DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy a javaslatról szóló vita egy pontban összpontosult, és ez a Btk. 332. §-a, amely több szempontból vizsgálható. Egyébként jómagam is, amikor a javaslatot megtekintettem, erre helyeztem a hangsúlyt, vagy pontosabban kiszúrtam, hogy itt vannak azok a jogi visszásságok, amelyeket szóvá kell tenni az Országgyűlésben is.
Elhangzott sok minden, nyilvánvalóan egy teljesen más érvrendszert és szempontrendszert fogok előhozni, nemcsak azért, mert a Jobbik vezérszónokaként ez a dolgom, hanem eltér a véleményem, véleményünk ahhoz képest is, amit hallhattunk. Már Répássy Róbert pedzegette, hogy itt nemcsak arról van szó, ami itt le van írva a javaslatban, tehát nemcsak egy módosításról, hanem egy elvi szempontról is van szó, ami eltávolodik attól, hogy itt módosítjuk a Btk.-nak egy passzusát, és feszegeti az uniós jog, a magyar jog, pontosabban még továbbmenve, az uniós jogi kötelezettségek és a magyar joggyakorlat kapcsolatát. Tehát ezt lehet két szempontból is vizsgálni.
Az, amit Bárándy képviselőtársam is mondott, hogy neki azért kevés, mert a gyűlöletbeszédet itt még nem szankcionáltuk, és az Országgyűlésnek ezt már meg kellett volna tennie, ez nyilvánvalóan egy MSZP-s álláspont, én nem gondolom, hogy a magyar jogszabályok rosszak lennének ebben a tekintetben.
Emlékeztetnék arra is, ami sok vita tárgya volt, amikor a kommunista és nemzetiszocialista rendszerek bűneinek tagadása bekerült a Btk.-ba. Nem nyitnám újra ezt a vitát, hogy jó volt ez vagy nem volt jó, hogy így alakult, de legalább annyit el lehet mondani, hogy egy jobboldali és egy baloldali diktatúra bűneinek a felemlegetése is büntethetővé vált, tehát valamiféle kiegyensúlyozottságra törekedett a jogalkotó, bár hozzáteszem, hogy ennek sem a Btk.-ban lenne a helye, sem az egyiknek, sem a másiknak.
Viszont továbbmenve, van egy olyan törvényi tényállás, amelyet az új Btk. gyakorlatilag átvett a joggyakorlattal együtt a régiből, igaz, némileg átnevezte, de a gyűlöletre uszítás tényállásának valóban egy több mint két évtizedes alkotmánybírósági gyakorlata van, és ez a kialakult gyakorlat - és ez is elhangzott előttem - arra vonatkozik, hogy csak akkor büntethető a tényállás, ha az erőszak közvetlen veszélye fennáll. Több per volt ebből, több döntés, és volt elég ideje a magyar igazságszolgáltatásnak, hogy ezt minden szinten egy megfelelően konzekvens tényállásban rögzítse.
Lehet vitatkozni arról, hogy ez jó, vagy lehet vitatkozni arról, hogy ez rossz; véleményem szerint a büntetőjogot nem lehet segítségül hívni minden helyzetben, ez pont egy ilyen helyzet. Egyébként nagyon érdekes, hogy az MSZP, amikor mondjuk, a köztörvényes bűncselekmények elkövetéséről van szó, amikor a Jobbik arra tesz javaslatot, hogy mondjuk, a minden nap nagyon sok állampolgártársunkat érintő lopás, rablás, egyéb bűncselekményekkel kapcsolatosan emeljünk, szigorítsunk a tételeken, emeljük a büntetési tételeket, akkor az MSZP-nek rögtön az az álláspontja, hogy a büntetőjog nem lehet megoldás mindenre, és a szigorítás nem megoldás, és akár új tényállások bevonása a büntető törvénykönyvbe sem megoldás.
Úgy látszik, hogy más esetekben, mint például a gyűlöletbeszéd, akkor rögtön a Btk.-t hívják segítségül. Én ebben egy kettősséget érzek, de nem szeretnék ebbe a vitába se belemenni, mert vannak itt sokkal érdekesebb dolgok, mint a gyűlöletbeszédnek a Btk.-ban való elhelyezésének az igénye vagy jogossága, vagy nem. Ugyanis az indokolás, a törvényjavaslat indokolása - Répássy Róbert egyébként ezt is már pedzegette - arra vonatkozik, hogy volt egy kerethatározat, amelynek kapcsán arra hivatkozik az Európai Unió, hogy nem építettük be a magyar jogba, de hogyha elolvassuk az indokolást, gyakorlatilag ez megtörtént. Tehát formálisan az uniós jognak a magyar jog megfelel, és ezt az indokolás írja le. Egyrészről az, hogy a magyar jogban nincsen benne vagy a magyar Btk.-ban nincsen benne, hogy a csoport szó a csoporthoz való tartozás alapján az egyéni sérelmet is érinti, leírja a javaslat, illetve önök írják le a részletes indokolásban, hogy ez már eddig is így volt, és a joggyakorlat arra utalt, hogy bizony, ha valakit egy csoporthoz való tartozása miatt sérelem ér, akkor ebbe beleértették a hatályos jogszabályt. Akkor minek módosítani? Csak azért, mert az Európai Unió egy piloteljárást indított? Vagy nem lehetne az Uniót vagy a Bizottságot esetleg meggyőzni?
