GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. A napirendi ponthoz illesztetten, a gyakorlati képzőhelyek és a gyakorlóhelyek működtetésének a fontossága elengedhetetlen. Ha komolyan végiggondoljuk azt, hogy a munkaerőpiacra hogyan, milyen feltételek mellett kerülnek ki fiatalok, legyenek ezek akár a középfokú oktatási intézmény keretei közül, akár a felsőoktatásból kikerülő fiatalok, akkor nyilván nem lehet kérdéses az, hogy olyan gyakorlati helyek álljanak rendelkezésre, amelyek biztosítják annak az alapvető feltételét, hátterét, hogy megfelelő munkatapasztalat-szerzési ismeretre tegyenek szert ezek a fiatalok.
Na, most ilyen értelemben ez a törvénytervezet, amely az iskolaszövetkezetek vonatkozásában meg kívánja erősíteni azt a háttér-feltételrendszert, ami ezen gyakorlóhelyeknek a rendelkezésre állása kapcsán azoknak a számára, akik eddig nem tudtak gyakorlói helyet igazolni, ezt biztosítják, ez szerintem rendben van. Az iskolaszövetkezetek, ugye, a korábbiakban nem voltak alanyai vagy nem lehettek alanyai annak, hogy igazolják a szakmai gyakorlatot, miközben a munka törvénykönyve szerint pedig mód és lehetőség volt határozott idejű szerződés keretei között történő jogviszonyok életre hívására, és az iskolaszövetkezeti tagok pedig magával az iskolaszövetkezettel gyakorlatilag jogviszonyban álltak, egyfajta munkavállalójaként álltak rendelkezésre.
(18.30)
Ezek a szövetkezetek pedig a munka világának a munkaadói felületével, szférájával köthettek akár megbízási, akár vállalkozási szerződéseket. Az alapvető gond és probléma abból fakadt, hogy több tízezer, nagyjából húszezer fiatal volt már a felsőoktatás rendszerében, aki érintettje volt e tekintetben a történetnek az iskolaszövetkezeten keresztül, munkavállalói jogviszonnyal felütve végzett tevékenységet, és ezt a fajta tevékenységet gyakorlati tevékenységként nem ismerték el a korábbiakban.
Azt tudjuk, hogy a záróvizsgák letételénél viszont az alapvetés az, hogy a szakmai gyakorlat igazolását meg kell tenni. Ha ez nincs meg, gyakorlatilag a záróvizsgát sem lehet letenni. Tehát ennek a háttér-feltételrendszernek a biztosításáról szól ez a gondolkodás. Volt és van is egy mértékadó akadály ebben a kérdéskörben, ez pedig az, hogy maga az Oktatási Hivatal, aki regisztrálja a szakmai gyakorlóhelyek sokaságát, bizonyos peremfeltételek megléte esetén nyilvánítja gyakorlati képzőhellyé azokat a képzőhelyeket, amelyek erről tanúbizonyságot adhatnak az általuk foglalkoztatott vagy az ő kereteik között munkatevékenységet végzett emberek számára.
A magyar mikro- és kisvállalkozások, de inkább a mikrovállalkozások messze döntő többsége ezeknek az oktatási hivatali peremfeltételeknek maradéktalanul nem tud megfelelni. Mindezek mellett viszont gyakorlati képzőhelyként, munkatapasztalat-szerzési helyként meg számosságában lehetőséget tud biztosítani. Ezért fontos mindaz, amiről beszélünk, mármint hogy az iskolaszövetkezet keretei között, az iskolaszövetkezet által végzett munkatevékenységek, munkatapasztalat-szerzési tevékenységek is elismert gyakorlati tevékenység részét képezhessék, mert ezáltal, mint mondtam, több tízezres felsőoktatásban részt vevő fiatal számára lehet biztosítani annak lehetőségét, hogy a záróvizsgák megtételét meg lehessen tenni akadálymentesen.
Nagyjából ennyi a kiegészítés, elnök úr. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
