DR. KOVÁCS ZOLTÁN,
DR. KOVÁCS ZOLTÁN,
DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az államigazgatás célja és feladata az állampolgárok és vállalkozások szolgálata, az ország társadalmi és gazdasági fejlődésének támogatása és elősegítése, mely elvárásoknak a túlbürokratizáltság okán a 2010-es országgyűlési választásokat megelőzően nem igazán tudott az állam megfelelni. Bonyolult szervezetrendszer, a hozzá kapcsolódó áttekinthetetlen felelősségi rend, az ügyfeleket terhelő adminisztrációs terhek sokasága a 2008-ban bekövetkezett gazdasági válság mellett tovább rontotta Magyarország gazdasági versenyképességét. Ezen negatív tendenciák megfordítása, az ország versenyképességének növelése érdekében is a 2010-es országgyűlési választást követően a közigazgatás szervezetrendszerét jelentős mértékben átalakító intézkedések megtétele indokolttá vált. A kormány felismerve a közigazgatás megreformálásának szükségességét, rögzítette: a közigazgatás rendszerét az észszerűség útjára tereli, és újra a közjó szolgálatába állítja.
Tisztelt Képviselőtársak! A kormány 2010-ben történt hivatalba lépését követően egy többszakaszos folyamat keretében kezdte meg az állampolgár-központú hatékony államigazgatás megteremtését, a szolgáltató, az úgynevezett jó állam kialakítását. Élve az államigazgatás szervezetrendszerének átalakítására vonatkozó szabadságával, első lépésben az államigazgatás területi szintjének racionalizálását valósította meg. 2011. január 1-jével felálltak a kormányhivatalok, illetve a kormányhivatalokhoz szakigazgatási szervi formában került integrálásra 14 központi államigazgatási szerv 253 területi szerve.
Ezt követően 2013. január 1-jével a magyar államigazgatás történeti hagyományainak megfelelően, a XXI. század által támasztott elvárásokhoz igazítottan az államigazgatás helyi szintjeként kezdték meg működésüket a járási és fővárosi kerületi hivatalok, létrejött a magyar államigazgatás három - központi, megyei és helyi - szintre épülő rendszere. A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével kapcsolatos tapasztalatok alapján, a feladatellátás hatékonyságának további növelése és az egységes működés biztosítása érdekében 2015. április 1-jével végrehajtotta a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési rendszerének átalakítását, szakigazgatási szervek szervezetrendszerbe történő integrálását. Ennek eredményeként fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok egységes szervezettel, világos hatáskörökkel és vezetéssel látják el feladataikat.
Az eddig ismertetett kormányzati intézkedések egy erős, költséghatékonyan és racionálisan működő területi és helyi szintű államigazgatás kialakítását célozták, és eredményezték. Magyarország kormányzati képességéről, kormány- és végrehajtó szervezetrendszerének hatékonyságáról több hazai és nemzetközi jelentés is készült az elmúlt esztendőkben. Mind a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által készített „Jó állam jelentés” című dokumentum, mind a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet - OECD-ként ismert szervezet - által készített, Magyarországról szóló, „Magyarország úton a stratégiai kormányzati megközelítés felé” című jelentés is elismerte, hogy a 2010 óta megvalósított, az államigazgatást érintő intézkedések indokoltak és szükségszerűek voltak, az állami feladatok hatékonyabb ellátását is eredményezték.
A hivatkozott tanulmányok azonban rámutattak arra, hogy Magyarország versenyképességének növelése érdekében további, a bürokrácia méretét, polgártársainkat és a vállalkozásokat érintő adminisztratív terheket és az azokhoz kapcsolódó költségeket jelentős mértékben csökkentő átalakításokat kell végrehajtani.
Tisztelt Ház! A kormány a hivatkozott jelentésekben foglaltak figyelembevételével, az Államreform Bizottság támogatásával döntött az államigazgatás további átalakításának irányairól, az állampolgárokat és a vállalkozásokat érintő adminisztratív terhek több lépcsőben történő, jelentős mértékű csökkentéséről, az államigazgatásban dolgozók javadalmazásának a reformjáról, az egyes ágazati életpályák kialakításáról, valamint az államigazgatás központi szintjének átalakításáról és helyi szintjének megerősítéséről, azaz a szervezeti bürokráciacsökkentésről.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes adminisztratív terheket keletkeztető kötelezettségek körének szűkítése és az egyes adminisztratív terhek megszüntetése érdekében fogadta el a tisztelt Ház a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI., valamint a közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében egyes adminisztratív kötelezettségek megszüntetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2016. évi XXXII. törvényeket. Ezek eredményeként egyszerűsödtek a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó általános eljárási szabályok, jelentős mértékben csökkent az engedélyhez kötött tevékenységek köre, és az ügyfelek számára kedvezően rövidültek az ügyintézési határidők.