Hozzáteszem, és ezt a jelen lévő államtitkár asszonytól is szeretném kérni, ha elérhető, mert én nem találtam meg a piloteljárás anyagát, tehát hogy pontosan a Bizottság anyagában mi található, és ezt ha el tudják juttatni, akkor az megkönnyítené a dolgunkat, mert az interneten ez nem volt fellelhető, vagy nekem nem sikerült meg a kollégáimnak. Tehát itt pontosan idézik a számát, nem ismételném meg, mert államtitkár asszony tökéletesen tudja, hogy miről beszélünk, de ha ezt el lehetne olvasnunk, akkor előrébb járnánk a dolog megfejtésében.
Tehát a csoporthoz való tartozásnál leírják, ahogy elmondtam, hogy már benne van a hatályos jogszabályban, illetve tulajdonképpen, amit szó szerint elvár az Európai Unió, az eddig is úgy szerepelt a magyar jogban. Tehát a gyűlöletre uszítás kifejezés benne szerepelt; az másik kérdés, hogy a bírói joggyakorlat ezt részben átalakította vagy kialakított egy megfelelő jogalkalmazást, az Alkotmánybíróság gyakorlatát is hozzávéve.
Tehát ez egy kikristályosodott gyakorlat. És most azért, hogy ezt a gyakorlatot megváltoztassuk, beleveszünk egy másik kategóriát, az erőszakra uszítást, ami elméletileg egy szigorúbb kategória lenne, de hogy ezáltal majd akkor a bírói gyakorlat is ketté fog válni. Vagyis miről van szó? Egyszerűen megfogalmazva arról van szó, hogy az Európai Unió Bizottsága, az Európai Bizottság nemcsak a magyar jogszabályokat, a tételes jognak az átültetését várja el, hanem beleszól abba, hogy a tételes jog alapján a magyar bírói gyakorlat és az Alkotmánybíróság hogy dönt abban, hogy a magyar jogszabályokat hogy kell alkalmazni.
Innentől kezdve, és ezt pedzegette Répássy államtitkár úr is, talán azt mondta, hogy elvi jelentőségű a határozat, ez még oké is, egyet tudok érteni, de ő azt mondta, hogy szép példája annak, hogy hogyan szól bele, illetve hogy az uniós jog hogy írja felül a magyar alkotmányos gyakorlatot - nagyjából ezt fogalmazta meg. Hát, ez nem szép példa; ez arra egy nagyon jó indokolás, hogy milyen elképesztő és egyébként jogszabályokon túlterjeszkedő módon próbál az Európai Unió Bizottsága a magyar alkotmányos rendbe beavatkozni, mert nem elég nekik, hogy az átültetést nyomon követik, ők a bírói gyakorlatra szeretnének nyomást gyakorolni. Ilyenkor hol a bírói függetlenség? - feltenném a kérdést.
Gyakorlatilag, mondjuk ki, az Európai Bizottság a magyar bíróságok munkáját kritizálta, hogy azok hogy alkalmaznak egy olyan jogszabályt, amely egyébként már így is megfelel az Unió elvárásainak. Innentől kezdve az elvi él, amit Répássy Róbert is mondott, számomra nem szép példaként, hanem egy gyalázatos és visszautasítandó gyakorlatként szerepel - mert akkor a jövőben majd egyéb bírósági döntésekben is az Európai Unió úgy gondolja, nemcsak hogy véleményt nyilváníthat, hanem beleszólhat? A magyar Alaptörvényt és az Alkotmánybíróság gyakorlatát felülírhatja?
Hogyha ez önöknek szép, akkor lehet, hogy nem egy filmet néztünk - ahogy szokták mondani - a moziban. Én azt hallottam tegnap miniszterelnök úrtól, hogy itt harc van, élet-halál harc van Brüsszellel szemben. Akkor ezeken a frontokon is folytatni kéne a harcot, és nem kellene az első piloteljárásra visszavonulót fújni. Tudom, persze, ez nem egy olyan fontos kérdés, amelyben a Fidesz a ’18-as választási győzelmét megalapozni látja, de attól még ez, egyetértek, egy nagyon fontos elvi jelentőségű gyakorlat, és egyébként példa arra, valóban igaz, hogy hogyan írja felül az összes magyar jogszabályt és egyébként az Alaptörvényt is, és továbbmegyek, a kialakult, a rendszerváltás óta kialakult alkotmánybírósági gyakorlatot az Unió és annak a Bizottsága.
