DR. BITAY MÁRTON ÖRS
DR. BITAY MÁRTON ÖRS
DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon sok mindenre rávilágított itt a felszólalásában, ha megengedi, gyorsan a kérdésekre válaszolással kezdeném.
180 ezer hektár állami termőföld került a gazdák kezébe, magyar gazdák kezébe, ez több mint 19 ezer birtoktestben történt meg, és ez nagyjából 240 milliárd forint árbevételt jelent az államnak. Annyiban idézőjelbe tenném a dolgot - nyilván ön ezt pontosan jól tudja szakemberként -, hogy itt azért egy hosszabb folyamatról van szó, itt inkább a licitek összegzéséről beszélünk és a beérkezett igényekről, mert maga a tulajdonátruházás még várat magára, hiszen itt különféle kifüggesztési határidők vannak, vagy adott esetben, aki hitelt igényel, a hiteligénylés ideje el kell hogy teljen.
Amit viszont szeretnék hangsúlyozni, hogy több mint 10 500 gazda vásárolt. Ön említett egy számot, helyesen, ez a liciteken történő részvétel az őszi számokat figyelembe véve, de most már rendelkezünk a tavaszi számokkal is, meg rendelkezünk a három hektár alatti számokkal. Ennek eredményeként elmondhatom, azt gondolom, örömünkre, hogy 10 500 magyar gazda vásárolt termőföldet. Figyelembe véve, hogy százezer regisztrált földműves van, ez azt jelenti, hogy minden tizedik magyar gazda tudott venni ebből az állami termőföldből. Ez is válasz arra, hogy volt erre igény vagy nem volt igény, hogy a gazdák egyébként hogyan viszonyulnak ehhez a programhoz. Láthatóan támogatják ezt a programot. Meghallgatnak nagyon sok demagóg, ellenzéki felszólalást, lebeszélést meg pressziót, hogy ne vásároljanak, majd elmennek az árverésekre, és megveszik ezeket a termőföldeket.
Néhány vitapontot gyűjtöttem össze, amire ön is utalt, meg itt a társadalmi vitában ez előkerült. Az egyik a nagyüzemek versus családi gazdaságok kérdése. Néhány számot, ha megenged. Ősszel 120 ezer hektárt értékesítettünk, ebből több mint 80 ezer hektár olyan birtoktest volt, ami nem érte el a 150 hektárt, tehát annál kisebb térmértékű terület volt; ez rögtön eldönti, hogy nagyüzem vagy családi gazda, hiszen a 150 hektárnál kisebb birtoktesteket megítélésem szerint a közepes családi birtokrendszer méretének tekinthetjük, hozzátéve sietve, hogy egyébként a vevők kétharmada egy darab birtoktestet vásárolt, tehát arról sem beszélhetünk, hogy nagyon sokat vett volna egyvalaki vagy kevesen vettek volna sok földet, hanem pont fordítva van a helyzet, nagyon sokan vettek kevesebb földterületet. Ráadásul ott van a földforgalmi törvény is, hiszen 300 hektár fölé senki nem tud menni, jelenleg a hatályos magyar jogszabályok 300 hektárban limitálják a tulajdonszerzési maximumot.
A másik vita, hogy drágán vagy olcsón. Ennek megfelelően megnéztük a Központi Statisztikai Hivatal, illetőleg a piacvezető bank felmérését a földátlagárakhoz képest, nemcsak hogy ez a 10 százalék, hanem a jelenlegi statisztikák alapján - Nemzeti Földalap Kezelő - a legkisebb különbség is 22 százalék volt, ami a piacvezető bank földértékbecslése és a valós vételár közötti különbség volt, tehát minimum ennyivel drágábban adtuk a földet, például Fejér megyében 500 ezer forint/hektárral volt drágább a föld értéke, mint ami egyébként ezekben a nyilvános statisztikákban elérhető. A piaci árról egyébként sem nagyon érdemes vitatkozni, hiszen egy licitről beszélünk, az megmutatja pontosan a piaci árat.
Én azt tudom mondani önnek, hogy egy nagyon sikeres program, minden tizedik magyar gazda tudott vásárolni, és nagyon örülök annak, hogy folytathatjuk ezt az értékesítési kört egy harmadik árverési körrel, ahol újabb földeket fogunk az agrárközéposztály megerősítése érdekében a magyar gazdáknak felkínálni nyilvános árverésen, hogy tulajdonjogot szerezzenek. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