A hatékonyan működő jó állam kialakításának második pillére az egységes állami tisztviselői kar felállítása, az állami szolgáltatások nyújtásában részt vevő munkatársak jövedelmi viszonyainak a rendezése. Ennek érdekében került sor az állami tisztviselőkről szóló törvény - 2016. évi LII. törvény - elfogadására, amely 2016. július 1. napjával először a járási, fővárosi, kerületi hivataloknál dolgozó állami tisztviselők bérének jelentős mértékű növelését eredményezte.
Tisztelt Országgyűlés! Magyarország államigazgatása a rendszerváltást követő húsz év alatt rendkívüli mértékben széttagolttá vált, hatékonysága fokozatosan csökkent. Az egyes ágazati minisztériumok, nemritkán figyelmen kívül hagyva a hatékonysági, költségvetési vagy szakmai szempontokat, a racionalitás mellőzésével a ’90-es évektől kezdődően nagy számban hoztak létre az államigazgatás központi és területi szintjén költségvetési szerveket. Az államigazgatás szervezetének területi és helyi szintű racionalizálását követően mind a hazai, mind a nemzetközi szakértői vizsgálatok Magyarország versenyképességére negatívan ható tényezőként azonosították az államigazgatás szükségesnél nagyobb méretű és széttagolt központi szintjét.
A kormány erre figyelemmel az elmúlt fél évben teljeskörűen átvizsgált összesen 90, a közigazgatás központi szintjén elhelyezkedő központi költségvetési szervet és költségvetési szervi formában működő minisztériumi, úgynevezett háttérintézményt. A központi költségvetési szervek felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy az általuk ellátott állami feladatok hatékony és racionális feladatellátása szempontjára figyelemmel a fővárosi és megyei kormányhivatalok által, valamint minisztériumi szinten ugyanolyan hatékonyan vagy akár még hatékonyabban elláthatók, a feladatellátáshoz kapcsolódóan a vizsgált központi szervek jelentős részének önálló szervi léte nem indokolt. A központi költségvetési szervek nagy számából fakadó szervezeti széttagoltság, a vizsgált költségvetési szervek nagy része korábbi, minisztériumi szinten ellátott feladatok leválasztásával létrehozott központi hivatal sok esetben bonyolultabbá teszi a minisztériumok területi és helyi szintű államigazgatási szervek irányába végzendő szakmai irányítói tevékenységet, ráadásul bonyolultabbá teszi magát a szabályozás rendszerét is.
Mindezek alapján döntött a kormány - szervezetalakítási szabadságát, a feladatellátás folyamatos biztosítását, valamint a feladatellátás színvonalának növelését elsődleges érdekként szem előtt tartva - közel félszáz központi hivatal, illetőleg minisztériumi háttérintézmény jogutódlással vagy jogutódlás nélkül, szakaszosan, szeptember 1-jével, január 1-jével és március 31-ével - ez 2017-ről szól - történő megszüntetéséről, a központi hivatalok által ellátott hatósági hatáskörök helyi és területi szintű államigazgatási szervekhez telepítéséről, valamint ezzel párhuzamosan a helyi és területi szervezetrendszer megerősítéséről.
A kormány által elfogadott 1312/2016. (VI. 13.) számú kormányhatározatban meghatározott új szervezetrendszerben a minisztériumok stratégiai, szakmai irányítási, valamint jogszabályalkotási feladatokat látnak el. A hatósági hatás- és feladatkörök a közigazgatás területi és helyi szintjeire, a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz, valamint járási, kerületi hivatalokhoz kerülnek telepítésre, kivételesen indokolt esetben láthatnak el egyes hatósági feladatokat a jövőben is központi szinten elhelyezkedő szervek, minisztériumok vagy egyes megmaradó központi hivatalok.