(15.50)
Úgyhogy ennek a figyelembevételével és azt is hozzátéve, hogy az indoklás számomra csak megerősíti ezeket a kételyeket, hiszen egyrészt alátámasztja - nem ismétlem meg -, hogy miért felel meg formálisan a jelenlegi jogszabály is a Bizottság elvárásainak, illetve a kerethatározat elvárásainak, illetve elmondja azt is, illetve leírják a részletes indoklásban, hogy gyakorlatilag a közrend elvont veszélyeztetése az, amin túl szeretnének lépni - erről már volt szó -, és a köznyugalom megzavarására alkalmas mód, amit önök mint jogalkotók, mint többségi jogalkotók elvárnának, hogy ebbe a tényállásba épüljön bele. Akkor miért nem írták bele? Nincsen benne.
Ha a részletes indoklásban az szerepel, hogy a javaslat a rendelkezés részévé teszi a köznyugalom megzavarására alkalmas módon történő elkövetést a gyűlöletre uszítás esetében, akkor miért nem írják bele? Ezt bele lehetett volna írni a Btk. 332-be. Nem teszik meg arra hivatkozással - én kerestem is, hogy akkor valamin átsiklottam, vagy hol van ez a rendelkezés -, utána gumijogszabályként hivatkoznak rá, hogy egyébként a Btk. számos rendelkezést tartalmaz, amely alapján egyes magatartások csak akkor büntethetők, ha azokat a köznyugalom megzavarására alkalmas módon fejtették ki, ezért nem okoz jogalkalmazási problémát. Hát, köszönjük szépen. Attól, hogy ezt beleírják a részletes indoklásba, és úgy gondolják, hogy ez majd egyrészt a bíróságokat sem köti, másrészről meg a Btk.-nak egyéb részeire utalással ez majd minden bíróság számára teljesen egyértelmű lesz, hogy hogyan kell alkalmazni, illetve a köznyugalom megzavarását is elvárják, ez megint szerintem nemcsak jogalkotói feledékenység és hanyagság, hanem azt kell mondjam, egyfajta tudatos porhintés, és el akarják hitetni azzal, aki a részletes indoklást olvassa, hogy valóban el szeretnék várni a köznyugalom megzavarását. Ha nem így történik, a bíróság máshogy dönt, ha a bírósági gyakorlat máshogy alakul ki, az meg már senkit nem fog érdekelni, a cél megvolt, de ha valójában meglett volna, akkor beleírták volna a Btk.-ba.
Összegezve, mert jómagam is ennél a résznél akadtam fenn, és tényleg a gyűlöletre uszítás tényállásától elrugaszkodva magát az elvet szeretném visszautasítani, bíztam volna benne, hogy a Fidesz is ezt megteszi, a Fidesz-KDNP-képviselők megteszik, hogy itt mindenféle kerethatározattal a magyar bíróságok gyakorlatába beavatkozzon az Európai Unió, ezen túl persze a legtöbb részben a javaslat támogatható rendelkezéseket tartalmaz, mert ki ne támogatná azt, hogy végrehajtási eljárás határon túlnyúló módon is folytatható legyen.
Itt nem devizahiteles végrehajtási eljárásokra, hanem korrekt, egyébként a javait kereső állampolgárok igényeire kell gondolni, illetve az európai elfogatóparancs kibocsátásának a lehetősége szélesedik, önmagában ez is támogatható, a távmeghallgatás a büntetőeljárásokban a szakértőkre nézve, erre sem lehet azt mondani, hogy problémás lenne, vagy akár a vagyonelkobzás körének kiterjesztése, bár itt a politikusbűnözés kategóriáját hiába keressük. De maradjunk a jogszabálynál, önmagában az, hogy egyéb szervezett bűnözési formákra is kiterjesztik, ez önmagában még szintén támogatható lenne.
Csak nekem az az óriási problémám, amit elmondtam, hogy aki erre a javaslatra szavaz, az elfogadta azt, hogy az Unió egy mélyebb beleszólást akar nemcsak Magyarország törvényhozásába, hanem Magyarország törvénykezésébe is. Tehát a bírósági joggyakorlat alakulását is szeretnék Brüsszelből befolyásolni, ami számomra teljesen elfogadhatatlan, aztán lehet, hogy a fideszes képviselőtársainknak ez egy szép, jövőben követendő gyakorlat, azt is hozzátéve, és ezt is hallhattuk, hogy ez önmagában az Alkotmánybíróságot, a magyar Alkotmánybíróságot nem kell hogy kötelezze.
Természetesen az Alkotmánybíróságban, főleg úgy, hogy önök nem sietnek kibővíteni a létszámát, 11 fővel kell működnie 15 helyett, és javarészt fideszes pártkatonákkal van feltöltve, ezért én nem „tartok” attól, hogy az Alkotmánybíróság ellenállna a fideszes kívánalmaknak. De ha az Alkotmánybíróság gyakorlatát, a rendszerváltás óta több mint két évtizedes gyakorlatát nézzük, akkor igenis felháborító, hogy az EU-t hívják segítségül, hogy az Alkotmánybíróságot lenyomják.
Ezen kellene elgondolkozni, és ezt a javaslatot szerintem elvi éllel kellene kivenni, és lehet, hogy egy másik törvényjavaslatba kellene beterjeszteni máshogyan és akár egy tényállás átírásával, de nem erre a kerethatározatra (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és az Unióra hivatkozással. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
