GIRICZ VERA
GIRICZ VERA
GIRICZ VERA nemzetiségi szószóló: Честованый пан предсїдатель! Панї и панове! Дякуву за можность выступити у переддень сяткованя у резидеції Обудсмана памняти знамого русинського ученого, члена Мадярської Академії Наук – академика Антонія Годинкы
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Biztos Úr, Biztoshelyettesek és Kísérőik! Köszönöm a felszólalási lehetőséget, amelyre Hodinka Antal akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, közösségünk egyik legkiemelkedőbb egyénisége tiszteletére az ombudsmani hivatal Korczak-termében rendezett megemlékezés előestéjén kerül sor.
A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a 2016. április 19-i ülésén az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 22. § (2) bekezdése alapján megvitatta - vitához kapcsolódó bizottságként - az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2015 címmel, B/9278. számon benyújtott beszámolót, és arról állásfoglalást alakított ki. A szöveges előterjesztés 4. része foglalkozik a nemzetiségi jogok védelmének ellátásával. Az írásos anyaggal kapcsolatban az országos nemzetiségi önkormányzatok elnökei is észrevételeket tehettek, mivel tanácskozási joggal meghívást kaptak a bizottsági ülésre.
Tavaly ünnepeltük a hazai ombudsmani rendszer megalakulásának 20. évfordulóját, amely azóta jelentős változáson ment keresztül. Az alapvető jogok biztosáról szóló törvény szűkszavúan rendezi a feladatmegosztást. A jogvédelmi tevékenység, valamint az egyes területek figyelemmel kísérésére a biztos az szmsz-ben szélesebb felhatalmazást kapott. A szabályzat 12. §-ában meghatározott átruházott hatáskörök gyakorlásának bemutatása határozza meg a beszámoló szerkezetét.
A beszámolási időszakban is elsőrendű feladat a nemzetiségek jogainak érvényesülését biztosító jogszabályok hatályosulásának figyelemmel kísérése, értékelése és ellenőrzése volt. A feladat komplexitásából adódóan a titkárság tagjainak közreműködésével valósultak meg a programok. A diagramok is jól mutatják a titkársági programok számának 2015. évi emelkedését az előző időszakhoz viszonyítottan. Személyes tapasztalatból is elmondható, hogy a biztoshelyettes és munkatársai rendszeresen részt vesznek a nemzetiségi szakmai fórumokon, kulturális rendezvényeken, valamint a külföldi szakirányú programokon, kapcsolatot tartanak a nemzetiségi közélet valamennyi érintett résztvevőjével, valamint a jogalkotásért és jogérvényesülésért felelős partnerekkel. A statisztikai kimutatásokból kitűnik, hogy a biztoshelyettes munkája során minden hazai közösséggel kapcsolatba került, az arányok tükrözik a nemzetiségek demográfiai helyzetét.
Előrelépés tapasztalható az ombudsmani munka nyilvánosságával, valamint a hazai és a nemzetközi közvélemény tájékoztatásával kapcsolatban is, amely alapján a társadalom reálisabb képet kaphatott a kulturális autonómia elméleti kérdéseiről és gyakorlati megvalósulásairól. A tevékenységet segítette a hazai és nemzetközi médiajelenlét, a közvetítő közegeken keresztül gyakran jelent meg az anyaországi sajtóban is.
A beszámoló kitér a kormány társadalmi felzárkózásról szóló stratégiája romákat érintő célkitűzései megvalósulásának figyelemmel kisérésére. A biztoshelyettes a területtel kapcsolatos törvényalkotás során kapcsolatot tartott az Országgyűlés szakbizottságaival, így különösen a nemzetiségek bizottságával, amellyel partneri viszonyt alakított ki. Több eredményes vizsgálatot folytatott a roma felzárkózással kapcsolatban, a területre specializált roma szakmai szervezetekkel is sikerült jó munkakapcsolatot kiépíteni. A biztoshelyettes megfigyelőként jelen volt az antiszegregációs kerekasztal és a Roma Koordinációs Tanács ülésein. Figyelemmel kísérte az EMMI illetékes államtitkárságának munkáját, kapcsolatot tartva a helyettes államtitkárokkal, szakértői és vezetői szinten egyaránt.
Megnyugtató, hogy a nemzetiségi jogok védelmével kapcsolatos visszásságok ügyében nem kellett formális intézkedést kezdeményezni a biztosnál, hanem ezt sikerült szakmai együttműködés keretében megoldani.
Előrelépésnek tekintjük, hogy a módosított szmsz-nek megfelelően 2015. január 1-jétől az új munkamegosztásnak megfelelően a nemzetiségi biztoshelyettes nagyobb önállósággal végezhette munkáját a nemzetiségi jogi területen, így az érintett szervek irányába több alkalommal élhetett a veszélyeztető helyzet megszüntetésével kapcsolatos felhívással, az intézkedés kezdeményezésével és az ajánlás kibocsátásának lehetőségével. A nemzetiségijog-terület ombudsmani feladatainak egyre szakszerűbb és színvonalasabb ellátását segíti elő, hogy valamennyi nemzetiségi tematikájú - vagy az érintett csoportok, illetve alapjogok okán közvetetten összefüggő - egyedi panaszügy, állásfoglalás, jogszabály-véleményezés és átfogó jelentés elkészítésekor a biztoshelyettes szakmai iránymutatásait figyelembe véve kell eljárni.
A feladatkörével összefüggő jogszabályok, illetve más kormányzati előterjesztések tervezeteinek véleményezésében is előrelépés tapasztalható, mivel a biztoshelyettes közel 20 esetben közreműködött a nemzetiségi jogot érintő jogszabálytervezetek véleményezésében.
Az alkotmánybírósági indítványra, az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló indítványra, valamint a jogszabály-véleményezésre vonatkozóan a kiadmányozási jogát a biztos nem adta át a nemzetiségi biztoshelyettesnek, de a jó együttműködést és a szakmai megalapozást jelzi, hogy a nemzetiségi területet érintően a kiadmányozást együttesen gyakorolják, amelyet a beszámoló második része is alátámaszt.
A nemzetiségek jogait érintő jogszabályok megalkotásával, módosításával kapcsolatos javaslattételi feladatait a beszámolási időszakban nem gyakorolta a biztoshelyettes. Elmondható, hogy a nemzetközi tevékenységével az ombudsmanhelyettes jelentősen elősegítette a nemzetiségi jogokkal kapcsolatos hazai intézményrendszer értékeinek bemutatását, hiszen a 169 programja közül 37% volt nemzetközi esemény, „A” státuszú nemzeti emberi jogi intézményi akkreditáción keresztül részt vett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában.
Köszönöm a figyelmet! Дякуву за позур! (Taps.)
