintetben sokkal aktívabb lenne a hivatal. Nem azt mondtuk, hogy néhány tucat beadvánnyal kellene több, hanem álláspontunk szerint a jelenleginek sokszorosa kellene, hiszen igény van rá, sok esetben a jogszabályok hibája is megvan, ami miatt a normakontrollra szükség lenne. Azt gondolom, hogy nyilván nagyon nehéz egy ilyen feladatot felvállalni, amikor egyetlen év alatt 50 százalékkal megemelkedett az ügyforgalom, és nehéz elvárni, hogy ötször annyi ilyen beadvány szülessen, de azt gondolom, hogy valahol meg kellene találni azt a középmértéket, hogy mégiscsak erőteljesen megnövekedjen ezeknek a száma.
(12.30)
Örömmel olvastam a jelentésben azt, ha jól értettem, hogy a büntetés-végrehajtási intézetben a panaszokat megvizsgálva, 99,9 százalékban, ha jól láttam, a panaszok elutasításra kerültek, tehát rendben volt, a büntetés-végrehajtási intézet biztosította azokat az állapotokat, amelyek szükségesek, és a sok panasznak nem volt alapja. Mint ahogy sajnos a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon nem ez az álláspont, hanem ott az, hogy bizony a komoly, súlyos bűncselekményeket elkövető bűnözőknek sok ezer eurós kártérítési igényt ítélnek meg, azért, mert azt állítják ők, hogy olyan körülmények között kellett eltölteniük ezt az időt, ami emberhez nem méltó. Örömmel olvastam azt ebben a jelentésben, hogy az ombudsmani jelentés szerint ezek a körülmények nem egyeznek a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság gyakorlatával, hanem itt nem voltak megalapozottak azok a panaszok, amik elhangzottak.
Még egyetlenegy dologra szeretnék még kitérni. Örömmel olvastam - sajnos a migránshelyzet hozta ezt -, hogy a visegrádi együttműködés megvalósul az ombudsmanok között is, tehát egy ilyenfajta nemzetközi tapasztalatcsere vagy együttműködés itt is megvalósul. Azt gondolom, hogy bármifajta ilyen jellegű együttműködés csak hasznos lehet, amikor a tapasztalatokat egymás között megosztják.
Körülbelül ez az, amit még el akartam mondani, hozzá akartam tenni, ami nem fért bele a vezérszónoki felszólalásomba.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
