DR. SALACZ LÁSZLÓ,
DR. SALACZ LÁSZLÓ,
DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja támogatja a T/12179. számú törvényjavaslatot, amely a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szól.
A törvényjavaslat tartalmában három módosításcsomagot tartalmaz, melyekről részletesen szeretnék beszélni. Ezek a következőek. Kiterjesztésre kerül a reintegrációs őrizet alkalmazási köre, preventív eszközként vezeti be a javaslat a zsúfolt elhelyezési körülmények miatti speciális jogcímen alapuló panasz lehetőségét a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokához; újonnan bevezetésre kerül a jogsérelemmel arányban álló, hatékony kompenzációt biztosító kártalanítási eljárás.
Ahogyan az a törvényjavaslat általános indoklásában is megtalálható, az Emberi Jogok Európai Bírósága felhívta hazánkat, hogy készítsen cselekvési tervet a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltságának kezelésére és az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. cikkének megsértésével összefüggésben a preventív, illetve kompenzációs jogorvoslatok bevezetésére. A fejlesztések átütemezéséről és a szükséges források biztosításáról a kormány a 2016. február 24-ei ülésén döntött. A zsúfoltság kezelésében - az akciótervben is megjelenítetten - a büntetés-végrehajtási intézetek férőhelybővítése kiemelten fontos szerepet tölt be. Ezért összesen 6207 fő elhelyezésére alkalmas férőhely kerül kialakításra.
Jelen törvényjavaslat célja, hogy a 2015. december 9-én megküldött cselekvési tervet kiegészítve, az elfogadott jelentésben foglaltaknak megfelelően biztosítsa azon szükséges törvénymódosítások előkészítését, melyek révén hazánk eleget tud tenni a bíróság vezető ítéletében meghatározott követelményeknek, és ezzel elérhesse azt, hogy a további kérelmeket a bíróság visszaadja nemzeti elbírálásra. A bevezetendő új jogintézmények, úgymint a preventív jogorvoslat és a kompenzáció, a büntetés-végrehajtási törvénybe kerül beépítésre, a módosítás hatálybalépésének tervezett időpontja 2017. január 1-je lenne.
A törvényjavaslat a zsúfoltság csökkentése érdekében büntetőjogi beavatkozásként a reintegrációs őrizet alkalmazhatósági körét terjeszti ki, mind a személyi kört, mind annak időtartamát illetően. A reintegrációs őrizet elrendeléséről a büntetés-végrehajtási bíró dönt. Az elítélt kontrollált körülmények között - távfelügyeleti eszközzel ellenőrzik a tartózkodási helyét - tölti a szabadságvesztésből hátra lévő időt az általa megjelölt és a büntetés-végrehajtási bíró által jóváhagyott ingatlanban, vagyis a büntetés-végrehajtási intézeten kívül, csökkentve ezzel a zsúfoltságot, de nem a közbiztonság rovására.
A módosítás értelmében ez a lehetőség már nemcsak az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltekre, hanem valamennyi, gondatlanul elkövetett bűncselekmény miatti elítéltre, illetve a visszaesőnek nem minősülő bűnismétlőkre is kiterjedne. Másrészt a reintegrációs őrizetben töltendő időt a bűnösség fokától függően hosszabb tartamban határozza meg. Szándékos elkövetés esetén a korábbi 6 hónapi tartamot 10 hónapra, míg gondatlan elkövető esetén 1 évre emeli fel.
A bíróság által megjelölt megelőző jogorvoslatként a büntetés-végrehajtási törvénybe egy új jogintézmény kerül: az egyezményt sértő elhelyezési körülmények miatti panasz benyújtásának lehetősége. A panasz alapján az intézet parancsnoka az elhelyezési körülmények javítása vagy ellensúlyozása érdekében a lehetőségekhez mérten megteszi a szükséges intézkedéseket.
Az új jogintézménynek meg kell felelnie a bíróság által meghatározott hatékonysági követelményeknek, amelyek az alábbiak. A döntést rövid időn belül, objektív alapon meghozzák; a határozatot megfelelően indokolják; a döntést késedelem nélkül végrehajtják; a megítélt kártalanítási összeg nem észszerűtlen, vagyis nem indokolatlanul alacsony, ugyanakkor lehet kevesebb, mint amit a bíróság ítélne meg. Ennek szellemében a harmadik legjelentősebb módosítás az új kártalanítási eljárás, amelyet szintén a büntetés-végrehajtási törvénybe épít be a javaslat, kiegészítve a büntetés-végrehajtási bírói eljárások körét. A kártalanítás minden olyan napra jár, amelyet a fogvatartott az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között töltött.
Az eljárás során a pénzbeli kártalanítás mértékét a büntetés-végrehajtási bíró határozza meg a napi tétel általa megállapított konkrét összege és az alapvető jogokat sértő fogvatartási körülmények között töltött napok szorzataként. A kártalanítás napi tételét a bíró a törvényben meghatározott keretek között állapítja meg. A napi tétel alsó határa 1200, a felső határa pedig 1600 forint.
A módosítások közül kiemelést érdemel még a fogva tartott anyák és gyermekük büntetés-végre-haj-tási intézetben, illetve javítóintézetben való együttes elhelyezése. A büntetés-végrehajtási törvény jelenlegi szabályozása csak a büntetés-végrehajtás során megszületett gyermek esetében teszi ezt lehetővé. Az együttes elhelyezés egy speciális, kifejezetten erre a célra kialakított részlegen, a gyermek megfelelő gondozását biztosító környezetben valósul meg.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében elmondható, hogy a zsúfoltság enyhítésére a jogszabály-módosítás és a férőhelybővítés hosszabb távú megoldást adhat. Kérem önöket, hogy az imént hallottakra figyelemmel a benyújtott törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