(10.00)
Tisztelt Országgyűlés! A helyi szint, azaz a járási hivatalok megerősítése keretében az állampolgárokat és a vállalkozásokat érintő legfontosabb hatósági ügyek, például a magyar családokat érintő családtámogatási feladat- és hatáskörök vagy a bűncselekmény sértettjeinek segítséget nyújtó jogi segítségnyújtási, fogyasztóvédelmi és áldozatvédelmi feladatkörök a járási hivatalokhoz kerülnek telepítésre. Így biztosítható, hogy olyan, az állampolgárok életét napi szinten érintő ügyek, mint például a családi pótlék vagy az anyasági támogatás esetén az ügyintézés helye nem a megye, hanem az állampolgárokhoz lehető legközelebb a járási hivatalokban lesz biztosított, és nem kell máshova utazniuk, adott esetben, ahogy említettem, a megyeszékhelyre.
Az átalakítási folyamat eredményeként egységessé, letisztulttá és áttekinthetővé válik a minisztérium, főváros, megyei kormányhivatal, járási, kerületi hivatal felosztására épülő államigazgatási szervezet. Ez képes lesz megfelelni a vele szemben támasztott társadalmi elvárásoknak, azzal, hogy költséghatékonyabb, gyorsabb, könnyebben elérhető, és remélhetőleg magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújt az állampolgároknak és a gazdaság szereplőinek.
Tisztelt Képviselőtársak! Az Országgyűlés által most tárgyalt törvényjavaslatban összesen 132 törvény - elsősorban technikai - módosítására tesz javaslatot a kormány. Az imént említett és rögzített, elérendő célokat a következő konkrét eszközökkel kívánja biztosítani. A szervezetalakítási szabadság biztosítása érdekében a törvényjavaslatban foglalt módosító rendelkezések az eljáró hatóságok pontos szervi nevesítése helyett általános megjelölésüket vezetik át az érintett ágazati törvényekben.
A feladat- és hatáskörök telepítésére, az egyes feladatok ellátásáért felelős szervek pontos kijelölésére kormányrendeleti szinten kerül sor. Ez a megoldás megfelel mind a jogbiztonsággal kapcsolatos társadalmi, mind pedig a kormány szervezetalakítási jogára vonatkozó elvárásoknak. A törvényjavaslat a bürokrácia csökkentése és az új eljárási jogi szabályozásra való felkészülés érdekében, a kormány által már tárgyalt általános közigazgatási rendtartás koncepciójának megfelelően, bizonyos és kivételes esetekben egyfokúvá teszi a közigazgatási hatósági eljárásokat, amelyekben első fokon a fővárosi és a megyei kormányhivatalok járnak el, illetőleg első fokon a járási hivatalok járnak el. Hosszú évek tapasztalatai alapján az ügytípushoz kapcsolódóan alacsony a fellebbezések száma, így szükségtelen az esetükben másodfokon eljáró államigazgatási apparátus költséges fenntartása. Ezen eljárásokban természetesen az ügyfelek bírósági felülvizsgálat keretében kérhetik az eljáró hatóság döntésének megváltoztatását, ez esetben maga az eljárás is rövidebb és gyorsabb lesz.
Tisztelt Országgyűlés! Kaas Albert szerint: „Essék bár szó a közigazgatás akármilyen reformjáról vagy mai szóval racionalizációjáról, ha a modern közigazgatás kívánalmainak valóban eleget akarunk tenni, a megvalósításnál tekintetbe kell venni ezt az összetett hármas erőcsoportot, az alkotmányt, a koreszméket és a létező közigazgatást, amely az adminisztrációt az állam és a társadalom harmonikus közös igazgatásává teszi.” Azt gondolom, hogy az idézett szövegben foglalt gondolatot, tanácsot a törvényjavaslat tárgyalása során, továbbá azt követően is fontos szem előtt tartanunk. A XXI. század kívánalma egy hatékony, erős szolgáltató közigazgatás megteremtése, amihez mind a magyar állampolgárok, mind a magyar vállalkozások bizalommal fordulhatnak, mert képes az ügyeik magas szakmai színvonalon történő és gyors, hatékony elintézésére.
A kormány eddig és a jövőben is megvalósítani kívánt intézkedései, valamint a jelen törvényjavaslat is a szolgáltató állam további átalakítását, javítását szolgálják. Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
