SCHMUCK ERZSÉBET,
SCHMUCK ERZSÉBET,
SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A bürokráciacsökkentés céljával ebben az országban, azt gondoljuk, szinte mindenki azonosulni tud, nagyon sokan tapasztaljuk ugyanis, hogy sokszor nem mennek olajozottan az ügyintézések. Több hivatalhoz is be kell jelentenünk ugyanazt a változást, és még akkor is kiderülhet, hogy valamilyen adminisztratív kötelezettségünknek nem tettünk eleget. Ugyanúgy mindennapi tapasztalat, hogy a létező nyilvántartásokból külön igazolásokat kell lekérnünk, hogy az ott nyilvántartott adatainkat egy másik hatóság felé igazoljuk.
A most tárgyalandó javaslatot átvizsgálva úgy látjuk, hogy az abban foglaltak valóban javarészt az egyes bejelentési kötelezettségek körét szűkítik, illetve lehetővé teszik, hogy a változás bejelentésével kérjük, hogy azt a többi olyan hatóság felé is továbbítsák, amely az érintett adatunkat kezeli. Azzal együtt, hogy az előterjesztett javaslatot jórészt támogathatónak tartjuk, fontosnak tartjuk felemlíteni a javaslat vitájában az egész bürokráciacsökkentő csomag kapcsán felvetett legfontosabb aggályainkat és kifogásainkat.
Az egyes eljárási határidők rövidítése kapcsán elfogadott javaslat tárgyalásakor jeleztük, hogy a közigazgatás alsóbb szintjein jelentős ügyteher-növekedést és konkrét feladatellátási gondokat okozhat, ha a javaslatot úgy valósítjuk meg, hogy közben a tényleges munkát végzők számát nem igazítjuk a feladatokhoz. Több hivatalban is tapasztalható január 1. óta, hogy nem vesznek át iratot, mert nem tudják garantálni a határidőben történő feldolgozását, és sok helyen az ügyintézőkkel történő kapcsolattartást is rendkívüli mértékben korlátozták, mert az ügyintézőknek nincs ideje az ügyek tényleges feldolgozására.
A kormány viszont folyamatosan létszámcsökkentésről beszél a közigazgatásban, ami sajnos inkább érinti az alsóbb szinteken feladatot teljesítő ügykezelőket, ügyintézőket, mint a bürokrácia felsőbb szintjein kialakult vízfejet, a politikai kinevezetteket, a túlburjánzott minisztériumi struktúrákat.
(18.00)
Hiába fogad el az Országgyűlés előremutató javaslatokat és szabályokat, ha azon a szinten, ahol az emberek a közigazgatással találkoznak, a túlterheltség, az állandó kapkodás és a szabályváltozások miatti bizonytalanság uralkodik. Azon túl, hogy az egyszerű állampolgár vagy vállalkozó nem kap ténylegesen jobb szolgáltatást, a közszolga is egyre több munkát kell hogy végezzen, anélkül, hogy jövedelmi viszonyaiban bármilyen kedvező változás lett volna. Ne felejtsük el, hogy a közigazgatásban nagyon régen nem volt bérfejlesztés.
Ugyanígy problémás a bürokráciacsökkentés címszava alatt találomra megszüntetendő intézmények kiválasztása is. És itt szeretném felhívni arra is a figyelmet, hogy az állami vezetőkre fordított kiadások jelentősen nőttek az Orbán-kormányok alatt. Érdemes egy pillantást vetni arra, hogy ebben a kérdésben honnan indult ez a kormány, milyen ígéreteket tett, és hová jutott az elburjánzott bürokrácia és a politikai klientúra leépítése ügyében.
2010 előtt pontosan a Fidesz hívta fel többször arra a figyelmet, hogy az államapparátus, a minisztériumok tele vannak fölösleges, a klientúra részére létrehozott, de az államapparátus működéséhez valójában szükségtelen posztokkal. A minisztériumok számának csökkentése látszólag abba az irányba ment, amit eredetileg ígért a Fidesz, vagyis karcsúbb és olcsóbb állam. A valóság azonban hamar szembesített azzal, hogy nem komoly a szándék a jobboldali kormányban a tényleges kiadáscsökkentés és a hatékonyabb igazgatás megvalósítására. Gondoljunk csak a túlburjánzó államtitkári karra, a párhuzamosan működő osztályokra, főosztályokra vagy a megyei hivatalok élére ejtőernyőzött fideszes politikusokra, a kormánymegbízottakra.
Érdemes itt felemlíteni, hogy egy 2014. év végén készült összesítés szerint soha nem kerültek még ilyen sokba a költségvetésnek az állami vezetők, mint most. Az állami vezetők összesen 165-en vannak, a biztosokkal és megbízottakkal együtt 213-an. Az állami vezetők teljes havi fizetése összesen meghaladja a bruttó 190 millió forintot, egy év alatt közel 2,3 milliárd forintba kerülnek nekünk. Orbán Viktor kormányfő és 10 minisztere alá 55 államtitkár és 99 helyettes államtitkár tartozik. Az ő munkájukat segíti még 31 miniszteri biztos, 5 kormánybiztos, 2 miniszterelnöki biztos és 11 miniszterelnöki megbízott is. Az államtitkárok közel háromszor annyian vannak, mint a 2010-es kormányváltás előtt, helyetteseik száma duplája az akkorinak. Az átlag bruttó 927 ezer forint, ami az átlagos magyar keresetnek, havi bruttó 234 600 forintnak közel négyszerese.
Az LMP támogatja azt, hogy a közigazgatásban csökkenjen a bürokrácia, ne kelljen az embereknek a hivatalokkal harcolnia, de fontosnak tartjuk elmondani azt is, hogy nem elégséges a szabályokat farigcsálni, oda kell mellé tenni a jól megfizetett és kellő számú közszolgát is. Köszönöm a figyelmet.
