DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács a gazdaság és a társadalom fejlődését érintő átfogó ügyek, nemzeti stratégiák megvitatására, valamint a gazdasági fejlődés, illetve az ehhez illeszkedő szociális modellek kidolgozásának és megvalósíthatóságának előmozdítására jött létre mint konzultációs, javaslattevő és tanácsadó testület. Az NGTT az Országgyűléstől és a kormánytól függetlenül működik. A munkaadói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, a gazdasági kamarák, a civil szervezetek, a tudomány és a művészet hazai és határon túli magyar képviselői, valamint a bevett egyházak közötti társadalmi párbeszéd legátfogóbb, sokoldalú konzultatív fóruma.
Jelen előterjesztés a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvényt módosítja, amely módosításra a törvény egyes rendelkezései közötti koherencia megteremtése és a tanács működésének még hatékonyabb fenntartása miatt van szükség. A legfontosabb módosítási javaslato-kat, szám szerint hatot a következők szerint ismertetném.
Az első: az NGTT-törvény 2015. évi módosítása a 2011-ben megalakult tanács tagjainak mandátumát átmenetileg meghosszabbította. A jelen törvényjavaslat legfontosabb célja az általános szabályok megalkotása volt a tanács mandátumának lejárta esetére, illetve arra az esetre, ha a tag megbízatása a megbízatás időtartamának lejárta előtt szűnik meg. A módosítás pontosan definiálja továbbá a tanács megbízatásának kezdő időpontját. A taggá válás törvényi feltételének vizsgálata szintén a tanács feladata lesz.
Második pont: a javaslat értelmében a tagok haladéktalanul kötelesek jelenteni a tanács titkársága felé, amennyiben a tagsági jogviszonyuk törvényi feltételei nem állnak fenn.
Harmadik: a tanács soros elnöksége az oldalak képviselői közül kerül ki. A soros elnököt adó oldalak pedig háromhavonta követik egymást, az NGTT-törvény szerint meghatározott sorrendben. A gyakorlati alkalmazás során problémaként merült föl a tagok részéről, hogy a soros elnök nem tudja hatékonyan ellátni az NGTT-törvényben foglalt feladatait a soros elnökségre meghatározott rövid idő alatt. Ezért a módosítás hat hónapban javasolja megállapítani az elnökség időtartamát.
Negyedik pont: az NGTT-törvény legfőbb szempontjai a nyitottság, az egyszerűsítés, az átláthatóság és a széles körű konzultáció, amely magában foglal olyan társadalmi egységeket is, amelyek korábban nem vettek részt intézményesített egyeztetéseken. A módosítás azért is szükséges, hogy a tanács az alapelveknek megfelelően képes legyen minden érintett gazdasági szereplő és társadalmi csoport érdekeit megjeleníteni és becsatornázni. E célt szem előtt tartva a módosítás útján kibővítésre kerül a hazai művészeti élet képviselőivel.
Ötödik pont: a tanács döntéseinek szakszerű végrehajtása érdekében a módosítás alapján sor kerül az elnökség felállítására is, amelynek tagja az aktuális soros elnök, a soros elnökségben őt közvetlenül megelőző, illetőleg az utána következő leendő soros elnök.
Hatodik és egyben utolsó pont: a módosítás lehetőséget kíván továbbá biztosítani a tanácsnak, hogy az éves plenáris ülések számát saját maga határozza meg, ezért a hatályos NGTT-törvényben meghatározott legalább négy plenáris üléssel szemben a módosítás után az NGTT-törvény csupán két plenáris ülés megtartását írja elő, ezzel is tovább növelve a tanács önállóságát, függetlenségét.
Ezzel összhangban a gyakorlati tapasztalatok eredményeként kerültek meghatározásra egyrészt a titkárság feladatai között az ülések megszervezésének és a tagok nyilvántartásának kötelezettsége, másrészt a tanács munkáját segítő szakmai munkacsoportok. Az idő múlására tekintettel a hatályos joganyaghoz kerültek igazításra az NGTT-törvénynek a civil szervezetekre vagy az egyházi oldal képviselőire vonatkozó rendelkezései.
Tisztelt Ház! Kérem, hogy az elmondottak alapján is támogassák a T/10094. számú törvénymódosító javaslatot. Köszönöm szépen.
